Nincs ember Baján, aki tudná, milyen előnyökkel jár, hogy a település – a választási kampány hozadékaként – megyei jogú várossá avanzsált. Amúgy Baja ellenzéki vezetése továbbra is azt szeretné, ha a város a Bács-Kiskunból kiszakadó önálló Bács megye fővárosa lehetne. Az viszont kérdés, hogy a kormányerők nem tesznek-e kísérletet a városvezetés megbuktatására.
Baja központjában arról faggattuk az utcán sétáló, beszélgető, napfürdőző, vásároló és a vendéglők teraszán kvaterkázó helybélieket, hogy szerintük mit hoz szűkebb hazájuknak a megyei jogú városi rang. Merthogy májustól a 33 ezer lelkes Duna-parti város elnyerte ezt a titulust. Minden kérdezett nagyjából azt felelte, hogy fogalma sincs, mi az a megyei jogú város, és mivel jár a cím. Két, az írásbeli érettségiről hazafelé ballagó lány adott csak némi prognózist, ők nevetve azt jósolták: több buli lesz a városban. A velük tartó fiú is tréfásra vette, ő ennyit mondott: hogy mi az a megyei… izé, azt a szí-áj-éj se szedi ki belőlem.
A harmincadik kérdezett után – látva, hogy Baja közigazgatási előrelépése nem üti meg a helybéliek ingerküszöbét – feladtam a kérdezősködést. A válaszokból egyértelmű volt, hogy Baján nem befolyásolta a parlamenti választás eredményét a megyei jogú várossá válás, ugyanis beszélgetőpartnereim egyike sem emlékezett arra, hogy ez a téma szóba került a kampányban.
Pedig Zsigó Róbert, a körzet kormánypárti képviselője érezhetően kampányhúzásnak szánta az ajándékot. Az 54 esztendős fideszes politikus 1998 óta mindig biztosan hozta a bajai körzetet, 2018-ban megszerezte a szavazatok 54 százalékát. 2022 elején viszont Zsigó tarthatott az ellenzéki összefogás 35 éves jelöltjétől, Kiss László agrárvállalkozótól. Óvatosságra intette, hogy a 2019-es önkormányzati választáson az integrált ellenzék az addig masszívan fideszes bajai képviselő-testület tizenöt helyéből kilencet megszerzett. Ezért aztán Zsigó naponta avatott valamit Baján és környékén, hogy bizonyítsa a körzet fejlődését és saját tevékenységének eredményességét.
Eközben Kiss László azt állította, hogy Baja a megye átlagához és főleg Kecskeméthez képest lassan fejlődik, és a megyeszékhelynek – lélekszámra vetítve – háromszor-négyszer annyi támogatási forrás jut, mint Bajának. Az ellenzék momentumos jelöltje ezt a helyzetet oly módon gondolta orvosolni, hogy Baja és környéke szakadjon ki Bács-Kiskun megyéből, és jöjjön létre újra Bács megye, Baja székhellyel. Az agrárvállalkozó bízott benne, hogy a terv megszólítja a tősgyökeres bácskaikat, hiszen a két világháború, majd 1945 és 1950 között önálló megye volt a Baja-központú Bács. Erre reagált azzal Zsigó, hogy legyen Baja megyei jogú város, és javaslatára a kormány igent bólintott.
A választáson Zsigó a vártnál nagyobb fölénnyel győzött, övé lett a voksok több mint 57 százaléka, az ellenzéki jelöltnek be kellett érnie nem egész 33 százalékkal. A jelek szerint azonban ebben nem volt szerepe annak, hogy Zsigó kilobbizta, legyen Baja megyei jogú város (a kérdezett választók a 13. havi nyugdíj, az adó-visszatérítés, a migránspolitika és a teljes foglalkoztatottság miatt támogatták a kormánypártok jelöltjét a bajai körzetben is).
Ettől még Baja megyei jogú város lett, s mivel Zsigó Róbert nélkül ez nem jöhetett volna létre, kerestük őt, hogy beszéljünk arról, mit remél e cím elnyerése után Bajának. Zsigó titkársága azt válaszolta, a képviselőnek nincs ideje ezzel a témával foglalkozni. Jeleztük, elfogadjuk, ha elektronikus levélben kiemel néhány tőmondatnyi gondolatot arról, miért lesz jó Bajának az új rang, de erre sem volt ideje.
A kiadások már láthatók, az előnyök még nem
Egyelőre Baja irányítói sem tudják, mit remélhet városuk az új cím révén. Baja momentumos polgármestere, Nyirati Klára elmondta, hogy jelenleg csak a címmel járó kiadások biztosak, jelesül az, hogy minden városi intézmény tábláját, pecsétjét, levélpapírját muszáj lecserélni, hiszen valamennyin szerepelnie kell a megyei jogú kifejezésnek. De hogy a várostól mit vár el mostantól a kormány, és ehhez milyen támogatást kap az önkormányzat a költségvetéstől, azt eddig nem közölték Baja vezetőivel. Pedig próbáltak erről tájékozódni a kormányhivatalnál, ám hiába.
Tudni kell, hogy egy megyei jogú város saját hatáskörben lát el megyei feladatköröket. Kell legyen a városnak középfokú és nemzetiségi nyelvű középfokú, valamint művészeti oktatása, diákotthoni ellátása, a felnőttek számára alap- és középfokú oktatás, könyvtári és levéltári szolgáltatás, sokrétű közművelődési intézményrendszer, verseny- és tömegsportra alkalmas sportlétesítmények egész sora, színház, szimfonikus zenekar, kórház, közfürdő, emellett csecsemő-, nevelő- és szociális otthon.
A felsoroltak – a professzionális színházon és zenekaron kívül – megvannak Baján, tudtuk meg a polgármestertől. Nyirati Klárának és munkatársainak jogértelmezése szerint Baja ezeknek az intézményeknek a fenntartására többletforrásokat kap majd az államtól, mivelhogy a város immár a kormány megbízásából lát el megyei feladatokat és hatásköröket. Hogy ez mennyi pénzt jelent, és mikortól járnak az újfajta támogatások, azt senki sem tudja, ahogy a tájékoztatás hiánya miatt azt sem tudják bajai vezetői, hogy mikortól pályázhat az önkormányzat fejlesztési forrásokra megyei jogú városként, és ez jelent-e többletforrást Bajának.
Kiskun nélkül
Nyirati Klára ugyanakkor nem titkolja, hogy a bajai önkormányzat vezetői továbbra is azt szeretnék, ha Bács elszakadna a megyétől, és a huszadik megyének Baja lenne a fővárosa. A polgármester csak így látna esélyt arra, hogy Baja és kistérsége a maga kezébe vegye a sorsát. Attól komfortosabb lenne errefelé az élet. Jelenleg a bajai kórházban – mivel nem megyei az intézmény – számos vizsgálatot és beavatkozást nem tudnak elvégezni, ezért a járásban és a megye legdélibb területein élők gyakran két-három óra alatt jutnak el a betegszállító autóval Kecskemétre, a megyei kórházba.
Színházra is több esélye lenne megyeszékhelyként Bajának, mint így. Most a megye déli régiójában lakó színházkedvelőknek másfél óra kell, hogy eljussanak a kecskeméti, a pécsi vagy a szegedi teátrumba. Ha önálló lenne Bács, akkor a megye eredményesebben tudna lobbizni az itteni utak korszerűsítéséért és a munkahelyteremtő beruházásokért, mint Kecskemét árnyékában – véli Nyirati Klára.
Épp ezért folyik egy aláírásgyűjtés Baján, amely Bács kiválását szorgalmazza, ezt eddig ötezren szignózták. Nyirati Klára azonban számít arra, hogy a Fidesz aligha karolja fel ezt a szándékot. Emiatt a környékbeli falvak lakóinak támogató aláírására sem építhetnek, hiszen míg a bajaiak nagyjából fele az ellenzékhez húz, addig a falvakban a választók kétharmada stabil Fidesz-követő, és ha nekik azt üzeni a kormány, hogy Bács-Kiskun egyben marad, akkor az számukra szentírás.
„Rend, nyugalom és fejlődés”
Az is kérdéses, hogy Nyirati Klára és ellenzéki csapata meddig forszírozhatja városvezetőként Bács kiválását, vannak ugyanis jelek, hogy a Fidesz – a parlamenti választás sikerén felbuzdulva – kísérletet tesz Baja irányítóinak menesztésére. A kormányhoz közel álló megyei napilap május elején interjút közölt Zsigó Róberttel, aki a beszélgetést a következő szavakkal zárta: „Számomra fontos, hogy Bajára visszatérjen a rend, a nyugalom és a fejlődés.”
Ebből sokan azt olvasták ki, hogy Zsigó jelt adott, s a képviselő-testület Fidesz-frakciója rövid időn belül megpróbálja feloszlatni a bajai képviselő-testületet. A testületben már nincs kényelmes többsége az ellenzéki összefogásnak, hiszen 2020 tavaszától megosztottá vált a polgármester mögött álló frakció. Az ellenzéki team DK-s és jobbikos képviselői bizonyos kérdésekben nyíltan szembefordultak Nyirati csapatával, és volt olyan napirend, amelyet – a Fidesszel összefogva – leszavaztak a testületben.
Azóta az „ötöknek” minden napirendről egyeztetniük kell a „négyekkel”. Ez általában működik is, az idei költségvetést is simán megszavazta az összes ellenzéki képviselő (sőt még a Fidesz-frakció is), ám a városvezetés többsége változatlanul törékeny. Akik Zsigó idézett mondatából a feloszlatás szándékára következtetnek, arra számítanak, hogy a Fidesz megpróbál a négyektől a maga oldalára csalni képviselőket, hogy meglegyen a városvezetés megbuktatásához szükséges többség. Nyirati Klára erről az eshetőségről így beszél:
„Engem már többször felszólított a Fidesz a lemondásra, mindig arra hivatkozva, hogy méltatlan vagyok a posztomra. Ám sosem mondtak semmi konkrétumot, hogy miért vagyok az, nem találtak az elmúlt két és fél évben olyan döntést, amely bizonyíthatóan szakmaiatlan, indokolatlan vagy káros lett volna. Baja a kormányzati ellenszélben is jól működik, számos kérdésben jobban és jogszerűbben, mint a Fidesz idején. Így amit Zsigó Róbert nyilatkozata sugall, vagyis hogy nincs Baján rend és nyugalom, igaztalan, szlogenszerű üzenet. Ettől még lehet, hogy a Fidesz kísérletet tesz az önfeloszlatásra, ám azt nem tudom elképzelni, hogy az ellenzéki oldalról bárki átállna a kormánypártok oldalára. Aki ezt megteszi, az örökre lejáratja magát a választói előtt, és alkalmatlanná válik a közéleti szerepvállalásra. Az áprilisi választási siker miatt a Fidesz politikusaiban feléledhet a szándék, hogy az ellenzéki irányítású városokban feloszlassák a képviselő-testületet, ám azt is tudják, hogy ha erőltetik, tovább rontják a kormány nemzetközi megítélését, hiszen egy ilyen lépéssel újra azt bizonyítanák, hogy számukra semmi sem fontos, csak a hatalom.”
