A világ kilenc nukleáris hatalma tavaly is nagy erővel dolgozott nukleáris arzenálja modernizálásán, miközben az érintett országok egyre erősebben támaszkodnak e fegyverekre az elrettentés terén – írta éves értékelésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
„Miközben a hidegháborús korszak fegyvereinek fokozatos leszerelése nyomán globálisan továbbra is csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, sajnos évről évre láthatjuk a működőképes állapotú nukleáris robbanófejek számának növekedését” – jelentette ki Dan Smith, a SIPRI igazgatója.
„Ez a tendencia, amely valószínűleg folytatódni és a következő években talán gyorsulni is fog, rendkívül aggasztó” – vélekedett.
Oroszország és szövetségese, Belarusz a hónap elején taktikai atomfegyverek bevetésével kapcsolatos hadgyakorlatot végzett, ami szakértők szerint a Kreml azon erőfeszítéseinek részét képezte, amelyek célja a Nyugat eltántorítása Ukrajna fokozott támogatásától.
Ehhez kapcsolódóan: Újra hadgyakorlaton képezi katonáit a taktikai nukleáris fegyverek használatára Oroszország és Belarusz
Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet arról számolt be szintén hétfőn kiadott jelentésében, hogy a kilenc atomhatalom tavaly összesen 91,4 milliárd dollárt költött nukleáris fegyverekre.
A Nobel-békedíjat 2017-ben elnyerő, genfi székhelyű ICAN értékelése szerint egy év alatt mintegy 10,7 milliárd dollárral emelkedtek e kiadások. A növekmény nyolcvan százalékáért az Egyesült Államok felel, amely egymaga körülbelül 51,5 milliárd dollárt fordított nukleáris fegyvereire 2023-ban. Ez több, mint amennyit a másik nyolc ország együtt költött ilyen célra.
A második legnagyobb összeget Kína fordította atomfegyverprogramjára (11,8 milliárd dollárt), Oroszország követte (8,3 milliárd dollárral).
Ehhez kapcsolódóan: Rég nem látott módon megugrottak a katonai költések az egész világon
A SIPRI szakértői becslése szerint a ballisztikus rakétákra szerelt nukleáris robbanófejek közül nagyjából 2100 darabot magas készültség alatt tartanak. Ezek csaknem mind Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartoznak, néhány azonban – most először – Kínához.
Az atomfegyverek közel kilencven százalékát Moszkva és Washington birtokolja. Arzenáljuk mérete tavaly jórészt változatlan volt, noha Oroszország 36 újabb robbanófejet telepíthetett rakétákra 2023 eleje óta.
„Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban” – közölte Wilfred Wan, a SIPRI tömegpusztító fegyverek megfigyeléséért felelős irodájának vezetője.
Az intézet szerint kilenc ország rendelkezik atomfegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, valamint Izrael és Észak-Korea.
