Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex új ügyvezető igazgatója csütörtökön azt ígérte: gondja lesz rá, hogy a segítségükkel ne toloncolják vissza illegálisan az Európába eljutni kívánó migránsokat.
Hans Leijtenst a tavaly lemondott Fabrice Leggeri helyére nevezték ki, aki azután távozott, hogy a média azt állította: az ügynökség részt vett ebben a gyakorlatban. Az EU csalásellenes felügyeleti szerve, az OLAF Frontexnek küldött jelentése is arra jutott később, hogy az ügynökség alkalmazottai részt vettek a migránsok Görögországból Törökországba toloncolásának eltussolásában.
Az OLAF októberben nyilvánosságra hozott jelentése szerint a Frontex felső vezetői „súlyos kötelességszegést és egyéb szabálytalanságokat” követtek el, amikor eltussolták az incidenseket, nem vizsgálták ki vagy nem kezelték megfelelően őket.
A Frontex egyébként pont egy évvel ezelőtt addig példátlan módon éppen azért hagyta el Magyarországot, mert törvénytelennek találta a magyar visszatoloncolási eljárást és megvalósítását, és jelezte, hogy ilyesmiben nem működik közre.
A visszatoloncolások – a lehetséges menekültek visszakényszerítése a határról, mielőtt elérhetnének egy országot, és menedékjogot kérhetnének – a nemzetközi menekültvédelmi egyezmények megsértésének minősülnek, e szerint ugyanis az embereket nem szabad kiutasítani vagy visszaküldeni olyan országba, ahol életük és biztonságuk veszélybe kerülhet fajuk, vallásuk, nemzetiségük vagy valamilyen társadalmi vagy politikai csoporthoz való tartozásuk miatt.
„A Frontex rendőrei által végrehajtott visszatoloncolások nem törvényesek. Tiltottak – mondta Leijtens az EU belügyi biztosával, Ylva Johanssonnal tartott sajtótájékoztatóján. – Én vagyok a felelős azért, hogy az embereim ne vegyenek részt (…) visszatoloncolásban.”
Ehhez kapcsolódóan: Soha nem vonult még ki uniós országból az EU-s határőrség, csak most Magyarországról
Nem lesz titok a Frontex háza táján
Leijtens március 1-jén kezdi meg új munkáját. Közölte, hogy „nincs semmi titok a Frontex háza táján”, és hogy olyan hozzáállást kíván támogatni, amely semmit nem söpör a szőnyeg alá, miközben javítja az átláthatóságot és véget vet a „védekezés gyakorlatának”.
„Nem tudjuk elvégezni a munkánkat, ha nem bíznak bennünk” – mondta.
Leijtenst akkor nevezték ki, amikor az EU 27 tagállama azért küzd, hogy előrehaladást érjen el az unió menekültügyi rendszerének régóta halogatott átalakításáról folytatott megbeszéléseken. Az átalakítást több mint két évvel ezelőtt javasolta az EU végrehajtó testülete.
Körülbelül 330 ezer engedély nélküli belépést kíséreltek meg tavaly migránsok az EU területére, ez 2016 óta a legmagasabb szám – közölte múlt héten az EU határ- és partvédelmi ügynöksége.
Johansson azt mondta, hogy a növekedés főként olyan állampolgárok érkezéséhez köthető, akik nem szorulnak nemzetközi védelemre, akiket vissza kell küldeni származási országukba.
„A Frontexnek megvannak a megfelelő eszközei ahhoz, hogy ténylegesen támogassa a tagállamokat” – mondta, hozzátéve, hogy az ügynökség tavaly 25.000 embert küldött vissza.
Johansson hozzátette, hogy a jövő héten, még az EU-vezetők februári csúcstalálkozója előtt bemutatja az ezzel kapcsolatos új stratégiát. Arra is buzdította az uniós országokat, hogy fokozzák együttműködésüket a Frontexszel a visszatoloncolások jobb kezelése érdekében.
Johansson arra hivatkozott, hogy nőtt az EU-ba érkező bangladesiek száma, akik közül a legtöbben nem szorulnak nemzetközi védelemre. Elmondta, hogy miután Bangladest felvették a vízumszankciós listára, a helyi hatóságok javították együttműködésüket, és most nyitottak állampolgáraik visszavételére.
Együtt kellene működni
„De ugyanakkor olyan helyzetben vagyunk, hogy a tagállamok csak a kiutasítási határozatok hozzávetőleg tíz-húsz százalékában igényelnek visszafogadást – mondta. – Amikor a Frontex Bangladesbe repíti a gépeket (…) azok nincsenek tele. Amikor politikai lendületben vagyunk egy harmadik országgal, fontos, hogy mindannyian együtt dolgozzunk: az Európai Bizottság, a Frontex, az összes tagállam, hogy valóban megtörténjen a visszatoloncolás.”
Johanssont és Leijtenst a nem kormányzati szervezetek jelentéseiről is kérdezték, amelyek azt állítják, hogy a Frontex által végzett légi megfigyelés, amelynek célja, hogy az EU által kiképzett líbiai parti őrség elfoghassa a migránsokat szállító hajókat, bűnrészessé teszi az ügynökséget azokban a visszaélésekben, amelyeknek a menekültek ki vannak téve, ha egyszer visszakerülnek Líbiába.
Johansson azt válaszolta, hogy a Frontex prioritása az életek megmentése, és nyilvánvalóan figyelmeztetniük kell a parti őrséget, ha veszélyben lévő hajót észlelnek.
„Ami Líbiát illeti, különleges kihívást jelent az ottani körülmények miatt – mondta. – Ezért nem akarjuk ott hagyni az embereket.”
Johansson elmondta, hogy az EU együttműködik az ENSZ-szel és az Afrikai Unióval annak érdekében, hogy a menekülteket a líbiai táborokból máshova, jobb helyekre telepítsék át.
