A Bahmutban az év elején tomboló harcok közepette, amikor az orosz erők romhalmazzá változtatták a kelet-ukrajnai várost, egy orosz sorkatona elkezdte tervezgetni, hogyan fog dezertálni, nem sokkal azután, hogy oda vezényelték.
Az Anton álnéven nyilatkozó katona azt mondta, hogy augusztusban kapott egy kéthetes kimenőt, amit a mészárlásból való szabadulás lehetőségének tekintett.
„Az első ott töltött naptól kezdve intenzíven tanulmányoztam ezt. Keresgéltem az interneten. Mit, hogyan és hol?” – mesélte Anton nemrég egy meg nem nevezett külföldi helyszínről a Current Time-nak, a Szabad Európa (RFE/RL) és az Amerika Hangja (VOA) által működtetett orosz nyelvű szolgálatnak.
Anton egyike azoknak az egyre növekvő számú orosz katonáknak, akik a jelentések szerint dezertáltak ukrajnai katonai egységükből. Bár konkrét számadatok nincsenek, a Mediazona független hírportál arról számolt be, hogy 2023 első felében 2076 büntetőeljárás indult orosz katonák ellen, akiket azzal vádoltak, hogy engedély nélkül hagyták el az egységüket. Ez állítólag kétszerese a 2022-es adatnak, és háromszorosa a háború előtti, 2021-es számoknak. Elemzők szerint a valós adatok valószínűleg magasabbak, tekintettel arra, hogy a Kreml szisztematikusan próbálja titkolni a hadsereggel kapcsolatos információkat.
A felelősségre vonás kockázata ellenére úgy tűnik, hogy egyre több orosz sorkatona hajlandó vállalni ezt a rizikót. A georgiai székhelyű Idite Lesom háborúellenes szervezet – ami oroszul annyit jelent, hogy Menj át az erdőn – segít az orosz katonáknak dezertálni. Közlésük szerint csak októberben az eddigi összes beérkezett megkeresés 18 százalékát regisztrálták.
„Nincs rotáció, nagyon nehéz kiszabadulni. A dezertőrök, akik vagy szabadságra mehettek, vagy kórházba kerültek, azt mondják, ez az egyetlen lehetőségük, hogy ne kerüljenek vissza a háborúba – mondta Daria Berg, az Idite Lesom aktivistája a Current Time-nak.
Az orosz katonafeleségek hangja is egyre hangosabb lett az elmúlt hetekben, akik megkérdőjelezik a Kreml érvelését, miszerint a végtelenségig szükség van a mozgósított csapatokra a harcokban az ukrajnai győzelemhez.
Mivel az orosz hatóságok nem hajlandók kompromisszumra, „valószínűleg megpróbálják elfojtani a fronton harcoló katonák feleségeinek nyilvános kritikáit, például úgy, hogy megpróbálják lefizetni őket, vagy lejáratják őket az interneten a novemberi, kisebb moszkvai tüntetéseket követően” – írta a brit védelmi minisztérium nemrég egy hírszerzési jelentésében.
November 27-én a fronton harcoló orosz katonák feleségeinek egy népszerű online csoportja kiáltványt tett közzé „a határozatlan idejű mozgósítás” ellen, de hamarosan álhír figyelmeztető címkével jelölték meg a közleményt – nagy valószínűséggel Kreml-párti szereplők közbenjárásával.
„A hatóságok valószínűleg különösen érzékenyek minden olyan tiltakozásra, amely a 2022 szeptemberében mozgósított orosz állampolgárokkal kapcsolatos, akik immár több mint egy éve a frontvonalban vannak” – közölte a brit védelmi minisztérium.
A feleségek tiltakozásai azt követően szaporodtak meg, hogy egyre több orosz katona vesztette életét, amikor erős ukrán ellenállás mellett próbálták elfoglalni a stratégiai fontosságú kelet-donbászi Avgyijivka városát.
A brit védelmi minisztérium szerint „az elmúlt hat hétben halhatott meg valószínűleg a legtöbb katona a háború kezdete óta”.
Sem Moszkva, sem Kijev nem közöl pontos adatokat az elesett katonák számáról, és mindketten igyekeznek felnagyítani a másik fél veszteségeit. Oroszország nyilvánosan valamivel több mint hatezer katona halálát ismerte el, a valós szám valószínűleg sokkal magasabb.
A júliusban közzétett első független statisztikai elemzés szerint eddig csaknem ötvenezer orosz katona halt meg az ukrajnai háborúban.
A harctéren bevetett orosz katonáknak, akik dezertálni szeretnének, nagyon kicsi az esélyük – mondta Daria Berg.
„Nagyon nehéz megtenni, mert ha már a megszállt területeken, a háborús övezetben vagy, akkor vannak olyan különítmények, akik vagy megölnek, vagy gödörbe zárnak. Ezek föld alatti vermek, amelyekben meztelenül kikötözik a dezertőr katonákat. A körülmények elviselhetetlenek” – fogalmazott az aktivista.
Az oroszországi Ivanovói területről származó Antont év elején, három hónapos oroszországi kiképzés után először a kelet-ukrajnai Luhanszki területen található Dibrova városába vezényelték, amelynek nagy részét 2014 óta az oroszok által támogatott erők tartják ellenőrzésük alatt.
„A Luhanszki terület helyi védelmi erőit váltottuk ott fel. Hat hónapig maradtunk, egészen nyárig. Intenzív volt a tavasz” – mondta.
Nyárra Bahmutba irányították Antont, a Wagner-zsoldosok helyére, akik májusban kivonultak, és átadták a terület ellenőrzését az orosz hadseregnek.
Bahmutot májusban foglalták el az orosz erők, több mint 220 napig tartó, brutális, házról házra zajló harc után.
„Sokan voltak Bahmutban. Nem volt elég hely az embereknek. Rengeteg épület volt, de mindegyik romokban. A pincék tele voltak fekáliával. Áldatlan állapotok voltak” – fogalmazott Anton.
Augusztusig maradt Bahmutban, amikor megkapta kéthetes kimenőjét. Hazatért, és az Idite Lesom segítségével sikerült elmenekülnie az országból.
Anton közölte: mindig is ellenezte a háborút, de a hadkötelezettség elkerülése olyan sok pénzt igényelt, amennyivel nem rendelkezett.
„A többség nem érti a háború céljait. Valahol valami nem stimmel. Az orosz hatóságok mondanak valamit, de a valóság valami más” – folytatta.
Bár az autoriter Oroszországban a közhangulat felmérése a legjobb esetben is megkérdőjelezhető, egy nemrég végzett közvélemény-kutatás a háború kezdete óta először mutatta ki, hogy az oroszok többsége inkább béketárgyalásokat kezdene Ukrajnával, mint hogy folytassa a háborút.
A washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War) december 1-jén azt írta, hogy a Krónika független orosz közvélemény-kutató októberi telefonos felmérése szerint a háború következetes támogatóinak száma 22 százalékról 12 százalékra csökkent idén február és október között.
Ugyanakkor semmi jel nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó lenne meghátrálni. December 1-jén elrendelte, hogy a hadsereg mintegy 170 ezer fővel, összesen 1,32 millióra növelje csapatai létszámát.
Ez a haderő második jelentős bővítése 2018 óta. Az előző, 2022 augusztusában elrendelt, 137 ezer fős bővítés nagyjából kétmillió főre és mintegy 1,15 millió katonára emelte a hadsereg létszámát.
„Az a célunk, hogy biztosítsuk, hogy kevesebben harcoljanak. Hogy Putyinnak kevesebb katonája és tisztje legyen az ukránok megöléséhez” – mondta Daria Berg.
Anton még nem tudja, végül hol fog letelepedni Európában, de biztos, hogy nem tér haza Oroszországba.