A szófiai kormány bukása némileg elvonhatja a figyelmet a nyugat-balkáni országok integrációs perspektívájának megerősítéséről, amely pedig az egyik fő célja volt az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójának.
A bolgár parlament szerdán megvonta a bizalmat Kiril Petkov miniszterelnök koalíciós kormányától, ami újabb komoly akadályt gördít az albán és észak-macedón EU-csatlakozási tárgyalások régóta húzódó megindítása elé.
Ugyan mindhárom ország tagja a NATO-nak, Bulgária az EU-ban is benne van, ezt a pozícióját a szomszédos Észak-Macedónia integrációjának akadályozására használja fel, mivel továbbra is rossz a kapcsolat közöttük a megoldatlan etnikai-kulturális vita miatt. Mivel a közösség csomagban kezeli Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási folyamatát, így a bolgár blokkolásnak utóbbi is elszenvedője.
A szófiai kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Észak-Macedónia hivatalosan ismerje el, hogy nyelve és identitása bolgár gyökerű, ismerje el alkotmányában a bolgár kisebbséget, és szüntesse meg a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédet”. Észak-Macedónia leszögezte: identitása és nyelve nem lehet vita tárgya.
„Szégyen, hogy a NATO egyik tagállama – Bulgária – túszul ejt két másik NATO-országot, név szerint Albániát és Észak-Macedóniát, miközben forró háború zajlik Európa hátsó udvarában” – jelentette ki Edi Rama albán miniszterelnök a brüsszeli csúcsértekezletre érkezve.
„Nem jó látni, hogy eközben huszonhat másik ország mozdulatlanul ül, félelmetes tehetetlenséget mutatva” – tette hozzá.
Ne legyenek illúziói az ukránoknak
Az immár tizenhét éve tagjelölt Észak-Macedónia 2020-ban kapott zöld utat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, bár azok időpontját nem tűzték ki. Az ország elnöke, Sztevo Pendarovszki előző héten úgy vélekedett, hogy a késedelem megviselte a nemzetet.
Bulgária EU- és NATO-szövetségesei megállapodást sürgetnek, megerősítendő az európai perspektívát Albánia és Észak-Macedónia előtt, így segítve a nyugat-balkáni orosz befolyás visszaszorítását.
Utoljára Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, 2013-ban. A bővítési folyamat erősen lelassult, miután több fontos tagállamban, így Hollandiában, Franciaországban és Németországban is nagyobb teret nyertek az elmúlt évtizedben az euroszkeptikus erők.
A csatlakozási folyamat szinte minden lépéséhez egyhangú támogatásra van szükség a közösség tagjai részéről.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy új lendületet kell adni a folyamatnak. Szavai szerint erős politikai akarat áll emögött. „A Nyugat-Balkán prioritás számunkra” – fogalmazott, és ezt követően Olaf Scholz német kancellár is hasonló véleményének adott hangot.
Miközben a találkozón Moldova és Ukrajna minden bizonnyal megkapja az EU-tagjelöltséget, az albán kormányfő óvatosságra intette és országa példájára emlékeztette az ukránokat. „Jó dolog a tagjelölti státusz, de remélem, hogy az ukrán népnek nincsenek illúziói ezzel kapcsolatban” – mondta.
