Három hónapja nem emelkedik az éves bázisú infláció, ami 4,3 százalékon ragadt be. Az árrésstop miatt szakemberek szerint 1,5 százalékos az elfojtott infláció, vagyis az index hat százalék közelében lenne a kormányzati intézkedések nélkül. A hulladékgazdálkodási díjak októbertől hatályos emelése újabb drágulási hullámot indíthat el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szeptemberben is 4,3 százalékkal emelkedtek az árak a tavalyi azonos időszakhoz képest. Havi alapon, vagyis augusztusról szeptemberre viszont nem emelkedtek az árak. A KSH adatai szerint az éves átlagos infláció három hónapja megrekedt a 4,3 százalékos szinten.
„Az éves bázisú infláció mértéke továbbra sem konzisztens a három százalékos jegybanki árstabilitási céllal” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd.
Olcsóbb lett az élelmiszer
Szerinte az összképen az sem javít sokat, hogy az éves bázisú maginfláció sem tudott tovább süllyedni, és augusztushoz hasonlóan szeptemberben is 3,9 százalékon áll. Így ez az alapvető árfolyamatokat megragadó mutató sincs összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árstabilitási céljával.
A szeptemberi inflációs adatokkal kapcsolatban az elemző szerint a legfontosabb fejlemény, hogy az élelmiszerek esetében havi alapon 0,2 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. „Mindez azt jelenti, hogy az erősödő forint érdemben elkezdte lefelé nyomni az átlagos árszínvonalat ebben a termékkörben, miközben a globális élelmiszerár-ciklus felfelé ható nyomást fejt ki az árakra” – tette hozzá.
A forint ereje a tartós fogyasztási cikkek esetében is kordában tartja az áremelkedést. Meglepetést jelent, hogy a ruházkodási cikkek esetében a szezonban megszokottnál erősebb volt az egyhavi áremelkedés. Az üzemanyagok esetében is az inflációt erősítő hatással találkozhattunk szeptemberben.
„Ezzel szemben a szolgáltatások esetében, ahogyan várni lehetett a megszokott szezonális árváltozások miatt, havi alapon csökkent az árszínvonal. Elsősorban az üdülési és a közlekedési szolgáltatások ára csökkent nagyobb mértékben. Ezek a változások azonban elmaradtak a várakozásoktól” – tette hozzá.
Az elemző szerint mivel jelentősebb mértékben mérséklődött az élelmiszerek éves bázisú áremelkedése, így ez a tétel már csak a második legnagyobb inflációs hozzájáruló. Az első helyet most a szolgáltatások vették át, ahol jelentősebben gyorsult az éves bázisú mutató, megközelítve a 6 százalékos rátát. „Ez a két tétel felelős a 4,3 százalékos fő mutató kétharmadáért” – hangsúlyozta.
Az elemző szerint továbbra is elmondható, hogy az elmúlt hónapokban látott alacsony havi átárazás nem igazán írja át a lakosság inflációs várakozásaira vonatkozó képet. Bár látszik némi fékeződés, a várakozások továbbra is magasan ragadtak, amely megnehezíti a jegybank (és a gazdaság) számára, hogy rövid távon elérhető közelségbe kerüljön a 3 százalékos inflációs cél.
Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök kedden a Portfolio Budapest Economic Forumon felszólalva elmondta: a mostani 4,3 százalékos infláció plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció mellett nem beszélhetünk árstabilitásról. Surányi György, a MNB volt elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a mostani alacsony infláció részben elfojtott: az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat. A strukturális problémák szerinte mélyebbek, már 2019 előtt sem volt fenntartható a magyar makropálya.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az élelmiszerek áremelkedése hosszú hónapok óta először lefelé húzza a fogyasztói árindexet, de az adat így is az MNB célsávja fölött maradt.
„Ez világosan mutatja, hogy az árrésstop felesleges, és nemcsak az élelmiszer árakkal van probléma, hanem általában a beszállítói árak emelkedésével. A problémák forrását nem a kiskereskedelemben kellene keresni, hanem a termelők, feldolgozók és gyártók költségeiben. Ezeknek a költségelemeknek a növekedése nem kis részben olyan tényezőknek a hatása, amikre a kormánynak direkt vagy közvetett hatása van” – közölte Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Kozák Tamás szerint a direkt áremelő hatású intézkedések közül a legújabb az hulladékgazdálkodási díjak (EPR-díjak) váratlan, előre nem egyeztetett, de számos termékkörben brutális emelése volt szeptember végén. Ezek a díjak a beszállítói árak részét képezik, így átgyűrűznek a rendszeren, és a fogyasztói árakban csapódnak le.
Ehhez kapcsolódóan: Döntött a miniszter: tovább drágulhatnak az élelmiszerek, a ruhák és a fabútorok
A főtitkár szerint az EPR díjak mostani emelés miatt a következő hónapokban várhatóan többek között emelkedik az élelmiszereknél az étolaj és számos üveges termék ára, ezen felül a nem élelmiszer jellegű árucsoportban a lakberendezési termékek árai is. (A fa bútorok díjtétele háromszorosára, a textil csomagolásé és a papíré 2,2-szeresére emelkedett.)
„A kiskereskedelmi forgalom messze a lehetőségek alatt emelkedik, mert az összeségében alacsony fogyasztói bizalom visszafogja a fogyasztás gyorsabb ütemű növekedését. Ehhez képest a hulladékgazdálkodási díjak emelése úgy zúdul rá a kereskedelemre, hogy ahhoz semmilyen, a hulladékgazdálkodást, a fenntarthatóságot javító intézkedés, de még csak ezek ígérete sem társul” – mondta Kozák Tamás.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a szeptemberi árakat közli, saját listánkkal már az októberi árváltozásokat láthatjuk. Fontos megjegyezni, hogy a szubjektív szempontok alapján összeállított fogyasztói kosár nem tekinthető hivatalosnak és reprezentatívnak sem.
Októberben szezonális okok miatt olcsóbb lett a burgonya és a banán is. A krumpli kilogrammonkénti ára 350-ről 268 forintra csökkent, a banáné 699-ről 449 forintra csökkent. Olcsóbb lett az általunk figyel vaj és csokoládé ára is: előbbi 572-ről 509 forintra, míg utóbbi 699-ről 549 forintra csökkent. A 16 gurigás WC-papír ára 2799 forintról 2299 forintra csökkent.
Jelentősen drágult ugyanakkor a kávé, amelynek ára 1999-ről 2999 forintra nőtt. Szintén emelkedett a csirkemell ára is, 2169 forintról 2350-re, illetve a tojás ára is 900-ról 915 forintra.
