Az EU vezetői egyre inkább kiállnak a humanitárius tűzszünet mellett Gázában
A francia elnök és a finn kormányfő kézfogása az Európai Tanács ülésén Brüsszelben 2023. december 14-én
A súlyos humanitárius helyzet Gázában az Európai Unió egyre több országát készteti arra, hogy támogassák a tűzszünet ötletét Izrael és a Hamász háborújában.
Leo Varadkar ír miniszterelnök csütörtökön azt mondta: az EU veszít a hitelességéből, mert nem képvisel határozott álláspontot a háborúban, és sürgette kollégáit, hogy inkább a harcok ilyen jellegű leállítását kérjék, mintsem egy korlátozott szünetet a humanitárius segélyek szállításának lehetővé tétele érdekében.
Varadkar a főként Ukrajnára összpontosító brüsszeli EU-csúcs elején kijelentette: az uniónak el kell ítélnie „a Hamász által elkövetett rémtetteket”, ugyanakkor igazságot kell követelnie a palesztin nép számára.
A 27 uniós ország régóta megosztott Izrael és a palesztinok konfliktusának megközelítésében. Előző, októberi találkozójukon az EU-országok vezetői „a humanitárius segítségnyújtás folyamatos, gyors, biztonságos folytatására és a segélyekhez való akadálytalan hozzáférésre szólítottak fel minden szükséges módon – beleértve a humanitárius folyosókat és a humanitárius szüneteket”.
Varadkar azt mondta: reméli, hogy ezúttal „erőteljesebb megfogalmazás” születik.
„Úgy vélem, hogy az Európai Unió elvesztette hitelességét, mert képtelenek vagyunk erősebb és egységesebb álláspontot képviselni Izraellel és Palesztinával kapcsolatban – mondta. – Elveszítettük a hitelességünket a globális Délen, amely valójában a világ nagyobbik része, amiatt, amit kettős mércének gondolnak. Ebben van némi igazság őszintén szólva.”
A csúcstalálkozó előtt Varadkar, valamint Spanyolország, Belgium és Málta miniszterelnöke levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. Arra kérték, hogy adjon helyet egy „komoly vitának” Izrael és a Hamász háborújáról és „a Gázában kibontakozó humanitárius katasztrófáról”.
„Sürgősen fel kell szólítanunk minden felet arra, hogy hirdessenek tartós humanitárius tűzszünetet, amely az ellenségeskedések befejezéséhez vezethet” – írta a négy vezető.
Izrael nemzetközi felháborodást és ritka amerikai bírálatot váltott ki a sok civil áldozat miatt. Több mint 18.400 palesztint öltek meg a Hamász által ellenőrzött területeken – közölte a gázai egészségügyi minisztérium, amely nem tesz különbséget civil és fegyveres halottak között. Izrael azt állítja, hogy 113 katonája esett el a gázai szárazföldi offenzívában, amelyet azután indított, hogy a Hamász október 7-én rajtaütött Dél-Izraelen, mintegy 1200 embert – főleg civileket – ölt meg, és körülbelül 240 túszt ejtett.
Kedden a 27 uniós országból 17 támogatta az ENSZ Közgyűlésének határozatát, amely azonnali humanitárius tűzszünetet követel Gázában. Októberben még mindössze nyolc EU-tagállam szavazott meg egy korábbi határozatot, amely tűzszünet helyett a harcok szüneteltetését szorgalmazta.
Varadkar kitart amellett, hogy a tűzszünet „új békefolyamathoz és palesztin államisághoz vezethet. Ez az egyetlen módja annak, hogy a térségben élők számára biztosítsuk az igazságot és a biztonságot.”
Pedro Sánchez spanyol szocialista vezető, akinek országa jelenleg betölti az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, támogatta ír kollégáját.
„Európának világos, erős, határozott és egységes hangon kell megszólalnia” – mondta.
Michel az EU vezetőinek írt meghívólevelében nem tett említést tűzszünetről, egyensúlyra törekszik Izrael támogatása és a palesztinok jogainak védelme között.
„Fel kell szólítanunk az összes túsz elengedésére, és határozottan foglalkoznunk kell a riasztó humanitárius helyzettel Gázában – mondta Michel. – Erősnek kell lennünk Izrael létjogosultságának és a Hamász elleni védekezésének támogatásában, valamint a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű védelmében. Tágabb megnyilvánulásainknak tartalmazniuk kell, hogy a térség biztonsága és stabilitása, valamint a kétállami megoldáson alapuló tartós béke érdekében munkálkodunk.”
Az EU vezető diplomatája, Josep Borrell megismételte, hogy szükség van a haldokló kétállami megoldás felélesztésére, amely egy független palesztin államot hozna létre, és amelyet jelenleg az izraeli kormány ellenez.
„Az arab országok már kijelentették, hogy nem vesznek részt Gáza újjáépítésében, ha a nemzetközi közösség nem kötelezi el magát határozottan a kétállami megoldás kidolgozása mellett – mondta Borrell. – Most és a továbbiakban is a probléma politikai megoldására kell összpontosítanunk, egyszer s mindenkorra.”
Korlátozott politikai befolyása ellenére a 27 országból álló unió szállítja a legtöbb segélyt a világon a palesztinoknak. Az EU-nak csekély a befolyása Izraelre – amelynek az Egyesült Államok a legmeghatározóbb szövetségese –, de továbbra is az ország legnagyobb kereskedelmi partnere.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
1/8Romokban heverő mecset a Gázai övezet déli részén fekvő Hán Júniszban 2023. november 29-én. A konfliktus október 7-i kezdete óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület, vagyis a konfliktus előtti épületek mintegy 18 százaléka sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ kedden közzétett értékeléséből
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
2/8Izraeli zászló lobog a Gázai övezetben 2023. december 12-én. Az izraeli hadsereg számos légi- és szárazföldi csapást indított a Hamász ellen a Gázai övezetben, miután az enklávét kormányzó iszlamista csoport október 7-én halálos támadásokat hajtott végre. Ennek következtében mintegy 1,9 millió ember, vagyis a lakosság mintegy 85 százaléka menekült el otthonából
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
3/8Egy palesztin férfi sisát szív, a háttérben a földdel egyenlővé tett Hán Júnisz 2023. november 29-én. A kárbecslést az ENSZ Műholdközpontja készítette, ahol az elemzők nagyon nagy felbontású műholdfelvételeket vizsgálnak, hogy megtalálják a sérült épületeket
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
4/8Palesztinok kenyeret sütnek az izraeli csapásokban lerombolt otthonaik között az ideiglenes tűzszünet idején Hán Júniszban 2023. november 30-án. Az ilyen, nagy felbontású műholdképeken alapuló becslések még mindig alulbecsülhetik a pusztítás mértékét, mivel nem mutatják az összes épületkárt – például egy összeomlott, ép tetővel rendelkező épület is tűnhet sértetlennek
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
5/8Palesztinok gyülekeznek egy izraeli csapás helyszínén, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 4-én. Az értékelés szerint a legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza volt, ahol a 37.379 megrongált vagy lerombolt épületből 29.732 érintett, vagyis az összes épület mintegy nyolcvan százaléka
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
6/8Füst és törmelék emelkedik a Gázai övezet fölé Dél-Izraelből nézve 2023. december 11-én. Az ENSZ által közzétett elemzés a Gázai övezetben, a megszállt palesztin területen található építményeket érő károk és pusztítás műholdfelvételeken alapuló átfogó értékelését mutatja a 2023. november 26-án, május 1-jén, május 10-én, szeptember 18-án, október 15-én és november 7-én készült felvételekkel összehasonlítva
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
7/8Egy palesztin nő sétál Hán Júniszban 2023. december 2-án. A háttérben az izraeli hadsereg által lerombolt lakóépületek láthatók. A heves izraeli támadások miatt az ENSZ és az arab államok már a palesztinok teljes kitelepítését emlegetik
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.
8/8Emberek kutatnak egykori otthonuk romjai között 2023. december 12-én a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban. A tűzszünetben sok palesztin család tért haza, hogy összeszedje maradék épen maradt holmiját és emlékeit. A Gázai övezet déli része lakhatatlanná vált, épületek és infrastruktúra sincs
Október óta a Gázai övezetben közel negyvenezer épület sérült vagy semmisült meg – derült ki az ENSZ december 12-én közzétett értékeléséből. A legjobban sújtott terület a két északi kormányzóság, Gáza és Észak-Gáza, ahol az összes épület mintegy nyolcvan százaléka érintett.