Vlagyimir Putyin szokásos évértékelő sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Oroszország közeledik elsődleges céljai eléréséhez az ukrajnai háborúban.
Az orosz elnök a gazdasági helyzetet dicsérte, de nem említette a nemzetközi szankciók hatását. Az országszerte élőben közvetített, szigorúan ellenőrzött kérdezz-felelek az utóbbi években elsősorban a hazai kérdésekkel foglalkozott. Most szinte azonnal előkerült az ukrajnai háború témája.
A csaknem negyedszázada hatalmon lévő Putyin elmondta, hogy az orosz haderő folyamatosan nyomul előre a fronton, és jól haladnak a célok elérése felé. Nem pontosította, hogy mire gondol, de korábban azt mondta, hogy a béke Ukrajna „nácimentesítése, demilitarizálása és semleges státuszának elérése” után lesz lehetséges. Később azt állította, hogy készen áll tárgyalásokra és kompromisszumokra a Donald Trump régi-új amerikai elnökkel folytatott esetleges béketárgyalásokon, és hogy nincsenek feltételei az egyeztetés megkezdéséhez.
Régebben ugyanakkor többször is határozottan kizárta az elfoglalt területek feladását, és ragaszkodott ahhoz is, hogy Ukrajnának le kell mondania a NATO-csatlakozásról. „Véleményem szerint hamarosan elfogynak azok az ukránok, akik harcolni akarnak. Hamarosan nem marad senki, aki harcolni akar – jelentette ki. – Mi már készen állunk, de a másik félnek is készen kell állnia a tárgyalásokra és a kompromisszumokra.”
Elismerte, hogy nem tudja megmondani pontosan, mikor kerül vissza a nyugati Kurszki terület teljes egészében az orosz hadsereg ellenőrzése alá, miután az ukrán fegyveres erők váratlanul betörtek oda augusztusban, és még mindig megszállva tartanak bizonyos részeket. „Mindenképpen ki fogjuk őket rúgni. Abszolút. Nem is lehet másképp. De a konkrét dátumot most nem tudom megmondani, sajnálnom” – fogalmazott.
Ezután azt hangoztatta, hogy a nyugati légvédelmi rendszereknek semmi esélyük nincs az orosz Oresnyik hiperszonikus rakétákkal szemben. Ennek bizonyítására javaslatot tett egy technológiai kísérletre egyfajta „XXI. századi high-tech párbajra. (…) Határozzanak meg egy megsemmisítendő célpontot mondjuk Kijevben, összpontosítsák oda az összes légvédelmi és rakétavédelmi erőiket, mi pedig csapást mérünk az Oresnyikkel, és meglátjuk, mi történik. Készen állunk egy ilyen kísérletre. De vajon készen áll-e másik oldal is?” – tette fel a kérdést.
Oroszország novemberben Oresnyik rakétát lőtt ki az ukrajnai Dnyipróra, a Kreml szerint megtorlásként amiatt, hogy az Egyesült Államok engedélyezte az általa Ukrajnának leszállított fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetését.
Putyin már jóval a totális ukrajnai invázió elindítása előtt fenyegetőzött atomfegyver használatával, és elemzők szerint most az Oresnyikkel politikai üzenetet küldött Washingtonnak. „Ez az a fajta jelzés, amelyet akkor küldesz, amikor valójában nem tudsz úgy eszkalálni, ahogy fenyegetőztél” – írta Ruth Deyermond, a londoni King’s College hadtudományi tanszékének vezető oktatója.
Oroszország már évtizedek óta süllyed a tekintélyelvűségbe, a 2018-as választás óta azonban rendkívül felgyorsultak ezek a tendenciák. A már egyébként is marginalizált ellenzéket szétverték, év elején Alekszej Navalnij ellenzéki vezető is meghalt szibériai börtönében – igen gyanús körülmények között. A 2020-as alkotmánymódosítások lehetővé teszik Putyin számára, hogy további két hatéves ciklust vállaljon az ország élén. Az első már tart, miután az idei – szakértők szerint elcsalt – választáson elsöprő győzelmet aratott.
A most 72 éves elnök jelenlegi mandátuma végére felülmúlja a szovjet diktátor, Joszif Sztálin csaknem harmincéves uralkodását, és ezzel több mint két évszázad óta a leghosszabb ideig hivatalban lévő orosz vezető lesz.
