A befagyasztott uniós támogatások, az állami projektek leállítása, a gyenge európai piac és az elmúlt évek inflációja miatt szinte megállt az élet Magyarországon – legalábbis, ami a beruházásokat illeti. A cégek nem fejlesztenek, a háztartásoknak nincsen pénzük nagyobb lakásfelújításra, vagy vásárlásra.
Immár két és fél éve csökken Magyarországon a beruházási aktivitás. A nemzetgazdasági beruházások alakulása jelzi előre azt, hogy milyen ütemben növekedhet a gazdaság.
A beruházás a gazdaság kínálati oldalán elsősorban a közép- és hosszú távú gazdasági növekedés alapja. Emiatt fontos annak a megértése, hogy az elmúlt évek csökkenő beruházási aktivitása mögött milyen folyamatok húzódnak meg.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei második negyedévben a beruházások volumene 8 százalékkal csökkent. A csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, valamint az oktatás járult hozzá. A visszaesést a szállítás, raktározás növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a 2023-as éveket megelőzően „túl lett tolva”, nagyon magas volt a beruházási ráta. Ez a 2016-2017-tól indult magasnyomású gazdaságpolitika koncepciójának volt az eredménye.
„A kormányzati beruházások és a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló uniós források felhasználásának volt az eredménye a magas beruházási ráta” – mondta a szakértő. Az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja után a nemzetközi energiaárak elszálltak.
Eközben a jogállamisági viták miatt befagyasztották a Magyarországnak járó uniós források jelentős részét. A forint árfolyama nagyon meggyengült és a 2022-től erősödő inflációs nyomás miatt a jegybank megemelte az alapkamatot. A szakértő szerint nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt az Egyesült Államokban is kamatemelések voltak.
„A cégek a bizonytalan gazdasági környezetre és a megemelkedett kamatok miatt a beruházások visszafogásával reagáltak” – tette hozzá. Németh Dávid szerint ebben az is közrejátszott, hogy az európai piac belassult, a megrendelések visszaestek, ez pedig hatott a magyar feldolgozóiparra is.
A német gazdaság versenyképességi okokból – megemelkedett energiaárak – fontos pozíciókat vesztett a világpiacon. Ez Magyarországra is begyűrűzött az autóiparon keresztül. Az elemző szerint a magyar állam nem tudta kompenzálni a kieső beruházásokat, hiszen 2022-től jelentős állami projektek állítottak le a megszaladó költségvetési hiány miatt.
Német Dávid szerint idén biztos, hogy nem fognak a beruházások növekedni, de jövőre van esély arra, hogy minimálisan növekedés induljon el. Elmondta, hogy átadták a BMW debreceni gyárát, és további feldolgozóipari kapacitások is beindulnak.
„A lakosságnak meghirdetett háromszázalékos, első lakásvásárlási hitel és a vállalkozóknak biztosított hasonló kamatozású kölcsönlehetőség is visszaköszön majd a beruházási adatokban” – tette hozzá.
Ezért is gond ha nincsenek EU-s források
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint kétség sem férhet hozzá, hogy a beruházások beszakadása mögött leginkább az uniós támogatások elmaradása áll. „Ennek következtében az állami beruházások jelentősen visszaestek. A kormány hozzászokott ahhoz, hogy a saját beruházásait is EU-s forrásból intézi” – tette hozzá.
Molnár László szerint ilyen tipikus projektek voltak a kórházfejlesztések, közút- és kerékpárút-építések, a vasútvonalak, oktatási- és szociális intézmények felújítása, illetve a turisztikai beruházások kivitelezése.
„Leginkább az infrastrukturális források szűkültek be, mert az EU nem hajlandó a túlárazott, korrupciógyanús közbeszerzéseket megfinanszírozni” – mondta. A szakértő szerint az uniós források terhére olyan nagyberuházások valósultak meg, amit most nehéz pótolni nemzeti forrásból a költségvetés rossz helyzete miatt.
„A hazai költségvetésből megvalósuló beruházások együtt estek vissza az uniós támogatásokkal” – tette hozzá.
Molnár László szerint a beruházási számok mögött jelentős a túlárazás hatása. A beruházások visszaesése a bruttó hazai termék (GDP) arányában nagyobbnak tűnnek a statisztikákban, mint a beruházási volumen csökkenése, a nagyobb túlárazások miatt.
Egy százmilliárd forintos beruházás például, amit 50 százalékkal áraztak túl, 150 milliárd forintba került. Ezt az összeget számolják el a nominális GDP esetén is. Ha például nem érkeznek az uniós pénzek az országba és kikerül egy ilyen túlárazott projekt a beruházási- és GDP statisztikákból, akkor 100 helyett 150 milliárd forinttal csökken a nominális GDP, hiszen ötvenmilliárd forint a túlárazott része volt a beruházásnak.
Az államon kívül a cégek fejlesztései és a lakosság is hozzájárul a beruházásokhoz. Utóbbi esetében a legjelentősebb tétel a lakásépítés, és -felújítás, illetve az új ingatlan vásárlása. „Le vannak gatyásodva az emberek” – érzékelteti Molnár az elmúlt évek rekordmagas inflációjának a következményét.
A háztartások többségének nincs pénze arra, hogy új lakást vegyen, vagy nagyobb felújítási munkálatokba kezdjen. „A helyzetet nem segíti az sem, hogy a túlárazások miatt az építőiparban rendkívüli mértékben elszálltak az árak és ez a magánembereket is érinti” – tette hozzá.
Molnár szerint az exportra termelő hazai cégek az európai piac gyengélkedésétől szenvednek. Az európai autógyártóknak nem tesz jót a dömpingáron értékesített kínai – elsősorban elektromos – autók tömeges, európai megjelenése. Ez pedig kihat az autógyártásra kihegyezett magyar feldolgozóipar teljesítményére is.
A szakértő szerint az elmúlt évek inflációs sokkja a magánvásárlókat is elérte, csak is később cserélik le az autójukat. Emiatt kapacitásfelesleg van az európai és így a magyar autógyárakban, és az alkatrész-beszállítóknál.
A hazai kis- és középvállalkozói szektor (kkv), amely a magyar piacon működik, a lakosság gyenge vásárlóerejétől szenved: itt sem lehet beruházási boom-ban reménykedni.
