Volodimir Zelenszkij is felszólal a NATO rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján csütörtökön, pontosan egy hónappal az országa elleni orosz invázió megindítását követően, miközben Ukrajna több pontján továbbra is heves harcok zajlanak.
Joe Biden amerikai elnök a NATO mellett az Európai Unió és a hét legfejlettebb gazdaságot tömörítő országcsoport (G7) csúcsértekezletén is részt vesz a belga fővárosban. A Fehér Ház friss tájékoztatása szerint a látogatás során várhatóan újabb szankciókat is bejelent Oroszországgal szemben.
Az orosz hadsereg offenzívája eközben lelassult, illetve több helyen meg is állt az ukrán védelmi erők ellenállása miatt, így jelenleg leginkább távolról lőnek válogatás nélkül katonai és civil célpontokat egyaránt.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán közölte: „a jelenleg elérhető információk alapján az Egyesült Államok kormánya úgy látja, hogy orosz katonák háborús bűncselekményeket követtek el Ukrajnában”.
„Indokolatlan és igazságtalan háborúja megindításával Vlagyimir Putyin orosz elnök feltartóztathatatlan erőszakot szabadított el, amely halált és pusztítást okozott Ukrajna-szerte” – mutatott rá.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő arról számolt be szerdán, hogy az orosz szárazföldi csapatok védekező pozíciót vettek fel Kijevtől 15-20 kilométerre, nem haladtak a város felé. Moszkva a jelek szerint egyelőre inkább a kelet-ukrajnai szakadárok uralta Luhanszkra és Donyeckre koncentrál, megpróbálja megakadályozni a régióban összevont ukrán erőket abban, hogy nyugatra vonuljanak. Az illetékes szerint ugyanakkor az Azovi-tengeren orosz haditengerészeti aktivitás jelei észlelhetők.
Biden a brüsszeli útját lezáró sajtótájékoztatót követően Varsóba utazik, ahol a lengyel kormány tagjaival tárgyal egyebek mellett az ukrán menekültválság kezeléséről.
Folytatódó ostrom
Híradások szerint a harcok csütörtökön is folytatódtak az ostromlott Mariupolnál és Kijev környékén. Eközben az ukrán elnök az ENSZ-et kárhoztatta, amiért nem tudta meggátolni az orosz inváziót, illetve videokapcsolaton keresztül felszólalt a francia parlament ülésén.
Az immár egy hónapja tartó háború elől eddig csaknem négymillió ember menekült el Ukrajnából, a maradók pedig sok helyen súlyos ellátási zavarokkal küszködnek, több ostromlott városban nincs se áram, se fűtés, se elegendő ivóvíz vagy élelmiszer. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) a helyzetet apokaliptikusnak írta le.
A NATO, az Egyesült Államok, illetve a legtöbb nyugati ország is leszögezte, hogy nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába, ehelyett szigorú szankciókat rendeltek el Oroszország ellen.
Civil célpontokra összpontosítanak az orosz támadások Ukrajnában – műholdfelvételek
A háború előtt négyszázezres lakosú Mariupolt mára jórészt porig rombolta az orosz hadsereg, a támadásokban civilek ezrei haltak meg, míg sokan menekülni próbálnak a dél-ukrajnai kikötővárosból.
Peter Maurer, az ICRC elnöke szerdán Moszkvában járt, ahol a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatásának biztosításáról, a polgári lakosság evakuálásának lehetőségeiről egyeztetett az orosz kormány képviselőivel.
„Súlyos pusztítást okozott a konfliktus az elmúlt hetekben, ahogy a nyolc éve tartó konfliktus is a Donyec-medencében – jelentette ki. – Vannak olyan gyakorlati lépések a nemzetközi humanitárius jog alapján, amelyeket meg kell hozniuk a feleknek a szenvedés mérséklése érdekében” – fogalmazott.
Oroszország március 2-án közölt utoljára adatokat a veszteségeiről, amikor arról számolt be, hogy 498 orosz katona esett áldozatául a harcoknak az invázió első hat napjában. Egy NATO-tisztségviselő hét- és tizennégyezer közé becsülte az orosz halottak számát.
