A balaklavai tengeralattjáró-bázis egykor szovjet titok volt, majd turistamúzeumként nyitotta meg újra a kapuit. Megfigyelők azt állítják, hogy ismét felélesztik a hadsereg számára.

Egy február elején a Telegramra feltöltött videón két úszó gát látható, amelyek Balaklava természetes kikötőjének bejáratánál helyezkednek el az oroszok által ellenőrzött Krím félszigeten. Az ukránbarát aktivisták azt állítják, hogy az akadályok, amelyek képesek lezárni a kikötőt a tengeri drónok előtt, újabb bizonyítékai annak, hogy ismét üzembe helyezik a régóta használaton kívüli tengeralattjáró-bázist, amely egykor 825-ös GTS objektumként volt ismert.

„Az orosz megszállók ismét katonai célra használnak egy régi föld alatti tengeralattjáró-bázist, amely korábban múzeumként működött” – írta nemrég az Ates nevű krími tatár gerillacsoport a Telegramon. Úgy vélik: a drónok elleni akadályok arra utalnak, hogy a tengeralattjáró-bázist katonai célokra használják, mivel az öbölben jelenleg nincs más védett létesítmény. Ukrajna 2008-ban demilitarizálta Balaklava kikötőjét, majd 2016-tól – már orosz irányítás alatt – hatalmas jachtkikötőt építettek ide a szabadidős céllal hajózóknak.

A balaklavai tengeralattjáró-bázis 1961-ben készült el, amikor a Krím a Szovjetunió egyik kulcsfontosságú haditengerészeti központja volt. Balaklava egyedülálló domborzata lehetővé tette a szovjet tervezők számára, hogy közvetlenül a tengertől egy mintegy hatszáz méter hosszú alagutat fúrjanak egy hegybe, amely elég masszív volt ahhoz, hogy megvédje a bázison tartózkodó embereket és hajókat a közvetlen nukleáris csapástól. A titkos létesítmény akár kilenc tengeralattjáró és legénysége számára is menedéket nyújtott, továbbá egy szárazdokkot tartalmazott, ahol hajók javítását végezhették, valamint kamrákat, ahol nukleáris fegyvereket tároltak és készítettek elő bevetésre.

A szovjet bázis körüli titkolózás odavezetett, hogy Balaklava kikötője zárt területté vált, ahová kizárólag a különengedéllyel rendelkezők léphettek be. A hidegháború alatt a tengeralattjárók csak az éj leple alatt közlekedhettek a föld alatti bázisnál.

A Szovjetunió felbomlása után a bázis ukrán ellenőrzés alá került, de őrizetlenül maradt. Egy látogató 1994-ben úgy emlékezett vissza az egykor titkos helyszínre, hogy úgy tűnt, mintha „valami hirtelen katasztrófa következtében hagyták volna el”, hozzátéve, hogy „önkéntelenül is Csernobil” jutott az eszébe. A kilencvenes években a belső terek nagy részét tolvajok fosztották ki, mielőtt Ukrajna 2003-ban múzeumként újra megnyitotta. A Krím félsziget 2014-es annektálása után a bázis orosz ellenőrzés alá került, de múzeumként tovább működött.

A bázis katonai célú újrahasználatáról szóló hírek nem újak. 2022 októberében az ukrán hadsereg rámutatott, hogy a tengeralattjáró-bázis bejárata közelében nyilvánvalóan építkezés zajlik, ami azt bizonyítja, hogy visszaveszi a hadsereg, a múzeum azonban a jelek szerint továbbra is nyitva áll a közönség számára.

John C. K. Daly, a Jamestown Alapítvány védelmi szakértője a Szabad Európának elmondta, hogy ha az orosz haditengerészet igénybe veszi a létesítményt, akkor hajók és nem tengeralattjárók használják. „Figyelembe véve a Fekete-tengeri Flotta Kilo osztályú tengeralattjáróinak méretbeli korlátait – mivel túl szélesek Balaklava jelenlegi elrendezéséhez képest – a bázis jelenlegi állapotában, felújítás előtt, felszíni hajók számára lenne használható.”

Mivel Ukrajna gyorsan fejlődő tengeri drónjai célba vették az orosz haditengerészeti kikötőket, lehetséges, hogy az orosz haditengerészet hajóit a bázis egyes részein rejtik el, beleértve a korábban a közeli szevasztopoli haditengerészeti bázison kikötött hajókat, amelyeket többször találtak el ukrán tengeri drónok és rakéták. Daly szerint az Ukrajna által bevetett, gyorsan fejlődő tengeri dróntechnológia „az orosz invázió egyik legváratlanabb és legjelentősebb fejleménye”.