Miközben az Európai Parlament megkezdte a migrációs jogszabálycsomag tárgyalását, az Európai Bizottság a kanyarban előz, és olyan ideiglenes intézkedések bevezetését javasolja a keleti határszakaszon, amelyek a még el nem fogadott új paktumban is benne vannak. Az EP-ben továbbra is mást gondolnak a szolidaritásról, mint a tagállamok egy része – mindenekelőtt Magyarország.
Nem könnyű követni az uniós jogalkotási folyamatokat, különösen egy olyan bonyolult témában, mint a menekültügy és a migráció. Most ezzel kapcsolatos fejleményekről érkeztek hírek, ugyanis az Európai Parlament megkezdte az idevonatkozó jogszabályjavaslatok közül kettőnek a tárgyalását. Az egyik a határokon lefolytatandó eljárás (előszűrés), a másik pedig egy vészhelyzeti mechanizmus.
Az európai parlamenti pártok kialakították álláspontjukat és megtették javaslataikat az Európai Bizottság eredeti, tavaly szeptemberben bemutatott kezdeményezéseivel összefüggésben. Hozzá kell tenni a teljesség kedvéért, hogy az EP-ben lefolytatott vita és az azt követő határozat sokkal simább menetnek ígérkezik, mint a tagállamok közötti egyeztetés. Ebben a témában ugyanis a parlament nagy többsége számára nincs feloldhatatlan ellentét. Nem így a tagállamok szintjén, hiszen például a magyar kormány már kijelentette, hogy egyáltalán nem támogatják a javaslatokat, mert elvetik a kötelező kvótát. Bár a bizottsági javaslatokban nincs kötelező menekültáthelyezés, a most bemutatott parlamenti javaslatban már van.
Gyorsan, de jogszerűen
A határeljárásra vonatkozó jogszabály tűnik a simább ügynek, de elvi viták itt is lesznek, kérdés, sikerül-e ezeket feloldani. Az eljárás lényege, hogy amikor a migráns megérkezik az uniós határra, öt napon belül – egy úgynevezett előszűrés keretében – meg kell állapítani, hogy van-e esélye arra, hogy menekültstátuszt kapjon. Ezen időszak alatt nem léphet az EU területére, még ha formailag ott is van, őrizetben kell megvárnia, milyen döntés születik.
Amennyiben nincs esélye nemzetközi védelemre, nem hagyhatja el az őrizetet, és visszaküldik a származási országába. Ha azonban a körülményei alapján jogosult lehet a menekültstátuszra, lefolytatják az eljárást, amit már nem kell őrizetben megvárnia. Birgit Sippel német szociáldemokrata képviselő, aki az ügyet viszi az EP-ben, azt mondja, hogy emberi jogi szempontból aggályos a kérelmezők fogva tartása. Ezért javasolja, hogy működjön egy mechanizmus, amely alkalmas arra, hogy kiszűrje és feltárja az esetleg jogsértéseket – erre vonatkozóan egyébként az eredeti dokumentum is tartalmaz intézkedéseket.
A parlamenti álláspont szerint nem lehet elvárni az érintett tagállamoktól, hogy ilyen őrzőpontokat létesítsenek a külső határokon vagy azok közelében. Úgy vélik, ezeket a létesítményeket a határtól távolabb is fel lehet húzni. Birgit Sippel javasolt egy olyan módosítást is, amelynek célja, hogy az előszűrés során különleges garanciákat – különösen a képviselő rendelkezésre állását – biztosítson a kísérő nélküli kiskorúak számára.
Ezzel együtt az Európai Parlament 81 oldalon sorolja fel módosítási igényeit – tehát azért itt is bőségesen lesz lehetőség vitára.
Kötelező kvótát javasol az EP jelentéstevője
A migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről szóló jogszabályjavaslat az előbbinél lényegesen komolyabb vitákat fog kiváltani. Az eredeti javaslatban itt sincs szó kötelező áthelyezésről – de az Európai Parlament témáért felelős előadója beletenné. López Pedro Aguilar spanyol képviselő azt az egyébként sokak által hangoztatott álláspontot vallja, hogy a szolidaritás része kell hogy legyen a menedékkérők átvétele. A déli országok politikusai – szinte pártállástól függetlenül – több támogatást várnak el a többi tagállamtól, ezért amikor a kvótarendszer elutasításáról hallanak, az együttérzés és a segítség hiányáról kezdenek beszélni.
A javaslatnak a kiindulópontja a válsághelyzet, de ez nem kizárólag arra vonatkozik, amikor valamilyen polgárháború miatt kell az EU-nak tömeges migrációval szembenéznie, hanem idetartozik az is, amikor természeti katasztrófa miatt kell sok embernek elhagynia az otthonát. A válsághelyzethez az is kell, hogy az így megnövekedett számú migránssal az adott uniós ország menekültügyi rendszere már képtelen megbirkózni, ezért az a veszély fenyeget – ami 2015-ben be is következett –, hogy százezres nagyságrendben bolyonganak menekültek a kontinensen belül.
Az Európai Bizottság javaslata alapján a szolidaritásnak két megnyilvánulása képzelhető el ebben az esetben: a visszatérítésben való közreműködés és a menedékkérő átvétele és az eljárás lefolytatása. Természetesen visszatérítés esetében már arról van szó, hogy az érintett bevándorlóról kiderült, hogy nem jogosult nemzetközi védelemre. A tagállam vállalhatja, hogy megszervezi és kifizeti a visszaszállítást. Erre négy hónap áll rendelkezésre, ezen időszak alatt a bevándorló marad a határ közelében. Ha azonban négy hónap alatt nem sikerül megszervezni a visszautat, át kell szállítani abba az országba, amely vállalta a hazaküldését, ezt követően innen kell folytatni a szervezést. A másik lehetőség az, hogy a tagállam áthelyezi, relokálja a menedékkérőt, és saját területén lefolytatja az eljárást.
A bizottsági javaslat szerint ez a két lehetőség választható. López Aguilar képviselő azonban kötelezővé tenné az áthelyezést, szerinte csak így biztosítható a szolidaritás. Hogy ez a kvóta pontosan hány embert jelent, arra már van egy kidolgozott képlet, amely figyelembe veszi az adott állam GDP-jét, lakosságszámát és a munkanélküliségi adatokat.
„Azt akarom, hogy a migránsok elosztása kötelező érvényű legyen, ez lenne az első lépés, amellyel képesek lennénk a bevándorlókat elsőként befogadó tagországokat tehermentesíteni” – érvelt a spanyol politikus.
A parlamenti javaslat azt is szorgalmazza, hogy azok a migránsok, akik megalapozott indokkal folyamodnak menekültstátuszért, azonnali, prima facie (első pillantásra, első benyomás alapján) védelmet kaphassanak. Ebben az esetben menedékkérelmük feldolgozása csupán egy hónapot venne igénybe, ez is enyhítené a határ menti országok terheit.
A puding próbája
„Soha nem volt még alkalmasabb pillanat arra, hogy megalkossuk az új európai menekültügyi és migrációs paktumot” – mondta Margarítisz Szkínász uniós biztos Brüsszelben, az Európai Bizottság szokásos heti ülését követően. Szkínász szerint az, ami a keleti határokon történik, ahol a belarusz vezetés humanitárius válságot idézve elő segít át migránsokat az uniós határokon, rávilágít arra, hogy nincs megfelelő jogi eszköze az EU-nak a helyzet kezelésére. De nemcsak ezt a tényt állapította meg, hanem bejelentette azt is, hogy a bizottság rendkívüli jogalkotást javasol Lettország, Litvánia és Lengyelország megsegítése érdekében.
Erre a testületnek joga van, mint ahogy arra is, hogy a tagállamok elfogadják és féléves időtartamra elrendeljék ezeket a rendkívüli intézkedéseket, sőt az időbeli hatály meg is hosszabbítható. A javaslatban azonban olyan elemek köszönnek vissza, amelyek a cikkünkben ismertetett előterjesztésben is benne vannak. Vagyis a nagy európai jogszabályban foglaltakat a bizottság tesztelni szeretné az ideiglenes intézkedések keretében.
Konkrétan arról van szó, hogy a javaslat alapján Litvánia, Lettország és Lengyelország a határon is alkalmazhatja a menedékjogi eljárást az összes menedékjog iránti kérelem – ideértve a fellebbezést is – elbírálására, legfeljebb 16 héten belül.
Azt is tartalmazza az intézkedés, hogy az érintett tagállamok egyszerűsített és gyorsabb nemzeti eljárásokat alkalmazhatnak, beleértve azon személyek visszatérését, akiknek elutasították a nemzetközi védelem iránti kérelmét. „Ez a javaslat összhangban van az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott átfogó megközelítéssel” – áll az indoklásban.
