A hulladékosok hatósági vizsgálatot kértek a MOHU ellen, az ellenőrzést az adóhivatalnak kellett volna elvégeznie. A revizorok először azt mondák, hogy lesz vizsgálat, majd úgy tettek, mintha lenne, végül nem lett. A MOHU a hulladékkoncessziós törvény óta megbízásokat ad az adóhivatalnak, amiért milliós tételeket fizet.
Beigazolódni látszik a hulladékgazdálkodási szakmai szervezetek aggodalma, miszerint ha egy magáncég felbérelheti az adóhatóságot, akkor velük – mármint a magáncéggel – szemben megengedőbb lesznek. Eleve furcsa és szokatlan, miért kérheti meg egy magáncég a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra, hogy ellenőrizze a saját alvállalkozóit; erre a hulladékkoncesszió életbelépése óta van lehetőség.
A fémkereskedelemről szóló törvény 11. paragrafusa szerint a Mol hulladékkoncessziós cége, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. bármikor szólhat a NAV-nak, ha ellenőriztetni akar egy céget. Erről még márciusban írtunk a Szabad Európán.
Zsoldban a hivatal
Ezzel a törvénymódosítással olyan jogszabály született Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy egy magáncég felbéreljen egy állami szervet más társaságok, sőt a konkurens vállalatok ellenőrzésére úgy, hogy még fizet is érte. Az adóhivatallal kötött megállapodás értelmében a MOHU megbízást adhat az adóhivatalnak, hogy ellenőrizze az általa kijelölt fémkereskedőket.
Az eljárás díjköteles, mértéke egymillió forint személyenként és alkalmanként. A NAV döntheti el, hogy az „ellenőrzés körülményeire figyelemmel” hány fős csapatot küld ki a terepre, vagyis hány millió forintos üzletet köt a MOHU-val; az ellenőrzésből származó díjbevétel ugyanis az adóhivatal saját bevétele. Egy novemberi konferencián a NAV képviselője elárulta, hogy eddig öt esetben indult vizsgálat a MOHU kérésére.
A MOHU bármely fémkereskedőt ellenőriztethet a NAV-val, függetlenül attól, hogy a MOHU szerződött partnere-e, vagy sem – sőt a koncessziós rendszerben egyáltalán nem érintett cégekre és a hulladékhasznosítókra is ráküldheti az adóhivatal revizorait.
A NAV kiterjedt ellenőrzést folytathat, a jogszabály szerint ugyanis nemcsak a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, hanem „a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítését, szállítását, fuvarozását, raktározását, tárolását és hasznosítását” is ellenőrizheti. Ez azért fontos, mert nem minden hulladéktípus került a Mollal kötött 35 éves hulladékkoncessziós szerződés hatálya alá, így nem minden, korábban ezzel foglalkozó cég lett a MOHU alvállalkozója; ettől függetlenül ráküldhetik a revizorokat.
Tóth Ákos, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének (MFSZE) jogásza márciusban azt mondta a Szabad Európának: nagy kérdés, hogyan lehet részrehajlásmentesnek tekinteni azt a hatóságot, amely pénzért, egy megrendelő utasítására folytat le a megrendelő által megfogalmazott elvárások szerint hatósági eljárásokat a megrendelő versenytársainál. „A MOHU-t az adóhivatalnak ugyancsak ellenőriznie kell vagy kellene. Nehéz elhinni, hogy az adóhivatal erélyesen és elfogultság nélkül fog fellépni a számára komoly bevételt jelentő MOHU-val szemben jogsértés esetén” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenőrzés: egy magáncég felbérelte az adóhivatalt
Kesztyűs kézzel
Nem kellett sokat várni az első ügyre. A MOHU idén május 8-án adta át az első, saját fejlesztésű, komplex hulladékudvarát Esztergomban.
Az MFSZE szerint a MOHU túlterjeszkedik az állammal kötött koncessziós szerződésben foglaltakon. A MOHU ugyanis csak bizonyos fémeket vehetne át, és azt is ingyen, tehát nem fizethetne ösztönzőt. A koncessziós szerződés értelmében a MOHU tevékenysége csak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás során
- begyűjtött települési fémcsomagolási hulladékokra,
- a lomtalanításokkor kihelyezett fémhulladékokra,
- a hulladékudvarokon leadott és átvett fémhulladékokra,
- illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) hatálya alá tartozó fémhulladékokra terjed ki.
Nem terjed ki a koncesszió ugyanakkor az építési és bontási hulladékokból származó fémekre és az autóalkatrészek többségére sem. Ezek tipikusan olyan fémek, amelyeket sokan leadnak a MÉH-telepeken, és természetesen pénzt is kapnak érte.
A fémtörvény értelmében a telepeknek napi jelentési kötelezettségük van a NAV felé, és csak úgy vehetnek át fémet a lakosságtól, ha az illető adószámát is elkérik, és továbbítják a NAV-nak. A fémért kifizetett ellenérték személyijövedelemadó- (szja) köteles, így adózni is kell belőle. A legfontosabb, hogy csak fémkereskedelmi engedéllyel lehet átvenni pénzért fémet.
A MOHU vitatja, hogy mi tartozik a koncesszió hatálya alá, a NAV ugyanakkor hozott egy állásfoglalást erről, és egyértelműsítette, hogy milyen fémek nem tartoznak a koncesszió tárgyi hatálya alá. Az Energiaügyi Minisztérium az építési és bontási hulladékkal kapcsolatban fejtette ki a véleményét egy, a Szabad Európa birtokába került dokumentumban.
Függetlenül attól, hogy a MOHU szerint milyen fémek tartoznak a koncesszió tárgyi hatálya alá, a Mol koncessziós cégének a mai napig nincs fémkereskedelmi engedélye, emiatt nem fizethetne ösztönzőt a leadott lakossági fémek után. Ha nincs engedélye, nem is küldhet napi jelentést a NAV-nak, és szját sem fizethet, ez ugyanis illegális fémkereskedelem lenne, és az adóhivatalnak büntetést kellene kiszabnia. A büntetés a forgalom ötszöröse.
A MOHU esztergomi hulladékudvarának vezetője októberben nyilatkozott a Világgazdaságnak. Ebben az interjúban Czermann-Tóth Gyula elismerte, hogy pénzt fizetnek a fémért. „Szintén újdonság, hogy bevezettük az ösztönző rendszert. Ma a fémtelepeken (MÉH-telepeken) a lakos pénzt kap a fémtartalmú hulladékáért, a hulladékudvaron nem. Ugyanakkor Esztergomban fizetünk a lakosoknak az akkumulátorokért, elektronikai eszközökért és a vegyesen gyűjtött fémhulladékért. A díj országosan egységes” – mondta.
A hulladékudvar vezetője arról is beszámolt, hogy „ezt azért vezettük be, hogy a lakosok kellő motivációval rendelkezzenek, hogy a háztartásukban felgyűlt összes hulladékot egyszerre tudják elhozni a hulladékudvarunkba. Így inkább megéri akár 20-30 kilométert autózniuk a hulladékudvarig, márpedig az esztergomiba még Győrből, Budapestről is érkeznek ügyfelek. Kocsibérlésük vagy saját autójuk üzemanyag-költségének megtérülését segíti a fémhulladékért kapott pénz, illetve a lehetőség, hogy az összes átvehető szelektív hulladékfajta leadását kényelmesen megtehetik”.
Az esztergomi eset kapcsán az MFSZE illegális fémkereskedelem gyanújával közérdekű bejelentést tett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.
Az alapvető jogok biztosa (ombudsman) által működtetett rendszer úgy működik, hogy az érintettek a rendszeresen keresztül benyújtják a közérdekű bejelentést, és azt az ombudsman közli a közérdekű bejelentés címzettjével. A közérdekű bejelentés címzettje ugyancsak az ombudsman rendszerébe köteles feltölteni a választ, ezáltal az egész eljárás az ombudsman látkörében van, képessé válik az ellenőrzésére.
Az egyesület az ombudsman rendszerén keresztül közérdekű bejelentéssel fordult júliusban az adóhivatalhoz mint fémkereskedelmi hatósághoz, miután a MOHU-val összefüggésben felmerült az illegális fémkereskedelmi tevékenység gyanúja.
Az MFSZE szerint a MOHU esztergomi hulladékudvara
- a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenysége keretében fémkereskedelmi engedély nélkül illegálisan végez fémkereskedelmi tevékenységet, amikor a hulladékkoncesszió hatálya alá tartozó fémkereskedelmiengedély-köteles anyagokat ellenérték fejében felvásárol, majd ezen anyagokkal kereskedik;
- a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységén kívül eső, sőt még a hulladékkoncesszió hatálya alá sem tartozó, fémkereskedelmiengedély-köteles anyagokat fémkereskedelmi engedély nélkül illegálisan vásárol fel, majd kereskedik ezen anyagokkal.
Ahhoz a NAV-hoz fordult tehát az egyesület, amelynek fizet a MOHU az ellenőrzésekért. Éppen emiatt választotta az egyesület az alapvető jogok biztosán keresztüli megkeresést, a NAV-nak ugyanis kötelező válaszolnia. Az adóhatóság augusztusban azt felelte, hogy megvizsgálta a közérdekű bejelentést, az alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, egyúttal az ombudsman rendszerében rögzítette, hogy az ügy lezárt, azaz befejezettnek kell tekinteni.
Lesz, van, még sincs
„Vélhetően az ombudsmani rendszer jelentette nyomás miatt a NAV azt érezte, hogy egy ilyen súlyos, rendszerszintű jogsértésre azt kell kommunikálnia a külvilág felé, hogy eljár, ezért az egyesület és az ombudsman számára abban a hamis színben próbált feltűnni, hogy sor került valami intézkedésre” – mondta Tóth Ákos a Szabad Európának.
Az MFSZE jogásza szerint azonban a NAV-nak a megtett, tehát már megvalósult intézkedésekről tájékoztatnia kellett volna az egyesületet mint közérdekű bejelentőt: ez törvényi kötelezettsége.
Ehhez kapcsolódóan: Alvállalkozó: „Nem sikerült megértetni a MOHU-val, hogy a hulladék nem olaj”
„Az adóhatóság azonban csak annyit közölt, hogy intézkedni fog, de hogy mit, illetve hogy megtette-e, arról nem adott tájékoztatást” – tette hozzá.
Az egyesület emiatt közigazgatási per keretében mulasztási pert indított a NAV-val szemben, hogy elérje, hogy az adóhivatal az ombudsman rendszerébe feltöltve tájékoztassa az egyesületet a konkrét, megtett intézkedésekről.
Tóth Ákos szerint a mulasztási per feltétele, hogy a felperesnek a pert megelőzően még egyszer meg kell próbálnia peren kívül orvosolnia a jogsértést. „Ezt meg is tettük, de a NAV továbbra is azt mondta, hogy nem ad tájékoztatást a megtett intézkedésekről.”
Szerinte miután elindult a per, a NAV december 12-én feltöltötte az ombudsman rendszerébe a kiadmányát, amelyben a korábbi iratban írtakkal teljesen ellentétesen közli, hogy nem tartotta szükségesnek intézkedés megtételét, ugyanis a NAV szerint „a MOHU mint koncessziós társaság az engedéllyel rendelkező koncesszori alvállalkozók révén, közvetett módon juthat engedélyköteles anyaghoz, vagyis fémkereskedelmiengedély-köteles anyag nem kerül közvetlenül a birtokába”.
Az adóhivatal arra is hivatkozott, hogy ha a fémkereskedelmiengedély-köteles anyag nem kerül közvetlenül a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság birtokába, akkor koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető a MOHU fémkereskedelmiengedélyköteles-anyaggal kapcsolatos tevékenysége.
„Ebből következően a MOHU e tevékenysége nem engedélyköteles, így a közérdekű bejelentésben foglaltak kapcsán sem illegális tevékenység, sem érdeksérelem nem volt azonosítható” – közölte a NAV, és hozzátette, hogy ezért intézkedéseket sem kellett tenni.
„Tehát miközben a NAV korábban közölte, hogy intézkedni fog, egy per eredményeként már azt mondta, hogy nem intézkedik. A NAV tehát lényegében első alkalommal valótlan állítást közölt az egyesülettel. Ha nem indítunk mulasztási pert, akkor ma is valótlan tájékoztatás szerinti hamis információk birtokában lennénk” – tette hozzá Tóth Ákos.
Szerinte rendkívül aggasztó, hogy a NAV az ombudsman rendszerén keresztül, közokiratba foglaltan valótlan tájékoztatást közölt az egyesülettel. „A pert megelőzően a NAV nem arról tájékoztatta az egyesületet, hogy nem történt intézkedés, hanem közölte, hogy a megtett intézkedésekről nem adhat tájékoztatást.” Tóth Ákos szerint nem építi az államba, különösen a NAV-ba vetett bizalmat, hogy egy közhatalmat gyakorló állami szerv lényegében hazudik, nemcsak a közérdekű bejelentést megtevő személynek, de közvetve az ombudsmannak is.
Az egyesület jelenleg vizsgálja a büntetőjogi lépések megtételét mind a valótlan tájékoztatás, mind az intézkedés elmaradása miatt. A NAV a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének (HOSZ) november végi konferenciáján elismerte, hogy a koncessziós rendszer elindulása óta öt esetben végzett a MOHU kérésére ellenőrzést, amiért a magáncég fizetett.
