Augusztus 31-re elérték az uniós gáztározók az átlagos töltöttségi szint nyolcvan százalékát, holott eredetileg csak november 1-jéig tervezték ennek a mérföldkőnek a teljesítését. Ezzel együtt továbbra is szükség van az uniós tagállamok részéről az energiafelhasználás csökkentésére. A következő hetekben számos brüsszeli javaslatra lehet számítani, ideértve a közös energiabeszerzést, a gáz és az áram árának elválasztását és a gáz átmeneti felső árszintjének meghatározását.
A kitűzött határidő előtt két hónappal teljesítette az EU az első nagy vállalását a téli fűtési szezonra való felkészülés terén: sikerült elérni a gáztározók töltöttségének átlagosan nyolcvanszázalékos szintjét. Erről Mechthild Wörsdörfer, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának helyettes vezetője beszélt az Európai Parlament szakbizottsága előtt. A tisztviselő ugyanakkor hozzátette: „A helyzet továbbra is kritikus, ellátási zavarok fordulhatnak elő, hiszen tizenhárom ország gázellátását részben vagy egészben lekapcsolták az oroszok.”
A nyolcvanszázalékos töltöttséget augusztus utolsó napjára sikerült elérni, vannak olyan tagállamok, ahol ez ennél nagyobb, máshol pedig hatvan-hetven százalékban vannak tele a tározók.
Ez a szám többszörösen meghaladja a fogyasztásarányos mennyiséget, amely jelenleg uniós szinten húsz százalék fölötti, vagyis a tározókban jelenleg a várható téli fogyasztás egyötöde található.
Közös beszerzés – magyar különút
Mechthild Wörsdörfer beszélt arról is, hogy milyen egyéb intézkedésekről döntött az Európai Bizottság, illetve a bizottság javaslata alapján a tagállamok tanácsa. Ebben az évben már több jogszabályt is elfogadtak, amelyek az orosz energiától való függőség csökkentését, páréves időszakon belül pedig az orosz energia vásárlásának teljes beszüntetését célozzák. Idetartozik a beszerzési források diverzifikálása, vagyis új beszállítók felkutatása és a szerződések megkötése, a megújuló energiába történő befektetés fokozása, illetve a megfelelő és koordinált megtakarítások. A főigazgató-helyettes szerint ezekkel minimalizálni lehet az ellátási zavarok emberekre és vállalkozásokra, ezáltal a GDP-re gyakorolt hatását.
Jelenleg is folyik az Európai Bizottságon belül a közös energiabeszerzés jogi kereteinek kidolgozása. A közös vakcinavásárlás mintájára – amely alacsonyabb árat és a kisebb tagállamok számára a piachoz való egyenlő hozzáférést eredményezett – ezen a téren is együtt szeretne fellépni az EU, bízva abban, hogy egy 450 milliós piacnak már komoly hatása van a világpiaci árakra is.
Ugyancsak elfogadták a tagállamok, hogy az úgynevezett gáztéli időszakban – tehát szeptembertől márciusig – tizenöt százalékkal csökkentik az energiafelhasználásukat, ami egy átlagosnál hidegebb tél esetén is biztosítékot jelent az ellátás biztonságára nézve. A kormányoknak először októberben kell jelenteniük a fogyasztásuk csökkentését Brüsszelnek. Amennyiben a megtett lépések nem elegendők, a tagállamok aktiválhatnak egy mechanizmust, amely kötelezettséget ír elő arra, hogy a fogyasztáscsökkentést az érintett ország teljesítse.
Eközben a rendelkezések teljesítése alól például a közép-kelet-európai országok számára rugalmasságot biztosítottak, tekintettel arra, hogy ezekben az országokban nagyobb arányban használnak gázt, illetve jobban kitettek az orosz energiának. Ez természetesen vonatkozik Magyarországra is, bár a vitában az Orbán-kormányon számonkérték a szolidaritást. Christophe Grudler, a liberális Renew-frakció szónoka arról beszélt, hogy miért köt a magyar kormány azzal a Gazprommal gázszállítási szerződést, amelyik sorban zárja el a csapokat más európai országok irányába.
A szolidaritásnak egyik jele egyébként az, hogy a tagállamok úgynevezett regionális csoportokat szerveztek, amelyek Európa különböző részeiből összesítik és továbbítják az igényeket és hiányosságokat egy összehangolt európai gázellátási lánc működtetése érdekébe.
Nem mindenki értett egyet az uniós törekvésekkel: Izabela Helena Kloc lengyel kormánypárti képviselő, a Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoport tagja úgy vélte: „A Titanic teljes gőzzel rohant a katasztrófába, de ott a kapitány nem tudta, mivel fog szembesülni, mi viszont tudjuk, miközben hamis klímacélokat követünk.”
Kiszivárgott tervek
Sokat várnak az európai politikusok a következő két héttől. Jövő héten pénteken az uniós energiaügyi miniszterek rendkívüli ülésen találkoznak Brüsszelben. Forrásaink szerint azonban ekkor még csak a tagállami vélemények, javaslatok megismerése várható, mert a konkrét jogalkotási lépésekre vonatkozó indítványokat csak a rákövetkező héten, szeptember 14-én fogja ismertetni Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, szokásos éves értékelő, State of the Union című beszédében. Ezt követően egymást fogja érni az elképzelések részletes bemutatása. Annyit azonban már most is tudunk – hiszen ezen a héten Von der Leyen több alkalommal is szóba hozta –, hogy a villamos energia és a gáz árának szétválasztása várható. „Az egekbe szökő villamosenergia-árak rávilágítanak a jelenlegi villamosenergia-piaci struktúránk korlátaira” – mondta az elnök hétfőn a szlovéniai Bledben megrendezett stratégiai csúcstalálkozón. Szakértők azt javasolják, hogy az energiatermeléshez használt földgáz árát korlátozzák, vagyis egyfajta – átmeneti – ársapkát határozzanak meg. Szintén elhangzott a bizottsági elnöktől, hogy azokat a cégeket, amelyek az energia drágulásának haszonélvezői, magasabb adóval kell sújtani.
Német–olasz összehasonlítás
Közben egy olasz kutató, Silvia Merler érdekes kutatási adatokat tett közzé, amelyben összehasonlította a német és az olasz gazdaság eddigi energiamegtakarítás intézkedéseit. Az adatok szerint Németországban a gázfogyasztás átlagosan tizenöt százalékkal csökkent az év első hat hónapjában 2021 hasonló időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy ha továbbra is ilyen ütemben takarít meg energiát, Németországnak elegendő gáza lesz ahhoz, hogy akkor is átvészelje a telet, ha egyáltalán nem kap orosz gáz. Ugyanakkor Olaszországban a gázfogyasztás átlagosan mindössze két százalékkal csökkent 2022 első hat hónapjában. Ha ez a tempó marad, Olaszországban tavasszal elfogy a gáz, még akkor is, ha Oroszország továbbra is eljuttatja a jelenlegi mennyiség tíz százalékát. Vagyis Olaszországnak több mint kétszeresére kell növelnie energiamegtakarítását, hogy túlélje a telet. Az egyik különbség a két ország között az, hogy a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz részesedése a teljes fogyasztáson belül magasabb Olaszországban (~35 százalék), mint Németországban (~15 százalék). A másik azonban politikai természetű: a német kormány a spórolásra hívja fel a németek figyelmét, erről azonban Olaszországban kevés szó esik, ehelyett a kormány a GDP 2,8 százalékát arra fordította, hogy megvédje a fogyasztókat a magasabb energiaáraktól – így azonban nem ösztönözte őket a fogyasztás csökkentésre.
