A két MiG–29-es Belarusz ajándéka Szerbiának. A vadászgépeket szállító ukrán repülő technikai problémák miatt töltött egy éjszakát Ferihegyen. Az uniós szankciók a belarusz fegyverexportot is érinthetik.
A Honvédelmi Minisztérium megerősítette, hogy az ukrán gép, amelyik két MiG–29 gépet szállított Belaruszból Szerbiába, technikai okok miatt május 16-án a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren landolt. Ez volt az utolsó szállítmány abból az összesen négy MiG–29-es repülőgépből, melyeket Belarusz ajándékozott Szerbiának.
„2021. május 16-án a Belorussziából (eredetileg Ukrajnán és Románián keresztül) Szerbiába közlekedő ukrán AN–124-es az útját műszaki okok miatt kényszerült megszakítani” – áll a Honvédelmi Minisztérium Szabad Európának küldött válaszában. „A Budapest Liszt Ferenc repülőtéren szállt le, mivel a célállomás repterén az ottani rövid kifutópálya miatt nem tudott volna biztonságosan leszállni. Mint korábban megadott kitérő repülőtéren, a magyar hatóság engedélyezte részükre a leszállást. A repülőgép 2021. május 17-én, a reggeli órákban alkatrész utánszállítást és javítást követően célállomása irányában elhagyta Magyarországot.” A Honvédelmi Minisztérium arra a kérdésünkre már nem válaszolt, miért engedtek be Magyarország (így az EU és a NATO) légterébe olyan, katonai repülőket szállító járművet, mely uniós szankciók alatt álló országból indult.
A flightradar24 térképén az is látszik, hogy a Belaruszból induló gép megtett két kört Belgrád felett, mielőtt Budapest felé vette volna az irányt.
Figyelembe kell venni az emberi jogokat
Peter Stano, az EU külügyi és biztonsági szóvivője a Szabad Európának adott írásbeli válaszában kifejtette, hogy az EU tagállamaiból irányuló fegyverek kivitelének, illetve tranzitját a nemzeti jogszabályok, az EU Tanácsának közös álláspontja, valamint a fegyverkereskedelmi szerződés szabályozza. „Ezek a szabályok minden tagállamra kötelező érvényűek, végrehajtásukért a tagállamok felelősek és a nemzeti intézményeknek kell ellenőrizniük a betartásukat” – írta Stano. Az EU közös álláspontja az alapvető rendelkezések között nyolc kockázatértékelési kritériumot határoz meg a fegyverexport és a fegyvertranzit iránti kérelmekre vonatkozóan. Ennek értelmében figyelembe kell venni az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását a végső célországban, valamint figyelemmel kell lenni a regionális béke, biztonság és stabilitás megőrzésére is, sorolta az uniós szóvivő. Stano azt is kiemelte, hogy az „export vagy a tranzit engedélyezéséről vagy elutasításáról tagállamok nemzeti hatáskörben döntenek”.
A tagállamok évente egyszer tesznek jelentést a kiviteli engedélyekről és a fegyverek tényleges kiviteléről. Az EU éves fegyverexport-jelentése az Európai Külügyi Szolgálat honlapján található fegyverexport-adatbázisban elérhető, de Stano felhívta a figyelmet, hogy a tranzitengedélyekre vonatkozó konkrét adatok nem szerepelnek az adatbázisban.
A NATO nem kommentál
A NATO nem kommentálta, hogy Belaruszból induló fegyvereket és katonai felszereléseket NATO-tagországokon keresztül szállítottak. A szervezet a magyar, illetve a szerb hatóságokhoz irányította a Szabad Európát. A Belarusz katonai gépeket szállító gép a szintén NATO-tag Románia légterén is keresztülhaladt.
Magáról a fegyverbeszerzésekről a NATO azt írta, hogy nemzeti döntésről van szó.
„A NATO és Szerbia partnerek, és elkötelezettek vagyunk a Szerbiával való partnerségünk megerősítése mellett, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartjuk a katonai semlegesség politikáját” – áll a szervezet válaszában. A NATO azt is kiemelte, hogy „nagyon jó a védelmi és biztonsági együttműködésünk Szerbiával”.
Szerb titkolózás
Arra a kérdésünkre, hogy mit tudnak a szállítógép budapesti kitérőjéről, a szerb Védelmi Minisztérium azt válaszolta, hogy arról nem rendelkeznek adatokkal. A minisztérium ahogy korábban, úgy most sem árulta el, milyen értéket képvisel a négy használt MiG–29-es, amit Belarusz adományozott Szerbiának. A minisztérium nem válaszolt a Szabad Európa közérdekű adatigénylésére sem, amivel az adományozásról kötött megállapodásokat kértük ki. Ezért a Szabad Európa belgrádi szerkesztősége 2019 szeptemberében eljárást indított, az adatok megismerésére vonatkozó per még folyamatban van. Az első két adományozott MiG–29-est még április 17-én szállították Szerbiába Belaruszból, mondta még akkor Nebojša Stefanović védelmi miniszter a szerb közmédiának.
A belarusz MiG–29-eseket szállító repülőgép gyártója és üzemeltetője az ukrán Antonov. A cég nem válaszolt arra a kérdésünkre, miért Budapesten landoltak május 16-án.
Rutineljárás meghibásodás esetén
Az, hogy a repülőgép leszállt Budapesten, meghibásodás esetén rutinszerű eljárás – magyarázta a Szabad Európának Petar Vojinović, a Tango Six repülési szakportál főszerkesztője. A portál adott hírt elsőként arról, hogy a MiG-ek megérkeztek Szerbiába.
„A mi adataink is megerősítik, hogy olyan műszaki hiba lépett fel, amit Budapesten kellett megjavítani, nem pedig a batajnica repülőtéren” – mondja Vojinović.
A főszerkesztő kiemelte, hogy a batajnicai katonai repülőtér technikailag alkalmas a szállítógép fogadására. „Áprilisban is ugyanez a repülő szállította le az első két MiG–29-est, és már korábban is vitt repülőgépeket, harckocsikat a batajnicai reptérre.” Ez ugyanakkor ellentmond a Magyar Honvédség túl rövid kifutópályára hivatkozó magyarázatnak. Ami pedig az Antonovot illeti, Vojinović azt mondta, a cég kereskedelmi szolgáltatásait bárki megvásárolhatja.
Fegyverszállítmányok Szerbiába uniós szankció alá eső országokból
Nem ez az első eset, hogy az EU szankciói alatt álló országokból fegyvereket és katonai felszereléseket szállítanak Szerbiába Magyarországon keresztül. A Szabad Európa korábban beszámolt arról, hogy fegyvereket és katonai felszereléseket szállítottak Oroszországból az EU és a NATO tagállamainak légterén keresztül.
2019 szeptemberében a magyar kormány megerősítette, hogy az ország az uniós szankciók ellenére megengedte BRDM-2 páncélosok Oroszországból Szerbiába történő szállítását, mert azt polgári repülőgép hajtotta végre, amihez nincs szükség engedélyre. Ezeket a járműveket Oroszország adományozta Szerbiának.
A szintén EU és NATO-tag Románia, ugyanabban az évben megtagadta a tranzitengedély kiadását tíz BRDM-2 orosz páncélozott jármű szállítására, amelyeket Oroszország adományozott Szerbiának. Románia akkor a Krím annektálása miatt Oroszországra kivetett uniós szankciókkal indokolta a tiltó határozatot.
Uniós szankciók Belarusz ellen
2021. február 25-én az EU további egy évvel meghosszabbította Fehéroroszország elleni szankcióit, ideértve az eszközök befagyasztását és 88 ember – köztük Aljakszandr Lukasenka, a fia, más politikusok és üzletemberek – unióból történő kitiltását.
Az embargó megtiltja fegyverek, katonai felszerelések, valamint a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések szállításában való bármilyen részvételt az uniós tagországoknak. A szankciók a belarusz fegyverexportot is érinthetik, a stockholmi SIPRI intézet elemzése szerint, mivel megtiltják az uniós székhellyel rendelkező jogalanyok részvételét abban, hogy pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat bocsássanak a Beltechexport, a legnagyobb fehéroroszországi katonai termékeket exportáló és importáló vállalat rendelkezésére.
A belarusz elleni szankciókat a tavalyi elnökválasztás után szigorították, miután az országot 1994 óta irányító Lukasenka bejelentette a győzelmét, azonban hazai és nemzetközi megfigyelők szerint is ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja kapott több szavazatot. A választást követően hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek.
A helyzet azóta sem rendeződött az országban. A héten Lukasenka engedélyzte, hogy lőfegyvert vethetnek be a tüntetők ellen, és bezárással fenyegetik Belarusz egyik utolsó független újságját is.