Az Európai Parlament által megszavazott jelentés értelmében az uniós jogban először tiltanák, hogy a tagállamok bármilyen módon beavatkozzanak a szerkesztőségek döntéseibe. Az EP alapesetben az újságírók kémprogramokkal való megfigyelését is tiltaná.
Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, de az EU rövidesen jogszabályt alkothat a sajtószabadság és a médiapluralizmus védelmében, amely a jogalkotók szerint világszerte, így Európában is fokozott támadás alá került politikai és gazdasági szereplők részéről.
Az Európai Parlament kedden nagy többséggel (448 szavazattal, 102 ellenében és 75 tartózkodás mellett) elfogadta álláspontját az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályról, példátlan intézkedésekkel támogatva a médiapluralizmust és a sajtószabadságot a kormányok, az online óriásplatformok és a médiakoncentráció révén ellenőrzésüket kiterjesztő állami és magánbefektetőkkel szemben.
A parlament magasra tette a lécet
„Az EP által megszavazott jogszabály nem a média szabályozásáról szól, hanem arról, hogy biztonságos környezetet teremtsünk a tömegtájékoztatás működéséhez” – jelentette ki a plenáris vitán Ramona Strugariu román liberális képviselő, az állampolgári jogokkal foglalkozó parlamenti szakbizottság jelentéstevője.
Az EP által elfogadott jogszabálytervezet több ponton is túlmegy az Európai Bizottság javaslatain, és első pillantásra nehezen összebékíthetőnek tűnik a tanácsi pozícióval. A három intézmény részvételével a jelentés parlamenti gondozója, a német néppárti Sabine Verheyen szerint még a héten egyeztető tárgyalások kezdődnek a jogi aktusról. Verheyen reméli, hogy legkésőbb február végéig megszületik a megállapodás, ellenkező esetben – húzta alá – attól lehet tartani, hogy a szerinte ellenérdekelt magyar és lengyel soros EU-elnökség fektetni fogja a dossziét.
Korábban név nélkül nyilatkozó brüsszeli intézményi források elismerték, hogy jelentős részben a magyarországi médiahelyzet ihlette a tavaly ősszel javasolt jogszabályi javaslatot, amely egy szélesebb demokráciavédelmi csomag része. Věra Jourová és Sabine Verheyen a vita során az ezt kétségbe vonó hangokra válaszul azt mondta, hogy a jogalkotás a média területén nem jelent hatásköri túllépést az EU részéről, ahogy elmondásuk szerint a tanács jogi szolgálata is megerősítette.
A tagállamoknak garantálniuk kellene a média független működését
Az új jogszabály az EP olvasatában előírná a tagállamoknak, hogy védjék meg a média függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági vagy magánérdekű beavatkozástól. Mint Věra Jourová bizottsági alelnök a plenáris vitán rámutatott, ezzel az uniós jog első ízben tiltaná meg az államoknak, hogy beavatkozzanak a szerkesztői szabadságba.
A tagállamoknak a nézőpontok minél szélesebb körének nyilvánosságot adó tömegtájékoztatásról is gondoskodniuk kellene. Egy másik passzus szerint a közmédia nem válhat egyetlen párt propagandaeszközévé sem.
A képviselők megtiltanák a hatóságoknak, hogy az újságírókat forrásaik felfedésére kényszerítsék, és hozzáférjenek titkosított tartalmaikhoz. A Pegasus-botrány folyományaként az EP jelentése azt is megtiltja, hogy bármilyen kémprogramot alkalmazzanak a munkájukat végző újságírók megfigyelésére és lehallgatására. A kémprogramot csak eseti alapon, bírói felügyelet mellett, végső eszközként lehetne bevetni, ha súlyos bűncselekmény gyanúja merülne fel.
Átlátható tulajdonviszonyok és állami hirdetési piac
Az Európai Parlament átlátható tulajdonviszonyokat teremtene: a képviselők ezért minden médiacéget, még a mikrovállalkozásokat is arra köteleznék, hogy hozzák nyilvánosságra tulajdonosi szerkezetüket. A jogszabály az állami hirdetések átlátható és tisztességes elosztását is biztosítaná úgy, hogy egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor ne kaphasson többet az állami hirdetésekből egy tagországon belül, mint az ottani hatóságok által a hirdetésekre fordított teljes költségvetés 15 százaléka.
A parlamenti álláspont az online óriásplatformok önkényes döntéseivel szemben is megvédené a minőségi és oknyomozó lapokat, és egy mechanizmust állítanának fel a tartalomeltávolítás ellenőrzésére.
A nagy online platformokat is ráncba szednék
A platformoknak a médiaszolgáltatók nyilatkozatai alapján különbséget kellene tenniük független és nem független források között. Ha egy adott tartalmat el kívánnak távolítani, vagy korlátozni kívánják a közzétételét, szándékukról 24 órával korábban értesíteniük kell az érintett médiaszolgáltatót, hogy reagálni tudjon. Ha a 24 óra elteltével a platform továbbra is úgy ítéli meg, hogy a tartalom ellentétes használati feltételeivel, akkor törölheti vagy korlátozhatja, vagy felkérheti a nemzeti hatóságot, hogy haladéktalanul hozzon végső döntést. Ha azonban a médiaszolgáltató úgy véli, hogy a platform döntése nem kellően megalapozott, és sérti a médiaszabadságot, joga van bíróságon kívüli vitarendezési testülethez fordulni.
Az Európai Bizottság a jogszabályi javaslatban egy új független szerv, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület felállításáról is rendelkezett. A képviselők szerint a leendő testületet mind jogilag, mind működésében le kell választani a bizottságról, hogy attól függetlenül tevékenykedhessen.
Freund: Orbán médiamonopóliumát nem fenyegeti semmi
Sabine Verheyen sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a médiakoncentráció megakadályozására az Európai Bizottság már jelenleg is számos eszközzel rendelkezik, elsősorban a belső piaci szabályok alapján, de ez idáig vonakodott ezeket alkalmazni. Példaként az ilyen médiakoncentrációra a magyar állami médiakonglomerátumot, a KESMA-t említette.
A jelentéstevők elismerték, hogy nagyon nehéz tárgyalásokra készülnek a tagállamokat képviselő tanáccsal, tekintettel arra, hogy a kormányok közül több hallani sem akar a jogszabályról, illetve kulcsfontosságú elemeiről. Verheyen a parlamenti vörös vonalakról szólva elmondta, hogy a képviselőtestület nem fog engedni olyan elvi kérdésekben, mint az újságírók védelme, a médiahatóság vagy a közszolgálati média függetlensége. Kisebb horderejű ügyekben ugyanakkor készen állunk a kompromisszumra – tette hozzá.
Daniel Freund, az európai zöldek médiapolitikusa szerint a sajtószabadságról szóló „törvény” pozitív hatást gyakorol majd, és nagyobb átláthatósághoz vezet. „Ugyanakkor a bizottságnak nem lesz kéznél hatékony eszköz arra, hogy fellépjen az orbáni propagandagépezettel szemben. Az aggályokat kifejező levelek nem érik majd el Orbánnál, hogy kiengedje az ellenőrzése alól a magyar médiaszektort. A sajtószabadság védelme Európában megkívánja, hogy a bizottság fel legyen hatalmazva Orbán médiamonopóliumának felszámolására” – mutatott rá.
