ENSZ-szakértők: Nyilvánítsák emberiség elleni bűnnek a nemi apartheidet
Tamana Paryani Németországban élő afgán nőjogi aktivista és hívei Kölnből kérték a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el a nők elleni erőszakot Afganisztánban nemi apartheidnek. 2023. november 26.
Az ENSZ nőkkel és lányokkal szembeni diszkriminációval foglalkozó szakértői arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy hivatalosan ismerje emberiség elleni bűncselekményként a nemi apartheidet.
A mexikói, amerikai, kínai, szerb és ugandai szakértőkből álló, öttagú testület szerint a lépés már régóta esedékes, különösen az afgán nők és lányok súlyos helyzete miatt a tálib uralom alatt.
„A tálibok uralma különösen sürgetővé teszi a nemi apartheid nemzetközi jogi kodifikációját” – áll az ENSZ sajtóközleményében.
„Ez lehetővé tenné a nemzetközi közösség számára, hogy hatékonyabban azonosítsa és kezelje a rezsim támadásait az afgán nők és lányok ellen” – teszi hozzá a közlemény.
Amióta 2021 augusztusában a nemzetközi csapatok távozása után átvették a hatalmat, a tálibok visszaállították a világ egyik legmerevebb nemi diszkriminációs politikáját.
Kormányuk a legtöbb ágazatban megtiltotta a nők és a tizenéves lányok oktatását és foglalkoztatását. A tálibok a nőkkel szemben alkalmazott egyre erősödő korlátozásaikkal ellenőrizni igyekeznek a megjelenésüket és azt, hogy kikkel lépnek kapcsolatba nyilvánosan.
Az afgán nőknek tiltják a szórakozást és a fürdőbe járást, eltiltották vagy elrettentik őket a futástól, a szépségszalonok és éttermek látogatásától is.
„Azok az országos törvények, politikák és gyakorlatok, amelyek a nőket a szélsőséges egyenlőtlenség és elnyomás körülményei közé kényszerítik azzal a szándékkal, hogy hatékonyan felszámolják emberi jogaikat, az apartheidrendszer leglényegét tükrözik” – áll az ENSZ közleményében.
A világszervezet szakértői azt javasolják, hogy az emberiség elleni bűncselekmények megelőzéséről és büntetéséről szóló tervezet 2. cikkelye értelmében vegyék fel a nemi apartheidet az emberiség elleni bűncselekmények közé. Az ENSZ Közgyűlése hatodik bizottsága már vizsgálja a jogszabálytervezetet.
„Nőket tartanak fogva és kínoznak különféle ürügyekkel – mondta egy fővárosi, kabuli lakos a Szabad Európa Azadi Rádiójának. – Remélem, elismerik, hogy nemi apartheid folyik Afganisztánban.”
Egy másik fővárosi nő azt mondta az Azadi Rádiónak, hogy hamarosan véget kell vetni a nemi diszkriminációnak.
„Ne állandósítsák ezt a válságot” – kérte.
Néhány afgán nőjogi aktivista több mint egy éve kampányol azért, hogy a tálibok bánásmódját az afgán nőkkel és lányokkal szemben nyilvánítsák nemi apartheidnek.
Tanulniuk, dolgozniuk, játszaniuk és látszódniuk sem szabad az afgán nőknek a tálibok óta
1/16Egy tálib fegyveres és egy afgán nő Kabulban 2022 decemberében. A keményvonalas iszlamisták 2021. augusztusi hatalomra kerülésük óta brutálisan elnyomják a másként gondolkodókat, és újra bevezették az iszlám saríatörvény szélsőséges értelmezését
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
2/16Kabuli gyerekek szemétkupacok között, otthonuk közelében. Afganisztán GDP-jét nehéz mérni, de a becslések szerint közel húsz százalékkal csökkent, amióta a tálibok visszatértek a hatalomba. A visszaesés milliók életét veszélyezteti az amúgy is elszegényedett országban
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
3/162022. március 23-án több mint egymillió afgán lányt utasítottak el az iskolából, miután a tálibok az utolsó pillanatban megváltoztatták az iskolák újranyitásáról szóló döntésüket. A tálibok kormányzása alatt csak a hatodik osztályig járhatnak iskolába a lányok
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
4/162022 májusában a tálibok elrendelték, hogy a nők nyilvánosan csak nikábban jelenhetnek meg, vagyis olyan ruházatot kell viselniük, amely a szemük kivételével az egész testüket eltakarja. (Az afgán burkaviselője egész arcát befedi, a szemek előtt háló van.) A rendelkezés arra is kiterjed, hogy lehetőleg maradjanak otthon, hacsak nincs fontos munkájuk házon kívül
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
6/16Novemberben Haibatullah Ahundzada molla, a tálibok legfelsőbb vezetője elrendelte a kiszasz (megtorlás) és a hudud (Isten ellen elkövetett bűnök) büntetőjogi kategória visszatérését, amelyek lényegében a szemet szemért elvet és a testi fenyítést teszik lehetővé. Országszerte százakat korbácsoltak meg nyilvánosan, köveztek meg, vagy amputálták testrészeiket
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
7/16A tálibok azt is megtiltották a nőknek, hogy sportoljanak, így sokan földalatti, titkos, illegális módon vagy sehogy sem folytatják a játékot, mint ez a női focicsapat, akiket 2022 szeptemberében Kabulban fotóztak le
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
8/16A csuklyás bolti próbababák az afganisztáni tálib uralom jelképévé váltak, ahogy ezen a 2022. decemberi fotón látható. A tálibok eredetileg azt mondták, hogy a próbababákat vagy el kell távolítani, vagy le kell fejezni, de miután a boltosok panaszkodtak, beleegyeztek ebbe a bizarr kompromisszumba
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
9/16Egy tálib katona őrködik, miközben nők várakoznak, hogy megkapják a humanitárius segélyszervezet által kiosztott élelmiszeradagokat 2023 májusában Kabulban. Becslések szerint mintegy harmincmillió afgánnak van szüksége segítségre
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
10/16Többnyire burkába öltözött nők az oktatáshoz való jogukat követelő plakátot tartanak Mazár-e Sarifban idén júniusban. A nőknek megtiltották, hogy egyetemre járjanak, munkalehetőségeik nagyrészt az egészségügyi és az oktatási ágazatra korlátozódtak
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
11/16A tálibok utasították az esküvői termek tulajdonosait, hogy tartózkodjanak a zenéléstől – mivel szerintük a zene ellentétes az iszlám tanításaival – és más, az iszlám szabályokkal ellentétes tevékenységektől. Miután a tálibok 2021 augusztusában visszatértek a hatalomba, sok művész és zenész elhagyta Afganisztánt, és nyugati országokban kért menedéket
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
12/16Egy nő egy kabuli szépségszalonnál, ahol elcsúfították a nőket ábrázoló hirdetéseket. A női arcokat országszerte kitörölték a reklámokból és a falfestményekről. A nők szisztematikus eltüntetése 2020 augusztusában kezdődött, és a mai napig egyre durvul
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
13/16Egy kabuli szépségszalon utolsó órái 2023. július 24-én, miután a tálibok rendelete miatt be kellett zárni az összeset. A bezárás sok afgán nő szokatlan nyilvános ellenállását váltotta ki, mivel ez újabb űrt hagy gazdasági és társadalmi életükben
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
14/16Egy thalassemiában szenvedő kisgyermek Kandahárban 2023. július 28-án. A súlyos vérszegénységet okozó betegséget csontvelő-átültetéssel lehet gyógyítani. Az ENSZ adatai szerint a szervezet az Afganisztán megsegítéséhez szükséges pénzeszközök kevesebb mint öt százalékát kapta meg, így a legalacsonyabb finanszírozású segélyezési műveletnek számít világszerte, annak ellenére hogy a világ legnagyobb és legsúlyosabb humanitárius válságával kell szembenéznie
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
15/16Mivel az egyetlen engedélyezett zenei tevékenység bizonyos vallási énekek és tálib kántálások éneklése, a hangszereket rendszeresen elkobozzák, hogy elégessék, mint például ezt a gitárt és erősítőfelszerelést 2023 nyarán Herát tartományban
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
16/16Egy burkát viselő nő sétál kora reggel Kandahár város külterületén 2023. június 12-én. 2019 és 2020 között a szegénységi ráta közel negyvenhét százalékos volt. A legfrissebb adatok szerint 2022 közepére az afgán háztartások kétharmada állítólag nem engedhette meg magának az élelmiszert és más alapvető, nem élelmiszer jellegű cikkeket
Az afganisztáni tálibok egyre inkább ellehetetlenítik a nőket, 12 éves korukig járhatnak iskolába, utána gyakorlatilag otthon kell maradniuk, az utcán indokolt esetben és a testüket eltakarva jelenhetnek meg. A korlátozó rendeletek megszegése szigorú büntetést, verést, csonkítást eredményezhet.
