Miközben egyre több jelentés szól az ottani orosz visszaélésekről, Putyin elnök kijelentette: Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részein az életszínvonalnak 2030-ra el kell érnie az oroszországi átlagot. Ez irreális – állítják az ukránok, és az oroszok által teremtett akadályokra hivatkoznak.
Vlagyimir Putyin elnök az egyik legharciasabb és leginkább provokatív háborús megjegyzésében a múlt hónap végén kijelentette: „ahová egy orosz katona beteszi a lábát - az már a miénk”.
Moszkva követelései valójában jóval túlmutatnak azon a területen, amelyet katonái ténylegesen birtokolnak Ukrajnában a teljes körű invázió kezdete után több mint 40 hónappal. 2022 szeptemberében Putyin Ukrajna négy, részben megszállt régióját – Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk – alaptalanul Oroszország részének nyilvánította.
Mindenesetre a megjegyzés azt sugallja, hogy Putyin még több terület elfoglalására törekedhet Ukrajnában, ahol az orosz katonákat és a megszálló hatóságokat nem csak azzal vádolják, hogy el akarják törölni az ukrán kulturális identitást, hanem kínzással, visszaélésekkel, emberrablással és más bűncselekményekkel is.
Ehhez kapcsolódóan: Nem lesz több ukránóra Ukrajna orosz kézen lévő részein
Mindazonáltal Oroszország nyilvánosan azt ígéri, hogy jobbá teszi a megszállt területek lakóinak életét. Putyin a június 30-i kormányülésen kijelentette, hogy Ukrajna elfoglalt részein az életszínvonalnak 2030-ra el kell érnie az oroszországi átlagot.
Erre semmi esély nincs, mondják az érintett ukrán aktivisták és tisztviselők.
Lehet, hogy Putyin célja szerény, mégis irreális – érvelnek, és azokra a jelentős akadályokra hivatkoznak, amelyeket maga a megszálló ország emelt. És rámutatnak arra, hogy a Krímben az életszínvonal még mindig jelentős lemaradásban van, több mint 11 évvel azután, hogy Oroszország megkaparintotta a Fekete-tengeri félszigetet - pedig ott nem is volt akkora pusztítás, mint másutt Ukrajnában.
A múlt havi kormányülésen Putyin arról beszélt, hogy iskolákat, stadionokat, kórházakat, kulturális központokat, utakat, lakásokat kell egyebek mellett újjáépíteni vagy renoválni, és azt mondta, hogy a fejlesztési program keretében már mintegy 300 projekten dolgoznak, „ütemesen, szisztematikusan”.
Szerhij Ribalko, a regionális törvényhozás egyik képviselője szerint ez nem igazán látszik a Herszoni terület orosz megszállás alatt álló részén. Magát Herszon városát az invázió elején elfoglalták az oroszok, de aztán Ukrajna 2022-ben egy ellentámadásban visszafoglalta.
Oroszország birtokolja a régió nagy részét a térséget kettészelő Dnyeper folyó bal partján, míg a jobb part Ukrajna kezén van.
„Nem folyik ott sem helyreállítás, sem iskolaépítés vagy bármi más” – mondta Ribalko a Szabad Európának.
Elmondása szerint az orosz megszállók sikeres fejlesztésre tett ígéretei több okból sem reálisak, ezek egyike a hatalmas Kahovka-gát romba dőlése a Dnyeperen egy 2023-as robbanás következtében, amelyért Ukrajna Oroszországot hibáztatja.
„Herszon mezőgazdasági régió”, és a mezőgazdaság jelenleg „teljes mértékben hanyatlik” ott – mondta Ribalko, hozzátéve, hogy a gát lerombolása és az öntözés hiánya súlyosan visszavetette az állattenyésztést és a zöldségtermesztést. „Nincs öntözés – ez azt jelenti, hogy a térség nagyon gyorsan sivataggá változik.”
Sok gazdálkodó, aki a régió oroszok által megszállt részében bérel földet, nem tudta megfizetni a 2024-es bérleti díjat, és lehet, hogy idén sem tud majd fizetni – tette hozzá. „Tehát senki sem fog dolgozni, nem lesz adóbevétel, és nem lesz fejlődés sem ezen a területen.”
A régió gazdasági fellendülésének másik akadálya az, hogy az orosz kormány hajlamos az állami vállalatokat és a fentről induló gazdasági erőfeszítéseket előnyben részesíteni a kis- és középvállalkozások támogatásával szemben, jóllehet korábban az utóbbiak jelentették a húzóerőt a Herszoni területen - mondta Ribalko.
"Putyin fél a középosztály megerősödésétől. Fél azoktól, akik képesek önállóan gondolkodni" - tette hozzá.
Eközben az ukránok – különösen a fiatalok – egyre nagyobb számban hagyják el az oroszok által megszállt balparti területeket, és „senki sem jön Oroszországból a helyükre, mindenki fél” – mondta.
„Egyetlen normális ember sem fog egy olyan területre jönni, ahol alapvetően katonai akciók folynak” – mondta, és ahol – bár nem valószínű, hogy ez egyhamar bekövetkezik – Ukrajna végső soron visszaszerezheti az irányítást.
A Herszoni régió és a Donbász között fekvő Zaporizzsjai terület egy másik olyan térség, amely részben orosz megszállás alatt áll, de a fővárosa továbbra is ukrán kézen van. Az Azovi-tenger partján fekvő déli részei létfontosságúak az Oroszországot a Krímmel összekötő orosz „szárazföldi folyosóhoz”. A két terület között egyébként csak egy híd jelenti a kapcsot, és ezt Ukrajna már többször is megtámadta.
A június 30-i ülésen Putyin megismételte azt az állítását, hogy az Azovi-tenger ma „Oroszország belső tengere”, mivel Oroszország jelenleg az egész körülötte fekvő területet ellenőrzi. Azt is mondta, hogy ott összesen 5400 kilométernyi körgyűrűt újítottak fel.
Andrij Orlov, a Területi Stratégiai Fejlesztési Központ, az eredetileg Melitopolban, a Zaporizzsjai terület oroszok által megszállt fővárosában működő kutatóintézet igazgatója szerint vélhetően eltúlzottak a számok, és az útjavítások zömét magában Oroszországban vagy a Krím-félszigeten végezték el, nem az újabban megszállt területeken.
Orlov szerint Putyin a kijelentéseivel arról akarta biztosítani az ott élőket, hogy Oroszország „jó életet teremt” számukra, de a megszálló hatóságok hivatalos jelentései „világossá teszik, hogy nagyon nagy problémák vannak arrafelé” – egyebek mellett burjánzik a korrupció és „szembetűnő a munkaerőhiány.”
Akárcsak a többi ukrán, akivel a Szabad Európa beszélt ez ügyben, Orlov is ukrán ellenőrzés alatt álló területen tartózkodik most. Az orosz és az ukrán tisztviselők több állítását nem tudtuk független módon ellenőrizni, mert nem tudunk eljutni az oroszok által megszállt területekre.
A korrupció és a munkaerőhiány Mariupolban, a Donyecki terület Azovi-tengeri kikötőjében is problémát jelent. Ezt a várost Oroszország 2022 májusában foglalta el egy hosszú és véres ostrom után, amely a város nagy részét lerombolta.
Egy orvosi diagnosztikai központot felszereltek ugyan modern berendezésekkel, „de nincs elég orvos – nincs ott senki, aki felállítaná a diagnózist” – mondta a Szabad Európának Petro Andrjuscsenko, az egykori mariupoli polgármester tanácsadója, aki jelenleg a megszállást vizsgáló kutatási központ vezetője.
Az egyik mariupoli nyilvános uszoda felújítását az hátráltatta, hogy „ellopták az összes berendezést”, amely épségben maradt azután, hogy az „ultramodern” létesítmény megsérült az ostromban – mondta Andrjuscsenko.
A lakhatás komoly probléma Mariupolban, a teljes körű invázió 2022 februári kezdete előtt mintegy 425 000 lakosú városban, ahol az ostrom során sok polgár lakóháza megsérült vagy megsemmisült.
"Összesen 2500 [lakó]épület volt, ebből 500-at lebontottak, ami megmaradt, az romokban áll – szinte az összes ház javításra szorul, és még mindig élnek bennük emberek" – mondta Andrjuscsenko. "És vannak olyan lakások is, amelyek üresen állnak. Ezeknek az épületeknek az újjáépítését befagyasztották."
Életszínvonal
Az ukránok szerint a Krím-félszigeten lehet lemérni, hogy Moszkva képes lesz-e fellendíteni a gazdaságot és javítani az életszínvonalat Ukrajna általa ellenőrzött szárazföldi területein – feltéve, hogy Kijev nem szerzi vissza ezeket háborúval vagy diplomáciával az elkövetkező években.
Oroszország „sok pénzt irányzott elő a Krím-félszigetre… A megszálló hatóságok először azt mondták, hogy a Krím öt év után boldogul majd [Moszkva] támogatása nélkül is, aztán hét évről beszéltek” – mondta Jevhenia Horjunova, a félsziget egyik politikai elemzője a Szabad Európának. "De a Krím továbbra is támogatott régió", amelynek a gazdasága "nem vált önfenntartóvá".
Mi több, mondta Horjunova, a Krím-félszigeten az átlagbér lényegesen alacsonyabb az oroszországi átlagnál. „Azaz az életszínvonal sem javult – nem lett jobb, mint volt.”
