Nem biztos, hogy a tíz százalékban maximált árrés fedezi az élelmiszerboltok költségeit, jobb esetben nem termelnek majd veszteséget azon a harmincfajta terméken, amelyekre napokon belül be kell vezetni a korlátozást – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az elmúlt hetek tárgyalásain az élelmiszer-áruházak ajánlatai messze elmaradtak az elvárásaiktól, ezért maximálják a kereskedők árrését. Március közepétől május végéig harminc alapvető élelmiszer esetében az élelmiszerboltok árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói ár tíz százalékkal haladhatja meg a beszerzési árat – mondta.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára izgalmas kérdésnek nevezte a március közepi bevezetést, ami már csak pár nap, és a rendelet még meg sem jelent, továbbá azt, hogy a tízszázalékos árrés fedezi-e azokat a költségeket, amelyeket a bolt, áruház, üzlet kifizet a bérre, adóra, közterhekre, rezsire és mindenfajta működési költségre.
Jó esetben nullára jönnek ki a kereskedők a tízszázalékos árrés miatt, de még ez sem biztos, mert a költségeik közben emelkednek – mondta a Szabad Európának Kozák Tamás. Az árrésből a kereskedők nyeresége egy-két százalék körül mozog – tette hozzá. A friss KSH-adatok szerint a szolgáltatások ára több mint kilenc százalékkal növekedett februárban az előző évhez képest – hívta fel rá a figyelmet.
Még azt sem lehet tudni, hogy a szigorítás mely boltokra terjed ki, mert a korábbi árstop is csak a nagyokra vonatkozott, nem tudják, ez most változik-e. Kozák Tamás szerint az élelmiszerboltok árrésének maximálásától még ugyanúgy drágulhatnak a kijelölt termékek, ha emelkedik a beszerzési áruk. Azt szerinte még nem lehet megmondani, mennyit csökkenhet az érintett termékek ára, mert amelyek esetében most is tízszázalékos vagy alacsonyabb volt az árrés, ott nem lesz változás. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi árstoprendszer inflációra gyakorolt hatása is vitatott volt, vannak olyan elemzések – akár az MNB értékelése –, amelyek szerint az árstop önmagában nem fogja vissza az inflációt.
Ehhez kapcsolódóan: Öt év alatt nyolcvan százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy keddi háttérbeszélgetésen árult el további részleteket. A Portfolio szerint azt mondta, hogy március 17-én lép hatályba a rendelet úgy, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet tovább az érintett termékek esetében, és nem haladhatja meg a tíz százalékot.
A harmincféle termékkör a kiskereskedelemben elérhető élelmiszerek egynegyedét fedi le, a miniszter szerint 10-15 százalékkal csökken az intézkedés nyomán ennek a kosárnak az ára, az élelmiszer-inflációt pedig két százalékponttal csökkenti terveik szerint.
Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára azt mondta, hogy az intézkedés azon boltokra vonatkozik, ahol a 2023. évi értékesítés nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot, és fő tevékenysége az élelmiszer-kiskereskedelem. A referenciapont a januári átlagárak szintje, ehhez képest legfeljebb tíz százalék lehet az árrés az érintett termékkörök esetében. Ha áprilisra nem csökken az élelmiszer-infláció kilenc-tíz százalékról hét-nyolc százalékra, akkor továbbra is hatályban marad az intézkedés, vagy tovább szigorítanak egy új árstoprendelettel – idézte az államtitkárt a Porfolio.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Facebookon osztotta meg, hogy mely termékekre vonatkozik majd a korlátozás:
- Csirkemellfilé
- Csirkecomb
- Csirke far-hát
- Csirkeszárny
- Egész csirke
- Pulykamellfilé
- UHT tej, 1,5% zsírt.
- UHT tej, 2,8% zsírt.
- ESL-tej, 1,5% zsírt.
- ESL-tej, 2,8% zsírt.
- Étolaj
- Margarin
- Sertészsír
- Vaj
- Finomliszt
- Rétesliszt
- Késői burgonya
- Kristálycukor
- Sertéscomb
- Sertéskaraj
- Sertésoldalas
- Sertéstarja
- Tojás
- Tejföl
- Trappista
- Tehéntúró
- Natúr joghurt
- Gyümölcsjoghurt
- Fokhagyma
- Párizsi
A Központi Statisztikai Hivatal keddi jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat 2025 februárjában, az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt az időszak alatt. A liszt 44,3, az étolaj 27,5, a tojás 24,7, a tej 22,5, a vaj- és vajkrém 19,2, a kávé 16,1, a tejtermékek 10,9 százalékkal drágultak februárban egy év alatt.
