Aljakszandr Lukasenka rezsimje közölte, hogy megtörtént az ellenzék és a Nyugat által illegitimnek és álságosnak minősített szavazás az elnök hatalmának növeléséről és Belarusz atomfegyvermentes státuszának eltörléséről.
A BelTA állami hírügynökség szerint a minszki választási bizottság közölte, hogy a választópolgárok 65 százaléka szavazott február 27-én az alkotmány módosítása mellett, tíz százalékuk pedig ellene.
A szavazást Minszkben és másutt nagy tiltakozás kísérte – egyrészt maga a voksolás, másrészt Belarusz szerepe ellen a szomszédos Ukrajnát érő orosz támadásban.
Csaknem nyolcszáz embert vett őrizetbe a rendőrség – közölte az ország belügyminisztériuma február 28-án. Egy belarusz emberi jogi aktivista február 27-én arról számolt be, hogy legalább 530 embert le is tartóztattak.
Az alkotmánymódosítás további hivatali időt biztosítana az országot 1994 óta irányító Lukasenkának, és élete végéig garantálná, hogy ne emelhessenek vádat ellene – azután sem, ha végül kivonul a politikából.
Egyben azt is lehetővé tenné, hogy a jövőben orosz csapatok és nukleáris fegyverek állomásozzanak tartósan Belaruszban.
Belarusz kilövőállás, tiltakozás Vilniusban
Február 27-én Litvániában a belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja több száz honfitársa élén tiltakozott a minszki rezsim ellen, amiért megengedte Putyin hadseregének, hogy az országot kilövőállásnak használja Ukrajna ellen.
„Éljen Belarusz” és „Dicsőség Ukrajnának” – skandálták, és közölték: azt szeretnék, hogy a világ megértse, a hétköznapi belarusz emberek ellenzik az Ukrajna elleni támadást.
„Ukrán testvéreink nem bocsátanák meg, ha hallgatnánk” – mondta újságíróknak a litvániai száműzetésben élő Cihanouszkaja.
Lukasenka azután vetette fel először a módosítások lehetőségét, hogy a 2020. augusztusi elnökválasztás példátlan tüntetéseket váltott ki, amelyeket brutális megtorlás kísért.
82 éves koráig maradna
Hatodik elnöki ciklusára tartott igényt a választáson, és vezető ellenzéki személyiségeket börtönzött be. Ezzel szankciókra ösztönözte a Nyugatot, amely nem hajlandó elismerni Lukasenkát legitim vezetőnek, így Lukasenka minden korábbinál jobban függ Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.
A módosítások Lukasenkát mentesítenék a vádemelés alól, és két, ötéves ciklusra korlátoznák az elnöki hivatal betöltését. A korlátozások azonban csak a jövőre vonatkoznának, vagyis Lukasenka 81 éves koráig kormányozhatna.
Ez a harmadik alkalom, hogy a most 67 éves Lukasenka megváltoztatta a belarusz alkotmányt.
1996-ban jelentősen kibővítette saját elnöki jogkörét és csökkentette a parlamentét, 2004-ben pedig feloldotta az elnöki mandátumokra vonatkozó korlátozásokat.
