Az orosz támadások számos áramszünetet okoznak egész Ukrajnában, ez pedig fokozza az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy az emberek hogyan fogják túlélni a zord telet.
Az elmúlt három télen a kelet-ukrajnai Maria Morozova, férje és lányuk már átélték a nehézségeket, amelyeket Oroszország szomszédja elleni háborúja okozott. Idén azonban még rosszabbra készülnek.
Moszkva energiainfrastruktúrát – különösen az áramtermelést és az áramellátást biztosító villamosenergia-hálózatot, amely több millió ukránnak biztosít áramot – célzó akciói az ország nagy részét érintik.
Az ukrán energiaügyi minisztérium októberben közölte, hogy a termelési kapacitás körülbelül 17,6 gigawatt (GW) volt, ami kevesebb, mint a fele a 2022 februárjában kitört háború előtti 38 GW-nak. Az idén várható hideg tél miatt a fogyasztás igénye körülbelül 18 GW-ra emelkedhet.
„Szerencsére még mindig van központi fűtésünk” – mondta a 28 éves Morozova a Szabad Európának szülővárosában, Kamjanszkban, a keleti Dnyipropetrovszk régióban, miközben elmondta, hogy arra készülnek, hogy a tél során a hőmérséklet mínusz 20 fokig is csökkenhet.
„Az áramellátáshoz inverteres akkumulátort vásároltunk. Ezenkívül van egy generátorunk az erkélyen, de remélhetőleg nem kell majd használnunk, mert túl zajos” - részletezte.
Folytatódó támadások és áramszünetek
Moszkva támadásai már eddig is bőven okoztak aggodalomra okot adó áramszüneteket az ország több területén.
Az állami energiaszolgáltató Ukrenergo szerint november 9-én a legtöbb régióban 8-16 órára csökkentették az áramellátást, és ez a következő napokban is így volt.
„A korlátozások bevezetésének oka az orosz rakéták és drónok által az energetikai létesítmények ellen végrehajtott hatalmas támadások következményei” – közölte a vállalat.
„Nehéz észben tartani is azt a sok közvetlen támadást, amit az energetikai létesítmények szenvedtek el az invázió kezdete óta” – mondta Szvitlana Hrincsuk, a nemrég lemondott energiaügyi miniszter.
Az orosz határtól alig pár órányira fekvő északi városban, Nizsinben, néhány család lázasan dolgozik a túlélési terveken, például hogy mit tegyenek, ha nem működik a fűtés, hol szerezzenek tűzifát és szenet, és hogyan teremtsenek legalább alapvető életkörülményeket a hidegben.
Natalija, Nyizsnyij lakója lapunk ukrán szolgálatának elmondta, hogy míg lánya elmenekült az országból, ő úgy döntött, hogy marad. Az egyetlen dolog, ami arra kényszerítené, hogy elhagyja lakását, az a fűtés teljes kiesése lenne.
Elmondása szerint a szomszédai már elkezdtek készleteket gyűjteni: tűzifát halmoznak, palackokat töltenek vízzel, zseblámpákat ellenőriznek. Néhány család azt tervezi, hogy összegyűlnek abban a kevés házban, amelyeket még fával fűthető kályhákkal melegen lehet tartani.
„Ha lenne saját házam, biztosan segítenék valakinek. Az élet nem áll meg, még akkor sem, ha a tüzérségi támadások száma megnőtt” – mondja.
Fel kell készülni a sötétségre
Morozova szerint szinte mindenki, akit ismer, gyertyákat és elemlámpákat halmozott fel, de hozzáteszi: „Az igazán nehéz az lesz, ha nem lesz fűtés. A családomnak át kell költöznie az apám házába, ahol fával tudunk fűteni.”
Amikor elmegy az áram, ő és a férje azt mondják 4 éves kislányuknak: „Oroszország azt akarja, hogy sötétben maradjunk, de a mérnökeink megpróbálnak mindent megjavítani. Várnunk kell.”
Morozova szerint még ha ez a tél a legrosszabb is lesz eddig, az ukránok már tapasztaltabbak lettek a háború idején a hideggel való megbirkózásban.
Volodimir Omelcsenko, a kijevi Razumkov Center energiaprogramjának igazgatója szerint Oroszország fokozni tudta az energiainfrastruktúra elleni támadásait, mert növelte a Sahíd drónok gyártását és képességeit, míg Ukrajna kevesebb légvédelmi rendszerrel rendelkezik, mint korábban.
Andrij Herusz, a parlament energiaügyi bizottságának elnöke szerint bár az állami áramtermelő Ukrenergo 70 alállomást megerősített, „lehetetlen teljes mértékben megvédeni az energetikai létesítményeket minden támadástól – különösen a ballisztikus rakétáktól”.
Generátorok és drónok
Kijevben a generátorok hangos zümmögése állandó elemévé vált az utcáknak. Kávézók, üzletek és lakóházak előtt jelennek meg, és gyakran már percekkel az áramszünet után bekapcsolják őket.
„Néha olyan, mintha egy számítógépes játékban lennénk – egyszerre olyan sok zaj van” – mondja Margarita Szitnyik, egy volt újságíró és polgári aktivista, aki a fővárosban él.
„A generátorok zaja néha hasonlít a Sahídekéhez. Összekeverem őket. Ez nem jó, mert lehet, hogy nem halljuk meg a drónokat, és nem tudunk óvintézkedéseket tenni.”
Az ő épületében a lakók gyűjtést szerveztek egy generátor vásárlására, de ő sok olyan családot ismer, akiknek erre nincs pénzük. Az árak emelkednek, a jövedelmek csökkennek, ezért szerinte „az alacsonyabb fizetésű embereknek egyszerűen nincs módjuk felkészülni”.
A Nyizsnyijben élő Natalija és a kamjanszki Morozováék mellett a kijevi Margarita is azt mondja, hogy az egyetlen valódi terv az, hogy egymásra támaszkodnak.
„Ha nincs fűtés, akkor olyan irodákba megyünk dolgozni, ahol még meleg van” – mondja.
