Az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelölti versenyének eredménye könnyen semmivé foszlik, ha a győztes elveszíti lendületét, ami a rendszerkívüliségén alapul, figyelmeztetett Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó Konstruktív bizalmatlanság című podcast-sorozatunk negyedik részében.
Ha egy nevet kell mondani, akkor ki volt az előválasztásnak a nyertese?
Szerintem egyértelműen Márki-Zay Péter, aki egy egészen különleges teljesítménnyel tudta ezt az előválasztást megnyerni. Ha valaki egy évvel ezelőtt megkérdezi, hogy ki lesz ennek a választásnak az igazi győztese, akkor egyértelműen mindenki Karácsony Gergelyt mondta volna. Fél évvel ezelőtt talán egyesek már Jakab Péter esélyét is felvetették volna. Két, vagy három hónappal ezelőtt Dobrev Klárát mondtam volna egyértelmű győztesnek, de valami már ott pislákolt Márki-Zay Péter momentumából.
Ki a legnagyobb vesztese az előválasztásnak?
Két vesztese van. Az egyik Jakab Péter, akinek tudatos volt az építkezése, ami januártól augusztusig felfelé ívelt. Utána azonban nem lépett szintet: egyrészt nem tudta nagyobb arányban elvinni a támogatóit szavazni, másrészt nem sikerült Budapestre betörnie. Nem tudta elhitetni a tömegekkel, hogy ő képes vezetni az országot.
A másik ilyen vesztes Karácsony Gergely, egyértelműen az elsődleges favorit. Nyilvános adatokból tudjuk, hogy több száz millió forintot költöttek a szerintem nem annyira hatékony kampányára. Az egész fővárosi, ellenzéki elit az ő győzelmét várta. Az első fordulóban elért második helye csalódás volt neki és stábjának is. Rájött arra, hogy ezt a választást nem tudja megnyerni, nagy valószínűséggel a harmadik helyen végezne. Ez politikai kudarc lett volna, ami után neki főpolgármesterként tovább kell politizálnia. Visszalépésével teret engedett Márki-Zay Péternek, és kívülről úgy látszik, ezzel bűnbak lett a Demokratikus Koalíció törzsgárdájában.
Milyen kampánytechnika indokolja azt, hogy hivatalosan nem adott magyarázatot a visszalépésére?
Az első forduló után azt gondolták, hogy tárgyalási stratégiákkal meg tudják győzni a visszalépésről Márk-Zay Pétert. Ilyenkor kerülnek nyilvánosságra az adott félnek kedvező kutatások, jönnek a telefonhívások a le- vagy rábeszélő fontos emberektől, kialakítanak egy olyan médiahelyzetet, ahol egyértelművé válik, hogy az egyik esélyes, a másik meg csak foglalja a helyet.
A nyomásgyakorlós játékban a Medián közvélemény-kutatása lehetett a fordulópont. A cég vezetője, Hann Endre, aki több éven keresztül Karácsony Gergely főnöke volt, olyan számadatokat ismertetett, amik nem a Párbeszéd jelöltjének kedveztek. Ez már-már királydrámai fordulat ebben a politikai játékban, megfordult a trend.
Márki-Zay Péter győzelme azt is mutatja, hogy nagyon sok embernek elege van az ellenzék megszokott hozzáállásból, és benne látnak reményt ennek megváltoztatására. A mögötte felsorakozó nagyszámú fiatal szavazót pedig irigyelheti a magyar politikai elit. Érdekes módon a fiatalok nem a Momentumban találták meg a régi renddel szembeni lázadás lehetőségét. Most Márki-Zay Péterben hisznek, de hogy meddig, ez egy másik kérdés.
Ez az erőfitogtatás, befolyásolás politikája, ez látszott a miniszterelnök-jelöltek második vitájában is? Amikor Dobrev Klára azt állította Márki-Zay Péterről, hogy nem mond igazat, akkor megpróbálta egy olyan helyzetbe kényszerítenie, hogy neki magyarázkodnia kelljen.
Dobrev Klára kampánya hibátlanul futott az elmúlt hónapokban, nyugodt erőt mutatott, és tudatosan választotta szét a saját imidzsét a pártétól és annak vezetőjétől, Gyurcsány Ferenctől. Az előválasztás második fordulójának felénél azonban fordult a kommunikációja, és tiszta erőből nekiment Márki-Zay Péternek, valószínűleg a sejthető eredmény miatt. A harmadik tévévitán felhozott zsarolási vád is kizökkentette a szerepéből, megkérdőjelezte riválisa szavahihetőségét. Ráadásul ezt nem vitte végig, nem volt egy sorsdöntő beszólás. Nem érte el azt, hogy változott volna a politikai közhangulat, de az addig épített saját imidzse kárt szenvedett.
De túlzás lenne azt állítani, hogy emiatt vesztették el?
Dobrev Klára nagyon jó teljesítményt nyújtott, mindent kihozott a szavazótáborából. Még kicsit növelni is tudta az első fordulóhoz képest. Karácsony Gergely korábban arról beszélt, hogy kell egy szelíd forradalom ebben az országban. Nos, a második forduló nem szelíd forradalom volt, hanem egy lázadás. Kicsit Orbán Viktor ellen, kicsit az ellenzéki establishment ellen.
Ezt a lázadást kellene tovább vinnie Márki-Zay Péternek, miközben még növelte is vele szemben a várakozásokat a második forduló eredménye. Az első forduló bebetonozta a 106 választókerület ellenzéki jelöltjeit, a második forduló aztán az így kialakuló képet teljesen felülírta. Az első forduló tisztulást hozott, kiesett pár szimbolikus ellenzéki figura, de a pártok hatalmi viszonyai megmaradtak. A második körben aztán szembe került a politizálás régi rendszere egy magát kívülállónak mutató jelölttel. Közbeszólt a választói bölcsesség, az utóbbi nyert.
Ebben a helyzetben kell dűlőre jutni egymással. Szerintem Márki-Zay Péternek három lehetősége van. Az egyik, hogy megpróbálja átvinni a momentumát a többi pártra, az ellenzéki egységre. Ehhez az kell, hogy az ellenzéki szavazó ne azt lássa, hogy az érintettek már most technikai kérdésekről üzengetnek, frakciókat terveznek. "Ki hányadik helyet kapja a listán, ki kap államtitkári posztot", és így tovább.
A másik lehetőség a győztes előtt, hogy ezek az egyeztetések kikerülnek az ellenzéki nyilvánosság terébe. A többi párt vezetőinek érdeke ezt diktálná, mert így maguknál tartják a kontrollt, de ezzel Márki-Zayt átterelik a saját, régi játékterükre.
A harmadik lehetőség, hogy olyan hibákat követ el Márki-Zay Péter, amivel tehertétellé válik az ellenzék számára. Ő megbukni szerintem csak saját maga tud, például ha ezekben a vitákban nem tud kormányfőként viselkedni, és lecsúszik a mocsárban birkózó ember szintjére.
Nincs még meg az országos lista. Ez kockázat, vagy előny ebben a helyzetben?
Egyrészt az előválasztás hat ellenzéki pártjának több vezető alakja már most egzisztenciális válságban van, ha nem nyert meg egy választókerületet. Másrészt a mostani választási törvény szerint a tavaszi szavazólapon csak a lista első öt neve látszik majd. Ezeknek szerintem olyan szimbolikával kell bírniuk, hogy jelképezzék Magyarország sokszínűségét, tudását, irányultságunkat. A listahelyekért indított háború, furkálódás, a választót nem érdekli. De az igen, hogy ki kerül a szimbolikus helyekre.
Lesz elég ereje Márki-Zay Péternek, hogy megakadályozza ezeknek az információknak a kiszivárgását? Illetve ha ez megtörténik, akkor milyen stratégiái lehetnek?
Neki egyetlen ereje van, a nyilvánosság. Olyan felhatalmazást kapott, ami az elmúlt 10 évben szinte senkinek nem volt. Egy-két héten belül eldől, hogyan néz rá a választó, a politikai szövetségesek, komoly embernek gondolják-e, vagy olyannak, akivel lehet szórakozni.
Azt a huszonéves generációt, melyiknek nagy része első szavazó lesz, nagyon könnyen el lehet veszteni. Ez nem egy Facebook-, hanem inkább Tik Tok-generáció már. Egy másodperc alatt döntenek arról, hogy valami teszik vagy nem tetszik nekik. Most szimpatizálnak Márki-Zay Péterrel, de ha sok hibát vét, nagyon gyorsan el tudnak tűnni mellőle. Elég ha elkezd arról beszélni, hogy neki kell egy saját párt. Az elmúlt évtizedekből kiindulva számukra a pártpolitika a mutyizást jelenti, pedig pont azért szavaztak a kívülálló jelöltre, hogy ne az legyen, ami az eddigi 11 évben.
Magyar néplélek, a legkisebb testvér? Mi magyarázza Márki-Zay sikerét?
Hiába cáfol rá a mindennapokban, Orbán Viktor ugyanabból mítoszból él harminc éve: jön egy fiatal legény vidékről, egyetemre kerül, szembeszáll a hatalommal, felküzdi magát és igazság birtokosaként elküldi a szovjeteket, küzd, harcol a saját hazájáért. Ezt a történetet imádjuk nézni, átélni. Valami hasonló Márki-Zay Péter sztorija is. A legkisebb eséllyel, a legkevesebb pénzzel, a legvidékibb helyről indulva feljön és ellenszélben megnyeri az előválasztást. Ez a két mítosz találkozik valahol egymással a jövőben. Ezt imádja a magyar szavazó.
De van még egy kockázat, amit Magyari Péter vetett fel még a 2018-as választás kapcsán. Riportsorozatában azt írja, hogy a hódmezővásárhelyi időközi polgármester választás után kérte meg Orbán Viktor Nyerges Zsoltot, hogy kössön békét Simicska Lajossal. Attól tarthatott, hogy a város elvesztése a Fidesz számára akár egy politikai fordulópont is lehet. De rendezték a sorokat, és a vége az akkori kormánypárt újabb kétharmados győzelme lett a pár héttel későbbi parlamenti választásokon.
Az elmúlt egy hónapban eltűnt az LMBTQ-téma, de megjelent egy Magyar Nemzet vezércikk, amelynek szerzője arra figyelmezteti Orbán Viktort, hogy vigyázzon, kikkel veszi magát körül. Mindezt azután, hogy egy gazdasági fórumon készült kép egymás mellett mutatja Karácsony Gergelyt, a MOL-elnök Hernádi Zsoltot és az OTP-vezér Csányi Sándort. Igaz, hogy ekkor még nem tudtunk Márki-Zay győzelméről, de jelzi, hogy valami mozgás elindult. A Fidesz érzi, hogy változtatni kell a stratégiáján, és merőben új a helyzet, amiben a gyurcsányozást már nem tudja a Márki-Zayra is ráakasztani.
Lehet-e tudni, hogy merre fognak menni? Most az látszik, hogy a kormány kommunikációját a Semmelweis Egyetem rektorára építi, Merkely Béla fényképével van tele az ország. Ez azt mutatja, hogy még mindig tétováznak a továbbiakról? Vagy ahogy korábban beszéltünk, a Fidesz egy kivárásban van. Megvan a kommunikációs muníció, megvan a taktika, de megvárják a választások közeledését?
A Fideszben Karácsony Gergely vagy Dobrev Klára győzelmére fogadtak, és szerintem mindkettő tökéletes lett volna saját maguk narratívájában. Karácsony Gergellyel a budapesti-vidék ellentétet élezték volna ki, Dobrev Klára pedig maga Gyurcsány Ferenc.
Márki-Zay Péterre más taktika kell, ezért is érdekes, hogy milyen gyorsan állnak egységbe az ellenzéki pártok. Februárban egy pénzeső hullik az országra, és annak meglesz a hatása, billenni fognak a tétovázók preferenciái.
Arról már korábbi podcastokban is beszéltünk, hogy ez a választás 15-20 vidéki körzetben fog eldőlni. Ha megnézzük, hogy ki kapott több szavazatot ezekben a billegő körzetekben az előválasztáson, akkor azt látjuk, hogy ugyan kicsivel többet, de Dobrev Klára. Fel van adva a lecke, hogyan lehet itt nyerni? Csak úgy, hogy olyan szinten kell erre a 15-20 körzetre fókuszálni, mire eddig nem volt példa a magyar választási rendszerben.
Kampányokat gyakorlatból ismerőként kérdezem önt: van-e realitása annak, hogy Márki-Zayt továbbra is Gyurcsány embereként állítja be a kormányoldal?
A nyilvánosságok harca volt a mostani előválasztás. Az ellenzék az elmúlt 11 évben egy megszokott kommunikációs stratégiát követett. Reggel felkel a politikus, tart egy sajtótájékoztatót. Délután vagy kora este bemegy az ATV-be, elmondja a magáét. Este ezt még kirakja a Facebookra. Aztán másnap kezdődik megint minden előröl. Még a Jobbik és a Momentum is belesüllyedt ebbe a rutinba, holott ők éppen az előző ellenzéki rendszerrel szemben jöttek létre.
Márki-Zay Péter ezzel szemben mindenhová elment, ahová hívták. Youtube csatornákra, ilyen-olyan show-kba, amik a harmadik nyilvánosságot adják Magyarországon. Ráadásul ezeken keresztül annyi potenciális új szavazót tudott becsábítani, mint egy egész esti, vagy több esti ATV műsorban összesen. Ez a harmadik nyilvánosság most lényegében Márki-Zay Pétert szolgálta ki.
Ugyanakkor a Fidesz nyilvánossága, a kormánypárt saját bázisa annyira stabil, hogy náluk beleférnek ekkora bakugrások. Nekik el lehet magyarázni, hogy Márki-Zay eddig még Gyurcsánnyal szemben volt, de most már Gyurcsány embere.
Ez a harmadik nyilvánosság indokolja, hogy az internetes szavazók között nagyobb arányban szavaztak Márki-Zay Péterre? Az internetet egyébként jól használó DK és Dobrev Klára ezt nem tudta a második fordulóban kihasználni?
Ez egy lázadás volt. Sok olyan ember is elment szavazni, akit egyáltalán nem érdekel a politika. Lehet, hogy nem is vett részt az első fordulóban, de azt látni, hogy most két világkép közül választott, és arra szavazott, ami vagy aki neki szimpatikusabb.
Mire figyeljünk a következő két hétben?
Arra, hogyan zajlanak a tárgyalások az ellenzéki pártok között. Mennyi szivárog ki? Megegyeznek-e valamiben? Gyorsan be tudják-e fejezni? Ezek mind azt fogják mutatni, hogy Márki-Zay Péter mennyire erős ebben a közegben.
Gyurcsány Ferenc már találkozott vele. Ki is írta Facebookjára, hogy semmi nem különös történt, csak egy jót beszélgettek. De ezt is kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik olvasata az, hogy minden rendben van, hiszen Gyurcsány Ferenc visszavette a pártirányítást a most már ismét EP-munkájára koncentráló Dobrev Klárától. Ez a pozitív értelmezés. A negatív, hogy egy napig tartott a lázadás, már az a fajta mutyizás zajlik, mint az elmúlt évtizedekben. A választó tényleg békét akar látni, de azt is, hogy ne ezzel a belső mocsárral foglalkozzál, hanem menjél előre.
Pedig rengeteg politikai ügy van, amit ki lehetne aknázni. Csak egyet mondok: a benzinár emelés. Ez majdnem mindenkit érint Magyarországon valahogy, az ellenzék meg arról beszél, hogy kinek hány frakciója legyen. Jön vissza a negyedik járványhullám, látszik az adatokon. Ezzel kéne foglalkozni a nyilvánosság előtt.
Két hete megkérdeztem, megkérdezem most is, a második forduló fényében. Volt értelme az előválasztásnak? Mi volt a legfontosabb eredménye ennek az egy hónapnak, hat hétnek?
Szerintem abszolút volt értelme. Egy-két héttel ez előtt azt gondoltuk, hogy a DK egy hatalmas siker a küszöbén áll. De ez elmaradt. Hiába lett vidéken valóban nagyobb la DK tábora, Budapesten nem sikerült semmi áttörést elérni. A DK politikai kultúrája nagy részben a 2010 előtti balliberális értelmiség és annak vezéralakjai. A második forduló azonban elhozta ennek az antitézisét.
A Jobbik számára nagy kudarc volt az előválasztás. Jakab Péter nem tudott beszállni a második menetbe, és nem lett tényező. Egy ideig pozícionálhatja magát a "nemzet bölcseként", de ettől még hatalmas veszélyt jelent pártjára a Márki-Zay Péter jelenség.
A Momentum pártként viszonylag jó eredményt ért el, a pártelnöknek személyes kudarca miatt mégis mennie kellett. Nagyon jó ütemben álltak be Márki-Zay mögé, így ők lettek a "király csinálók". Nem hiszem, hogy Karácsony Gergely visszalépett volna, ha a Momentum nem a másik jelöltet választja. De ez a döntés számukra veszélyes is lehet, hiszen a fiatalokra épülő bázisuk Márky-Zay Péter mögé szivárog.
Az establishmenthez tartozó, inkább névben létező pártok közül az MSZP...
A tradicionális pártok...
....igen, tradicionális pártok elvesztették vezetőjüket. Eddig abban hihettek, hogy Karácsony Gergely beviszi őket a parlamentbe, az Európai Parlamentbe, a Fővárosba Önkormányzatba. Ez most megtört, azzal, hogy visszalépett. Még nem tudni, hogy ennek fényében ők hova fognak gravitálni, hol fogják megtalálni az erejüket. Ha most fogadnom kellene, akkor arra tennék, hogy sokkal inkább a DK felé fog az MSZP eltolódni, hiszen ott van az ő tradicionális szövetségesük.
Az elmúlt hónapok történései is ezt igazolják.
Igen. Úgy látszik, hogy ki fog alakulni a kettő vagy három pólusú ellenzéki-kormánypárti politika. Hogy ebben a DK-Jobbik szövetség tartós lesz-e, és megmarad-e az összefogásukkal kialakult legnagyobb ellenzéki befolyás, ez a jövő zenéje.
