A Pegasus kémszoftver európai alkalmazásáról szóló EP-jelentés tervezete többek között arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy az Europollal vizsgáltassa ki a lehallgató programmal történt állítólagos visszaéléseket.
Kedden mutatta be a Pegasus kémprogram uniós alkalmazását vizsgáló parlamenti különbizottság jelentésének tervezetét Sophie in’t Veld holland liberális képviselő, aki szerint bizonyossággal kijelenthető, hogy valamennyi EU-tagállam vásárolt vagy használt egy vagy egyszerre több kémszoftvert. Jóllehet a képviselő úgy ítéli meg, hogy a kormányok többsége tartózkodni fog a kémprogram illegális használatától, garanciákat és áttekintést lehetővé tévő szilárd jogi keret hiányában a visszaélés kockázatai magasak.
Magyarországra február 20-21-én látogatnak a képviselők
A még nem végleges és folyamatosan frissülő jelentés (Magyarországra például február 20-21-én látogat az úgynevezett Pegasus-különbizottság delegációja) két tagállami kormány, a lengyel és a magyar felelősségét is megállapítja, miközben Görögország és Spanyolország esetében is bizonyítottnak találja a kémprogram(ok) visszaélésszerű használatát, bár nem nevezi meg közvetlenül a felelőseket.
A parlamenti vizsgálóbizottság ajánlásokat készül elfogadni legkésőbb kora nyárig a kormányok képviselőiből álló Tanács és az Európai Bizottság, továbbá az érintett tagállamok számára. A Sophie in’t Veld holland képviselő által kedden a Pegasus-bizottságban bemutatott szövegtervezet azt állítja, hogy jogsértések vagy hivatali visszásságok történtek az uniós jog végrehajtása során a kémprogramok alkalmazását és az azokkal folytatott kereskedést illetően Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban, Spanyolországban és Cipruson.
Korábbi cikkünk a témában: A kémszoftver politikai célú, magyarországi alkalmazásáról ír az EP-jelentés tervezete
Az ajánlás szerzői a rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy harmadik országok (köztük Marokkó és Ruanda) ismert és magas rangú személyiségeket vettek célba a kémprogrammal az EU-ban, így a francia elnököt, a spanyol miniszterelnököt és védelmi minisztert, a belga miniszterelnököt és egy korábbi olasz kormányfőt. Ennek ellenére a jelentés azt találja, hogy egyetlen tagállam, a Tanács és az Európai Bizottság sem kíván a lehallgatási botrány végére járni, „tudatosan védelmezve azokat az uniós kormányokat, amelyek emberi jogokat sértenek az EU-n belül és azon kívül”.
A magyar áldozatok jogfosztása
A szöveg megállapítja, hogy a magyar kormány meggyengítette és megsemmisítette az intézményi és jogi biztosítékokat, beleértve a megfelelő felügyeleti és ellenőrzési eljárásokat, „lényegében megfosztva bármiféle számottevő jogorvoslattól a megfigyelés áldozatait”.
A 22 oldalas jelentés tervezete felszólítja a magyar kormányt, hogy sürgősen állítsa helyre az elégséges intézményi és jogi biztosítékokat, ideértve a hatékony előzetes és utólagos kontrollt, valamint a mechanizmusok független felügyeletét. Ajánlásaiban a Pegasus-különbizottság arra is felhívja a kormányt, hogy tegyen eleget az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítéleteinek, különös tekintettel egy 1978-as német ügyre, amelyben a legfőbb uniós bírói testület kötelezően előírta a megfigyelt alanyok értesítését.
A testület jelentéstevője a magyar igazságszolgáltatás és valamennyi releváns felügyelő testület, így az ombudsman és az adatvédelmi hatóságok függetlenségének teljes helyreállítását is sürgeti, miként azt is, hogy visszakerüljenek vezető pozíciókba a független szakértők a felügyeletet gyakorló testületekbe, mint amilyen az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a jegybank vagy a Nemzeti Választási Bizottság.
Végezetül a jelentéstevő azt is szeretné, ha a kormány felkérné az Europolt a kémprogrammal való állítólagos valamennyi visszaélés kivizsgálására.
A parlamenti küldöttség február 20-21-i budapesti látogatása után részletesebb ajánlásokra lehet még számítani.
A kémszoftver hazai alkalmazásáról is szó van ebben a cikkünkben: Növekvő kormánypárti nyomásgyakorlásról beszél a Centrál Médiacsoport tulajdonosa
Bár az uniós kormányok javarésze nemzetbiztonsági okokra hivatkozva utasította el a parlamenti képviselők kíváncsiságának kielégítését, Sophie in’t Veld egy Európai Bírósági ítéletre hivatkozva leszögezi, hogy a nemzetbiztonsági érdekek sem akadályozhatják meg az uniós jog alkalmazhatóságát és nem vonhatják ki a tagállamokat az uniós jognak való megfelelés kötelezettsége alól.
Szigorú európai szabályozás a kémprogramok használatára
A jelentéstervezet egyértelműen szükségesnek nevezi közös uniós normák rögzítését a kémszoftverek tagállami szervek által történő használatára, figyelembe véve az Európai Bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európa Tanácson belül működő Velencei Bizottság releváns döntéseit.
A holland liberális képviselőnő szerint a kémprogramok használatát és adás-vételét szigorúan szabályozni kellene, de addig is, amíg a jogalkotási folyamat véget ér, egy feltételes moratórium haladéktalan meghirdetését sürgeti a kémszoftver eladására, beszerzésére, átadására és használatára vonatkozóan. A moratórium alól egy sor feltétel teljesülése esetén egyedi alapon oldhatnák fel az egyes országokat.
Ajánlásaiban a testület tagja a nemzetbiztonság közös uniós szintű jogi definícióját is szorgalmazza, kritériumok rögzítésével, amelyek meghatároznák, hogy nemzetbiztonsági ügyekben milyen jogi rendelkezéseket kell alkalmazni.
A jelentéstevő az Europol rendelet felülvizsgálatát is szorgalmazza, hogy a határokon átnyúló ügyekben eljáró testület tagállami egyetértés nélkül is indíthasson bűnügyi nyomozást olyan ügyekben, ahol a nemzeti hatóságok megtagadják a nyomozást és kimutathatóan az EU biztonsága és érdekei forognak kockán.
A kémbotrányt vizsgáló parlamenti különbizottság jelentésének tervezete a jogállami feltételrendszer esetleges megsértésének megállapítására irányuló bizottsági vizsgálat fókuszát is kiterjesztené a kémszoftverek használatának a közpénzügyekre gyakorolt hatásaira.
