Heves harcok folytak vasárnap is az azeri és örmény erők között a vitatott hovatartozású Hegyi Karabah miatt. A konfliktus elmérgesedésére utal, hogy az összecsapásokban rakéta- tüzérségi tűz zúdult a szakadár terület fővárosára és azerbajdzsáni városokra is.
Mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy polgári lakosokat vett célba a hosszú ideje feszültséget okozó területi vitában. Nincs jele annak, hogy egyhamar csillapodna a szeptember 27-én fellángolt az ellenségeskedés.
A Nemzetközi Vöröskereszt vasárnap elítélte azokat a jelentéseket, amelyek szerint a felek „válogatás nélkül zúdítottak aknatüzet és hajtottak végre egyéb, jogsértő támadásokat robbanásokat okozó fegyverzettel városok és más lakott települések ellen”.
A múlt héten kirobbant harcokban, több, mint 200 ember, köztük sok polgári lakos halt meg. A halottak valódi száma valószínűleg magasabb, mivel Azerbajdzsán nem tette közzé katonai veszteségeit.
Veszélyes irányt vehet a konfliktus
A mostani összecsapások az évtizedek óta húzódó regionális konfliktus legsúlyosabb eszkalációjának számítanak. A külvilág hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó területként ismeri el Hegyi Karabahot, amelyet ugyanakkor a Jerevánnal szoros kapcsolatot fenntartó örmény nemzetiségű szeparatisták uralnak. Emellett ők ellenőrzik a Hegyi Karabahot körbevevő hét azeri régiót.
A hegyi karabahi hatóságok október 4-én azt mondták, hogy harmadik napja érték rakéta- és tüzérségi támadások a fővárost, Sztyepanakertet és a közeli Susi városát. A támadásokban ismeretlen számú polgári lakos sérült meg, és kár keletkezett a helyi infrastruktúrában.
Közben az azerbajdzsáni védelmi minisztérium azt mondta, hogy örmény erők rakétákkal és tüzérséggel támadták az ország második legnagyobb városát Gancát, ami azt jelzi, hogy a konfliktus az átcsapott a vitatott hovatartozású régión határain.
Az azeriek szerint maga Örményország támadta őket
Azerbajdzsán az este közölte, hogy három rakétát lőttek ki a frontvonaltól 100 kilométerre fekvő harmadik városára, Mingacevirre, ahol egy stratégiai fontosságú vízierőmű és a kaukázusi térség legnagyobb gátja található.
A hatóságok szerint az egyik rakéta megsebesített öt civilt, a másik kettő nem robbant fel.
Az azeriek állítása szerint két másik rakéta a fővároshoz, Bakuhoz közeli Xizi és Absheron körzetekben csapódott be.
Zakir Hasanov azeri védelmi miniszter „nyílt provokációnak” nevezte, hogy „Örményország területéről” irányítottak tüzet Azerbajdzsán területére. Hozzátette, hogy „ez kiterjeszti a harcok műveleti területét” és hogy „Azerbajdzsán válaszcsapásokat hajtott végre”.
„Tüzet irányítani Azerbajdzsán területére Örményország területéről egyértelműen provokatív lépés, és ez kiterjeszti a harcok területét” – mondta Hasanov.
Jereván tagad, de Karabah elismeri: „figyelmeztették” az azerieket
Az örmény védelmi minisztérium tagadta, hogy területéről lőttek volna ki rakétákat Gancára, Mingacevirre vagy más azeri városokra.
Arajik Harutunján, Hegyi Karabah de facto vezetője ugyanakkor azt mondta, az ő erőik intéztek támadást egy gancai katonai támaszpont ellen, de ő később leállította a hadműveletet, hogy elkerüljék a polgári áldozatokat.
Az akció az azeri offenzívára adott válasz, „figyelmeztető tűz” volt és „folytatódhat más városok ellen” – mondta.
Rendszeresen eltúlozzák az ellenfél veszteségeit
Azerbajdzsán október 4-én azt állította, hogy a Ganca elleni támadást megtorlásként megsebesítette Harutunjánt, a szakadár terület vezetőjét – jelentette a Szabad Európa azeri Szolgálata.
Hikmat Hajiyev, az azeri elnök Ilham Alijev egyik tanácsadója szerint a férfi egy bunkerban rejtőzködött és egy célzott támadásban sebesült meg. Az állítást független forrásból nem sikerült megerősíteni.
A konfliktussal párhuzamosan folyó információs háborúban mindkét fél rendszeresen túlzó adatokat közöl az ellenség veszteségeiről.
Így állítanák le az azeriek a háborút
Alijev október 4-i televíziós beszédében egy sor olyan követelést fogalmazott meg a harcok leállításáért, amelyeket Örményország számára szinten lehetetlen elfogadni.
Az azeri „erős ember” például azt követelte, hogy Örményország határozzon meg menetrendet Hegyi Karabahból és a környező azeri területekről való kivonulásra, kijelentve, hogy Azerbajdzsán addig nem állítja fel a katonai akciót, amíg ez meg nem történt.
Alijev azt mondta, hogy az azeri csapatok előre törtek a helyi örmények által az 1990-es években megszerzett területek visszavételéért folyó egy hete tartó offenzívában. Az azeri hadsereg szerint már visszafoglaltak hét falut.
„Azerbajdzsánnak egy feltétele van, és ez a területei felszabadítása” – mondta Alijev. „Hegyi Karabah Azerbajdzsán területe. Vissza kell szereznünk és vissza fogjuk szerezni”.
Az Azerbajdzsánt nyíltan támogató Törökország hasonló követeléseket fogalmazott meg.
Akár Oroszország és Törökország is belekeveredhet
A nagyhatalmak közben tűzszünetre hívtak fel, mert attól tartanak, hogy az erőszak totális háború kirobbanásához vezethet a két ősellenség között, amely magába szívhatja a két regionális hatalmat, Oroszországot és a NATO-tag Törökországot.
Az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország azonnal tűzszünetet és a területi vitáról szóló tárgyalások felújítását sürgette. Ezek az államok az úgynevezett Minszki Csoport társelnökei és az 1990-es évek eleje óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt próbálkoznak a karabahi rendezéssel.
Örményország közölte, hogy az EBESZ keretein belül hajlandó béketárgyalásokba kezdeni.
Szakértő: egyelőre nem várható, hogy csitulnának a harcok
Ugyanakkor Oleszja Vartanján, a Nemzetközi Válságcsoport tagja azt mondta a Szabad Európának, hogy úgy tűnik, a konfliktus egyre intenzívebbé válik és még nagyobb polgári területre átterjed.
„Folyamatosan súlyosbodnak a harcok, további támadásokat hajtanak végre polgári területek ellen és egyre fejlettebb fegyverzetet vetnek be” – mondta Vartanján és hozzátette: „a következő napokban arra számítunk, hogy a harcok átterjednek a frontvonaltól távol eső területekre is”.
Örményország és Azerbajdzsán konfliktusa a hegyvidéki térség hovatartozása miatt a Szovjetunió végnapjai óta tart. Korábban egy nehezen kialkudott, 1994-ben kötött tűzszünettel végződő háborút vívtak, amelyben becslések szerint harmincezer ember vesztette életét és többezren váltak hontalanná.
Az AFP, AP, Interfax és Reuters tudósításai alapján
