„A mi feladatunk az, hogy (…) rossz napot okozzunk az oroszoknak.” A szünetet követően az ukrán hadsereg Bahmut északi és déli szárnyán nyomul előre, remélve, hogy bekerítheti a lerombolt, Donyeck környéki várost, és elkerüli, hogy ismét utcai harcokba keveredjen és veszteségeket szenvedjen.
„Van egy fényképem, amely a kliscsijivkai lövészárkokban készült tavaly nyáron, a születésnapomon. A hónap végén szeretnék egy újat készíteni” – mondta a Francuz (Francia) hívójelű kommandós, miközben egységének gyűlésére tartott a Donyecki területen fekvő városban, a fronton folyó harcok egyik harcállásán.
A katona egyike volt Kliscsijivka védőinek. Ez a kis falu a Bahmuttól délnyugatra fekvő magaslaton terül el. A mára rommá vált Bahmut májusban, több hónapos kimerítő háború után került a Wagner-zsoldosok és más orosz erők kezére.
Most, mintegy öt héttel azután, hogy Ukrajna megindította a régóta várt ellentámadást a több mint ezer kilométeres frontvonal mentén, erői célul tűzték ki Bahmut visszaszerzését, amely stratégiai értékén túl (bár korábban éppen a hiányát hangsúlyozták) szimbolikus státuszra tett szert.
Miután egy hónapig szüneteltek a harcok a területen, az ukrán erők a város északi és déli oldalán nyomulnak előre, remélve, hogy bekeríthetik, és remélve, hogy elkerülik az újabb utcai harcokat, amelyek súlyos veszteségeket okozhatnak.
Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes július 10-én azt mondta, hogy az ukrán erőknek sikerült elfoglalniuk a Bahmut melletti magaslatokat, és úgy szorítják be az orosz csapatokat, hogy a bejáratokat, a kijáratokat és a város körüli ellenséges mozgást tartják szem előtt – és időnként célba is veszik az oroszokat.
Ugyanezen a napon az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok nyilatkozatában azt mondta, hogy a Bahmutban lévő orosz erők „csapdába estek”, a várost „most eléri az ukrán tüzérség”, jelezve, hogy Bahmut minden pontja a kijevi tüzérség hatósugarában van.
Éjszakai hadmozdulatok
A harcok a térségben szinte szünet nélkül, éjjel-nappal folynak, több ezer orosz katonát próbálnak lekötni a front más pontjain zajló ukrán előrenyomulás közepette.
Július 9-én Francuz elmondta, hogy ő és egysége más tagjai körülbelül egy hete sok egymást követő éjszakán át hajtottak végre bevetéseket Bahmut környékén.
„Az a feladatunk, hogy beosonjunk a szürkezónába és rossz napot okozzunk az oroszoknak” – mondta a Szabad Európának, utalva az ukrán és orosz állások közötti senkiföldjére.
Az olyan különleges egységek, mint az övé, megpróbálják megtalálni az orosz védelem gyenge pontjait, célpontokat találni és kijutni, miközben a nehéztüzérség távolról sorozza az ellenséget. Küldetéseiket általában éjszaka hajtják végre, mert a többnyire sík terep – elhagyott szénbányákkal, salakhalmokkal és gyér fásítással – kevés védelmet nyújt.
Segítenek a gyalogságnak abban is, hogy a visszafoglalt területeken első éjszaka tartsák a pozíciókat, olyan övezetekben, ahol kockázatosak a nappali támadások a megerősített és aláaknázott terepen, amelyeket rendszeresen orosz helikopterek és harci repülőgépek vesznek tűz alá.
„Azt tükrözzük, amit az oroszok tettek a múltban” – mondta Francuz. Hozzátette, hogy a Kliscsijivka közelében lévő lövészárkok, amelyeket az ukrán katonák nemrég foglaltak vissza, tele vannak a télen elesett ukrán katonák és a nemrég megölt oroszok holttesteivel.
Jelképes csapás
A katonák nem tudták elszállítani a holttesteket, mert az orosz erők folyamatos tűzzel próbálták visszaszerezni a nemrég elvesztett területet. Ráadásul a visszavonuló csapatok gyakran gránátokat tettek a halottak alá, hogy még kockázatosabbá tegyék a begyűjtést.
Az 5. rohamdandár egyik, Aszlan hívójelet használó, és előbb Bahmutban, majd a közeli Csasziv Jarban állomásozó mentőorvosa szerint ukrán oldalon lényegesen kevesebb az áldozatok száma, mint télen és tavasszal, a Bahmut védelmében vívott halálos harcokban.
Az orosz tüzérség sokkal korlátozottabb és szelektívebb, mint korábban – mondta a Szabad Európának –, és így, bár az oroszok még mindig előnyben vannak a tüzérségi lövedékek tekintetében, kevesebb, repeszektől sebesült ukrán katona érkezik a stabilizációs pontra, ahol dolgozik.
Valójában mind a Bahmut külvárosában lévő Csasziv Jar, mind Ivanivszke a földdel vált egyenlővé. Kosztantyinivkát és a fronttól távolabb fekvő Kramatorszk városát szinte naponta bombázzák és lövik rakétákkal az oroszok – beleértve egy támadást, amely június 27-én egy zsúfolt pizzázót ért, és legkevesebb 13 ember halálát okozta.
Aszlan azután lett mentős, hogy ő maga is megsebesült. Elszántan folytatja a harcot, de azt mondta, hogy a katonák, akiket nem váltottak le, és több mint egy éve harcolnak, kimerültek.
„Nehéz elfogadni, hogy mindaz, amit láttunk, valóban megtörtént” – mondta, utalva Bahmut hosszú és sikertelen, véres védelmére.
A várost védő katonák közül sokan most részt vesznek a város visszafoglalására indított kampányban. Egyes feltételezések szerint a NATO által kiképzett dandárok csak azután szállnak harcba, hogy a harcteret előkészítették a már a térségben állomásozó csapatok.
Ugyanakkor katonai elemzők szerint Oroszország még nem használta fel stratégiai tartalékait az ukrán ellentámadás visszaverésére. Több tízezer katona várja a megfelelő pillanatot, hogy lecsapjon az ukrán fegyveres erők állásaira.
Bahmut visszafoglalása alááshatná az orosz logisztikát, és nagy, szimbolikus csapást mérne az orosz katonai vezetésre. Mindez ráadásul azt a kárt is tetézné, amelyet Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér okozott, akinek erői nagyban hozzájárultak a város orosz kézre kerülésében, és aki élesen bírálta a védelmi minisztert és a vezérkari főnököt, majd június 23–24-én egy rövid ideig tartó lázadás élére állt, amely mintegy kétszáz kilométerre közelítette meg Moszkvát.
Francuz – a Moszkva által Janukovics oroszbarátnak mondott ukrán elnök elüldözése után a Donbászban 2014-ben szított háború veteránja – meg van győződve arról, hogy Bahmut visszafoglalása lehetséges, de nem lesz könnyű.
„A Nyugat nem szállított nekünk modern repülőgépeket, és gyötrődik az amerikai döntés miatt, hogy kazettás lőszert ad nekünk, mert nem fegyverez fel minket a hatalmas katonai műveletre” – mondta, visszhangozva az ukrán hatóságok aggodalmait és panaszait, akik szerint a nyugati fegyverszállítások lassúsága és mennyisége elnyújtja az ellentámadást.
„Szeretnének bennünket egy görög eposz bátor és tökéletes hősének látni, de a valóság az, hogy a háború arról szól, hogy minél több ellenséget kell megölni, bármilyen módon” – mondta.
„Harcolnunk kell”
Az amerikai székhelyű Háborúkutató Intézet (ISW) szerint a most a Bahmut térségében tevékenykedő orosz erők egy részét Storm Z néven emlegetik. Az orosz védelmi minisztérium irányítása alatt állnak, de mint egyes Wagner-harcosokat, állítólag börtönökből, illetve büntetőtelepekről toborozzák őket, és minimális kiképzés után indulnak harcba, a fizetség és a szabadulás vagy büntetésük csökkentésének ígéretével.
Mindennek tetejébe a Kreml által támogatott csecsenföldi régió vezetője, Ramzan Kadirov azt állítja, hogy csecsen erők települtek Bahmut térségébe. Telegram-csatornáján közzétett egy videót, amelyen egy Apta Alaudinov nevű férfi azt állítja, hogy a Kliscsijivka közelében lévő erők kötelékében áll. Egy helyi ukrán parancsnok, Petro Kuzik azonban azt mondta a Szabad Európa ukrán szolgálatának, hogy az ukrán erők nem találkoztak csecsen erőkkel.
Jevhen Csaban, aki a Holodnij Zsar nevű dandár egyik felderítőegységében szolgál, amely néhány állást tart a térségben, azt mondta a Szabad Európának, hogy az orosz katonákat – akik átvették Bahmut védelmét, miután a Wagner-zsoldosok visszavonultak – alacsony morál és rossz szervezettség sújtja.
Azt állította: lehallgatott rádióbeszélgetések szerint az orosz erők „romló logisztikával és nem hatékony harctéri orvosi ellátással” szembesülnek, és hogy „parancsnokaik a Wagner-csapatokra jellemző belső terrorhoz folyamodnak”.
Csaban, a harmincéves hangmérnök néhány nappal az invázió kezdete után jelentkezett egy kijevi területvédelmi egységbe, majd később belépett a hadseregbe – idősebb testvére tanácsa ellenére, aki többször megsebesült.
„Hadseregeink technikailag nem különböznek annyira, de mi tudjuk, miért harcolunk, ők pedig nem tudják, mit csinálnak itt – mondta Csaban. – Nekünk harcolnunk kell, az oroszok pedig mehetnek vissza oda, ahonnan jöttek – ezért nem adjuk fel.”