Dél-Korea megerősítette, hogy Ukrajna foglyul ejtett két észak-koreai katonát. Egy nappal korábban Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán biztonsági ügynökség kihallgatott két harcost, akiket az oroszországi Kurszki területen fogtak el.
„Az ukrán hírszerző ügynökséggel folytatott valós idejű együttműködés alapján (…) a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat megerősíti, hogy az ukrán hadsereg január 9-én fogságba ejtett két észak-koreai katonát az oroszországi kurszki harctéren” – áll Szöul közleményében.
Január 11-én Zelenszkij elnök jelentette be, hogy ukrán nyomozók hallgatnak ki két észak-koreai katonát, akiket az ukrán hadsereg ejtett foglyul a Kurszki területen. Telegram-bejegyzéséhez az ukrán elnök fotókat is csatolt az elfogott katonákról. Bizonyítékot nem tett közzé arról, hogy valóban észak-koreaiak lennének, de a dél-koreai nyilatkozat sokat tesz hozzá az állítás hitelességéhez.
Az ukrán hírszerző szolgálat, az SZBU január 11-én közzétett egy videót, amelyen két férfi látható kórházi ágyon, kötéssel a kezén, illetve az állkapcsán.
Ukrán tisztviselők közlése szerint a foglyokkal a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) tolmácsainak segítségével beszélgettek.
Az SZBU arról számolt be, hogy az egyik fogoly, aki szavai szerint 2005-ben született, azt állította: úgy tudta, hogy „kiképzésre megy, nem háborúzni Ukrajna ellen”. A másik férfi állkapocssérülése miatt kénytelen volt írásban válaszolni – közölte az SZBU. Ő 1999-ben született, és bevallása szerint az észak-koreai hadsereg mesterlövésze volt. A NIS azt is közölte, hogy az egyik elfogott katona azt állította: az orosz hadseregtől kapott kiképzést, miután novemberben megérkezett az országba. „Először azt hitte, hogy kiképzésre küldik, csak Oroszországba érkezése után döbbent rá, hogy be fogják vetni” – közölte a dél-koreai hírszerző ügynökség. Hozzátették, hogy az egyik fogoly „négy-öt napig élelem és víz nélkül volt, mielőtt elfogták” az ukrán erők.
Azután vetették be az észak-koreaiakat, hogy Ukrajna újabb támadásokat indított Kurszkban, megakadályozandó, hogy az oroszok visszavegyék a korábban elfoglalt részeket. Először 2024 augusztusában indítottak villámoffenzívát az oroszországi Kurszki terület ellen, ahol jelentős régiókat foglaltak el. Ez volt a legnagyobb behatolás orosz földre a második világháború óta.
Tavaly ősszel Észak-Korea mintegy 11 ezer katonát küldött a Kurszki területre az ottani orosz erők támogatására. Oroszország visszavette az elfoglalt területek mintegy negyven százalékát, de az ukrán csapatok még mindig több mint ötszáz négyzetkilométert ellenőriznek Kurszkban, ahol a hírek szerint az észak-koreai csapatok tömeges veszteségeket szenvedtek el.
Zelenszkij december 23-án azt mondta, hogy több mint háromezer katona, vagyis az Oroszországba küldött észak-koreai különleges erők körülbelül negyede meghalt vagy megsebesült, bár bizonyítékokkal nem szolgált erre.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője december 27-én arról beszélt újságíróknak, hogy az észak-koreai erők súlyos veszteségeket szenvedtek el a frontvonalon, egy hét alatt mintegy ezer katonájuk esett el vagy sebesült meg a Kurszki területen. „Nyilvánvaló, hogy az orosz és észak-koreai katonai vezetők feláldozhatónak tartják ezeket a katonákat, és reménytelen támadásra utasítják őket az ukrán védelem ellen.”
