Úgy tűnik, a kormányzat is kockázatként tekint az Oroszországgal kapcsolatos egyoldalú energiafüggőségünkre. A szaktárca honlapján megjelent dokumentum szerint a földgáz és a kőolaj 87 százaléka jön Oroszországból. Ezt az arányt kellene csökkenteni.
Megjelent az Energiaügyi Minisztérium (EM) honlapján Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervének legfrissebb verziója. A dokumentumot egy gazdasági portál, az economx.hu vette észre. Fontosságát az adja, hogy a frissített kormányzati tervben komoly kockázatként szerepel hazánk kiszolgáltatottsága Oroszország felé a kőolaj- és földgázimportban.
Eddig a kormányzati narratíva az volt, hogy Magyarország csak Oroszországtól tud megfelelő mennyiségű olajat és gázt vásárolni. A kormányzat szerint ez adottság, amin nem lehet változtatni, ezért minden olyan uniós tervet elutasít, amely az energia-diverzifikációra vonatkozik. A minisztérium által frissített dokumentum azonban komoly kockázatként aposztrofálja az egyoldalú függőséget, és konkrét cselekvési tervet javasol az orosz energiaimport csökkentésére.
A dokumentum szerint 2021-ben a kőolaj és a földgáz esetében is 87-87 százalék volt az importkitettségi mutató, a nukleáris fűtőelem-ellátás pedig kizárólag importból fedezhető. „A jelenlegi orosz-ukrán háborús helyzet, illetve annak következményei azonban arra világítottak rá, hogy az importfüggőségből eredő kockázatokra fokozottabban ügyelni, azokat szélesebb eszköztárral kezelni és enyhíteni szükséges, tekintettel arra, hogy az energiaátmenetben rövid-közép távon elengedhetetlen a fosszilis ellátás stabil fenntartása” – olvasható az EM anyagában.
A minisztérium szerint a megváltozott geopolitikai helyzetben a kőolajellátás biztonságára nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni. „Az ország regionális kőolajtermék-ellátási funkciója miatt, az importfüggőségből eredő kockázatok kezelése, a kőolajellátás diverzifikálása, ezáltal a domináns beszállítónak – jelenleg az orosz partnernek – való kitettségből fakadó kockázat kivédése nemcsak Magyarország, de a régió érdeke is” – hangsúlyozta a tárca.
A minisztérium támogatja az ukrán-magyar Barátság-kőolajvezeték fenntartása mellett, a déli irányú kőolaj-beszállítás növelését, vagyis a Magyarországot Horvátországgal összekötő, Adria-kőolajvezeték kapacitásbővítését.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs technikai akadálya annak, hogy leváljunk az orosz olajról
A tárca szerint az importkitettség csökkentésének szükségessége a földgáz esetében is nyilvánvaló, tekintettel arra, hogy a hazai földgázkitermelés a fogyasztás mindössze 15 százalékát fedezi, és a fennmaradó részét egy importforrás – Oroszország – biztosítja. A földgázkitettség kockázatait kezelendő, az alternatív források elérhetőségének megteremtése a cél, így a földgázfogyasztás visszafogása – az energiahatékonyság és a megújulók használatának növelésével –, valamint a belföldi kitermelés lehetőség szerinti fokozása.
Az EM szerint a fennmaradó importigényt a lehető legdiverzifikáltabb forrásból és -útvonalon szükséges biztosítani, csökkentve az egy forrástól és partnertől való függőség kockázatait. „Ennek érdekében a határkeresztező kapacitások további bővítését tervezzük” – olvasható az anyagban. Az, hogy nemcsak általánosságban gondolkodik a minisztérium a kőolaj diverzifikációban az alábbi mondat árulja el: „a Dunai Finomító rugalmasságának növelése (átalakítás) kapcsán az elérendő cél a nem orosz eredetű kőolaj 100 százalékos feldolgozásának képessége”. Ez azt jelenti, hogy képessé kell fenni a százhalombattai finomítót arra, hogy az Adria-vezetéken érkező kőolajjal is teljes kapacitáson legyen képes működni.
Az más kérdés, hogy a minisztérium nem siet az orosz kőolaj- és földgázleválással, mivel a kitűzött célok között az szerepel, hogy 2030-ra csökken a földgáz importkitettség 80 százalékra, míg a kőolaj esetében öt év múlva 85 százalékra kell lecsökkenteni az orosz importot.
Eközben az Európai Unió kormányait képviselő Tanács hétfőn megegyezett az álláspontjában az orosz kőolajat és földgázt kivezető tervezetről – vette észre a Telex.hu. A lap által idézet közlemény szerint az uniós állam- és kormányfőkből – köztük Orbán Viktor miniszterelnökből – álló Európai Tanács 2022 márciusában egyhangúlag mondta ki, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszünteti az orosz energiafüggést, de „figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”. A megvalósításhoz 2022 májusára kértek bizottsági tervet.
Ez lett a REPowerEU, aminek köszönhetően a magyar kormány egy nagyjából egymilliárd eurós előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból úgy, hogy egyébként semmilyen kifizetést nem kaphatna teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Trump szerint India ígéretet tett, hogy nem vásárol több orosz olajat, Moszkva viszont az ellenkezőjére számít
Az eredeti javaslatnak megfelelően 2028 elejére megtiltanák az orosz cseppfolyós vezetékes gáz behozatalát. A vezetékest – ami már csak Magyarországra és Szlovákiába jön – 2026 elejétől vezetnék ki, de átmeneti időszakkal a hosszú és részben a rövid távú szerződéseknél (előbbieknél így is 2028 lenne a cél). A meglévő szerződések módosítását korlátoznák, és ezek nem növelhetnék a mennyiséget, „kivéve némi meghatározott rugalmasságot” a tengerpart nélküli országokra, amelyeket „érintenek az ellátási útvonalak közelmúltbeli változásai”.
A közlemény nem mondja ki, melyik tagállamokról van szó, de a Telex szerint a megfogalmazás a földrajzi helyzete és az ukrán tranzit év eleji leállítása miatt is illik Magyarországra, illetve Szlovákiára.
Habár az Adria-vezeték már alkalmas lenne a teljes orosz kőolajmennyiség kiváltására, a MOL és a magyar kormány ezt vitatja. Erről itt írtunk részletesen.
Ahogy beszámoltunk róla, október elején egyeztetett Donald Trump amerikai elnök Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, aki biztosította őt arról, hogy India leállítja az orosz olaj vásárlását, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy megduplázza az indiai árukra kivetett vámokat.
