Azerbajdzsánban egy bíróság helybenhagyta Farid Mehralizada újságíró és közgazdász kilenc éves börtönbüntetését. Mehralizada szerint az ellene felhozott vádak közvetlenül kötődnek a Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálatának, az Azadliq Radiosunak készített kritikus hangú tudósításaihoz.
A bakui úgynevezett súlyos bűncselekmények bírósága szeptember 9-én elutasította Mehralizada és hat másik újságíró fellebbezését. Az érintettek mindannyian tagadták, hogy bármi törvénytelent tettek volna. A csoport ellen a 7,5 és 9 év közötti szabadságvesztésről hozott ítéletet eredetileg június 20-án hirdették ki.
„Határozottan elítéljük a bíróság döntését, amely helyben hagyta a Farid ellen hozott igazságtalan és alaptalan ítéletet” – mondta Steve Capus, a Szabad Európa Rádió elnöke és vezérigazgatója a bíróság bejelentését követően.
„A mai napon Faridnak vissza kellett volna térnie a feleségéhez és a kisgyermekéhez. Ehelyett rács mögött marad, megtagadták tőle a megérdemelt igazságszolgáltatást.”
Ehhez kapcsolódóan: „Csak élni akartam”: a Szabad Európa újságírója arról, hogyan kínozták meg az orosz fogságban
Mehralizadát először 2024. május 30-án vették őrizetbe: biztonsági ügynökök vetették rá magukat, csuklyát húztak a fejére, és azt súgták a fülébe, hogy „túl sokat beszélsz.”
Két nappal később egy bakui bíróság előzetes letartóztatásba helyezte Mehralizadát „devizacsempészetre irányuló összeesküvés” miatt, ahhoz az ügyhöz kapcsolódóan, amelyet az azeri hatóságok az Abzas Media ellen indítottak.
Közvetlenül a letartóztatása után az Abzas Media közleményt adott ki arról, hogy Mehralizadának nincs közvetlen kapcsolata a szerkesztőséggel, csak egy volt azok közül a szakértők közül, akiknek megjegyzései megjelentek a honlapján.
Az Abzas alapítóját, Ulvi Hasanlit és főszerkesztőjét, Sevinj Abbasovát (Vagifqizi) június 20-án szintén kilenc év börtönbüntetésre ítélték.
Az Abzas munkatársa, Mahammad Kekalov 7 és fél évet, míg a Turáni Információs Ügynökség szerkesztője, Hafiz Babali kilenc évet kapott. Nargiz Absalamova és Elnara Gasimova újságírókat ugyanebben az ügyben nyolc év börtönre ítélték.
A tárgyalásán Mehralizada körültekintően vázolta fel letartóztatása körülményeit, annak bizonyítékaként, hogy az ügy politikai indíttatású volt, válasz „az azeri társadalom- és gazdaságpolitikát érintő kritikájára”.
Mehralizada gazdasági elemzései gyakran bírálták Azerbajdzsán olaj- és gázfüggőségét, és megkérdőjelezték a hivatalos munkanélküliségi és szegénységi statisztikákat.
Először csempészettel vádolták meg, de ezt később további vádpontokkal egészítették ki, köztük törvénytelen vállalkozással, adóelkerüléssel, bűnszövetkezetben elkövetett csempészettel és okirathamisítással – a vádakat ő és támogatói egyaránt koholtnak nevezték, és annak bizonyítékát látták bennük, hogy az ügyet politikai erők mozgatják.
Ehhez kapcsolódóan:Rekordmagasság közelében a bebörtönzött újságírók száma a világon
Tendenciává vált a másként gondolkodók elhallgattatása
Ilham Alijev elnököt azóta, hogy 2003-ban, röviddel elődje és apja, Hejdar Alijev halála előtt átvette a hatalmat, azzal vádolják, hogy újságírók, ellenzéki személyiségek és civil társadalmi aktivisták letartóztatásával fojtja el az ellenvéleményeket.
Ez a tendencia az utóbbi időben felgyorsulni látszik, több mint 30 újságírót és emberi jogi aktivistát tartóztattak le hasonló vádakkal. Ezeket nemzetközi intézmények politikai indíttatásúnak tartják.
Az azerbajdzsáni hatóságok azonban következetesen tagadják, hogy így volna. A közelmúltban őrizetbe vett emberek, így Mehralizada esetében is a kormány azt bizonygatja, hogy a letartóztatások hátterében konkrét bűncselekmények állnak, nem pedig politikai megtorlás.
Ehhez kapcsolódóan: Azerbajdzsánban az újabb előrehozott választás még közelebb hozza a demokrácia végét
