Az elmúlt év sem telhetett el Alaptörvény-módosítás nélkül, és mivel választás közeledik, az elemzők szerint aktuálpolitikai érdekei alapján a Fidesz átírta a szabályait. Volt ellenirányú jogalkotás is: az igazságszolgáltatás befolyásolásában hátralépni kényszerült a kormány. Összefoglaló a jogállam 2023-as helyzetéről.
Az Európai Parlament (EP) által 2018-ban elfogadott úgynevezett Sargentini-jelentés a magyar demokrácia és jogállam rendszerszintű problémáit gyűjtötte össze, és kimondta, hogy a magyar állam súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit. Ezért az EP kezdeményezte a 7. cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben. Ez zajlik, de messze van, hogy esetleg egyöntetű döntés születhessen róla az Európai Unió Tanácsában.
Az Európai Bizottság idén negyedik alkalommal készítette el a jogállamisági jelentést. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.
A bizottság 2022-es jelentésében fogalmazott meg először ajánlásokat a tagállamok számára. A 2023-as jelentés szerint az előző évi ajánlások közül a magyar kormány sokat nem hajtott végre. A korrupció elleni fellépés és a bíróságok függetlensége kapcsán részben igen, de a médiaszabadság vagy a civil szervezetek helyzetében nem történt javulás.
A magyar állami szervek nem hajtják végre megfelelően az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit sem – írta a jogállami jelentésről szóló közleményében a Helsinki Bizottság 2023 júliusában. Az elmúlt tíz évben az úgynevezett vezető ügyekben hozott ítéletek 76 százalékát nem hajtotta még végre Magyarország, ami a legmagasabb arány az EU-ban.
A 7. cikkelynél sikeresebb volt a magyar kormány autokratikus törekvéseinek megfékezésében az uniós támogatások visszatartásával járó feltételességi mechanizmus beindítása. A kormány emiatt 2023 májusában bírósági igazgatási reformcsomagot fogadott el. Ezzel részben korrigálta azt a tízéves – részben a normaalkotásban, részben a Fidesz-parlament által kinevezett bírósági vezetők működésében mutatkozó – gyakorlatát, amellyel a végrehajtó hatalom közelébe igyekezett vonni a független igazságszolgáltatást. Miután a parlament decemberben elfogadott még néhány hiányzó rendelkezést, az Európai Bizottság feloldotta a zárolt támogatások egy részét.
Évzáró cikkünkben végigvesszük a magyar kormány és parlamentje jogállamiságot érintő lépéseit 2023-ból.
Átláthatóság, népszavazás, közmeghallgatás, érdekérvényesítés
Ahhoz, hogy a polgárok megfelelő információk birtokában dönthessenek négyévente arról, hogy bizalmat szavaznak-e egy hatalmon lévő pártnak, szükséges, hogy ne csak a kommunikációs minisztérium és a sajtóosztályok keretezésében ismerhessék meg a kormány döntéseit. Demokráciákban elvárás a minél nagyobb átláthatóság a kormány (és a helyi hatalom) felé.
A közérdekű adatokhoz való hozzáférés terén 2023-ban történtek előrelépések: az adatok kiadása iránt gyorsabban indítható per; az adatkezelő már nem számíthat fel díjat az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos többletmunkáért, és megszűnt az adatkiadási határidőt – a veszélyhelyzetre tekintettel – akár kilencven napra is hosszabbító szabály.
De továbbra is gyakorlat az adatok jogellenes visszatartása, az adatigénylők (vesztes) perbe kényszerítése (azzal, hogy a szervek csak a perben tárják fel az információt, így a perköltséget az indítványozónak kell állnia), valamint a jogerős bírósági döntések végrehajtásának mellőzése. A közhatalmi szervek így akadályozzák továbbra is az információhoz jutást – értékelte a Helsinki Bizottság.
A titkolózás emberéletekbe kerülhet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) végül csak perrel tudta megszerezni a kormánytól a kórházi fertőzések számának és eloszlásának adatait. Az értelmezhetetlen, sok ezer oldalas adattömeget a Direkt36 elemezte.
A Fidesz nem sokkal 2010-es hatalomra kerülése után módosított a népszavazásra vonatkozó szabályokon, ennek eredményeképpen azóta nem lehet polgárok által kezdeményezett országos népszavazást tartani. Az utolsó a 2008-as szociális népszavazás volt, amit az akkor ellenzéki Fidesz–KDNP szorgalmazott. Azóta a választási bizottságok – bíróság – Alkotmánybíróság trió minden kezdeményezést megakadályozott.
2023 tavaszán a Pedagógusok Szakszervezetének két kérdését a Fidesz-többségű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) úgy ítélte meg, hogy a választópolgárok nem látnák át a kérdések következményeit, vagyis a kérdés túl komplex nekik. A Kúria ezt ugyan felülbírálta, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bíróság döntését.
Akkor nem alkalmazzák a szigorú egyértelműségi és egyéb kritériumokat, amikor a kormány akar népszavazást kezdeményezni — értékelte a TASZ a népszavazási gyakorlatot. Sem a 2016-os menekültkvóta-referendum, sem a 2022-es országgyűlési választásokkal egy napon tartott, a nemátalakításra és a gyerekek fejlődését befolyásoló szexuális tartalmakra vonatkozó kérdések nem feleltek meg az egyértelműségi követelményeknek, mégis mindegyiket hitelesítették.
Eközben a Fidesz nemzeti konzultációnak nevezve már 13. alkalommal kéri ki a lakosság véleményét álkérdésekkel. Épp most is zajlik egy.
A helyi népszavazásokra több az esély. Az országos népszavazás esetében ugyanis centralizált az intézményrendszer, vagyis mindig ugyanaz a két szerv jár el a hitelesítésnél (NVB, Kúria), de a helyi népszavazásról a helyi választási bizottság dönt, és bírósági szakban az adott megye szerinti törvényszékre kerül az ügy. „Ez a decentralizált jelleg segít, hogy egy-egy kérdés átcsússzon a hatalom kezei között” – írja a TASZ. Pilismaróton például helyi népszavazást tartottak a lakosságot felháborító bánya tervéről, és bár érvénytelen lett, de a nemek elsöprő aránya miatt az önkormányzat visszavonta a beruházás tervét. Hasonló helyi sikert értek el a tatai tópartot védő civilek is.
Országos jelentőségű témákban nehezebb a helyzet. Győrben a törvényszék hitelesített egy kérdést, amely megakadályozhatta volna az ottani akkumulátorgyár felépítését, az AB azonban itt is közbeavatkozott.
A közmeghallgatásokról április végén hozott rendeletet a kormány, e szerint a hatóságok és helyi önkormányzatok az érintettek személyes jelenléte nélkül is megtarthatják. A TASZ értékelése szerint ezzel a jogintézmény lényege veszhet el.
Nem sokkal később meg is történt az első jogsértő gyakorlat. Gödön már csak a YouTube-on és üzenetrögzítőn szervezte meg a közmeghallgatást a fideszes többségű megyei önkormányzat, limitálva a hozzászólások idejét.
Itt említjük meg, hogy a tizenkettedik Alaptörvény-módosítás decemberben megszüntette a honvédszakszervezeteket.
Törvényalkotás, veszélyhelyzeti kormányzás
Bár a jogszabályok társadalmi egyeztetésére vonatkozó szabályokon módosított a kormány az EU Bizottság javaslatára, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jogköreit korlátozó törvényt mégis két nap alatt verték át a parlamenten februárban.
A MOK az orvosi ügyeletek átszervezési módját kritizálta, mire a parlament megszüntette a kötelező orvosi kamarai tagságot. Ez a nyilvánvaló bosszú a személyre szabott jogalkotásnak is sokadik példája: az Ipari és Kereskedelmi kamarai tagság kötelező a vállalkozásoknak.
Decemberben minden előzetes egyeztetést mellőzve megszüntették a munkahelyi kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat is, valószínűleg a vendégmunkásokat alkalmazó vállalkozásoknak kedvezve.
Bevett gyakorlat lett, hogy a nyilvános véleményezési határidő letelte után a kormánypárti többség módosító indítványokkal belenyúl egy törvényjavaslatba.
A kormány 2020 márciusában hirdette ki először a veszélyhelyzetet a friss világjárványra hivatkozva. Azóta többször meghosszabbította, immár az orosz háború miatt. Utoljára 2023 novemberében, így 2024. május 24-ig van érvényben. A novemberi hosszabbításról szóló törvénytervezetet benyújtó Igazságügyi Minisztérium csak egy mondattal indokolta a javaslatot.
2020 óta egy pár hónapos időszakot leszámítva folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás. A kormány ennek segítségével felülírhatja a törvényeket, és több százas nagyságrendben fogadott el veszélyhelyzeti rendeleteket. Ezek között számos olyat, amelyek semmilyen összefüggésben nincsenek a veszélyhelyzet elrendelésének alapjával (korábban a koronavírus-járvánnyal, jelenleg az orosz–ukrán háborúval), ehelyett a kormány politikai céljait szolgálták. Így korlátozták például a tanárok sztrájkhoz való jogát.
„Az Alaptörvény kilencedik módosítása bebetonozta azt a koronavírus-járvány alatt az úgynevezett felhatalmazási törvényekkel kialakított rossz gyakorlatot, hogy az Országgyűlés nem gyakorol automatikus és rendszeres kontrollt az egyes veszélyhelyzeti rendeletek felett. Azzal, hogy többé nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyása ahhoz, hogy a veszélyhelyzeti rendeleteket 15 napon túl hatályban tartsák, a kormány egy biankó felhatalmazást kapott” – írta értékelésében a TASZ.
A veszélyhelyzettel párhuzamosan a kormány egyéb, az Alaptörvényben nem szereplő válsághelyzeteket is fenn tud tartani, például a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.
Ebbe a fejezetbe tartozik, hogy júliusban négy új alkotmánybírót – csak a Fidesz jelöltjeit – választott az Országgyűlés azoknak az AB-tagoknak a helyére, akik már azután kerültek a testületbe, hogy a Fidesz 2011-ben 15 tagúra bővítette a létszámát. Az ellenzék jelöltje nem jutott el a plénumig sem: a kormánypárti képviselők már a bizottságban leszavazták.
Az állam semlegessége
Ahogy az önkormányzatok különböző jogcímű, nem normatív állami támogatásainál megszokott, 2023-ban szinte kizárólag fideszes vezetésű települések hitelkérelmét támogatta a kormány. Debrecen 13 milliárd forintot kapott, a főváros semmit.
A költségvetés helyzete miatt Lázár János miniszter szinte az összes fővárosi fejlesztési tervet lehúzta. Év végén kiderült, hogy arab befektetők mégis építhetnének mini-Dubajt a Rákosrendező pályaudvar területén, amihez egymilliárd euróval az állam is hozzájárulna. Orbán Viktor személyesen ambicionálja a projektet – mondta a miniszter.
Az Iványi Gábor vezette Evangéliumi Testvérközösségtől ugyanakkor megvonták saját iskoláinak egyházi kiegészítő támogatását is.
A Greenpeace szeptemberben pert nyert a Fertő tavi beruházásra májusban kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében. A Győri Törvényszék ítélete kimondta, hogy kiadásakor „az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem”.
A Központi Statisztikai Hivatalban elvárás lett a pozitív számok, mondatok keresgélése a sokszor kiábrándító valóság adatai mellé. A politikai-kommunikációs gyeplő miatt is távoznak sokan az intézményből – írtuk meg nyáron. A Népszava december végi információja, hogy az EU statisztikai szerve, az Eurostat (ami felé adatszolgáltatási kötelezettsége van a nemzeti statisztikai szerveknek) független KSH-elnököt szeretne, és leválasztaná az intézményt az Orbán-kormányról.
Szuverenitásvédelmi törvény
Decemberben elfogadta az úgynevezett szuverenitásvédelmi jogszabálycsomagot a parlament. A februártól működő Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZvH) elnöki tisztségére Orbán Viktor várhatóan Lánczi Tamást nevezi ki (formálisan az államfő), aki már sok szerepet töltött be a fideszes propaganda működtetésében.
A parlament a Btk-t is módosította: három év szabadságvesztéssel lesz büntethető a tiltott külföldi támogatás felhasználása a választáson. A magyar költségvetésből folytatott sok tízmilliárdos, sokszor kormányzati civil szervezeteknek kiszervezett Fidesz-kampány csak a demokratikus választást és nem a – törvényben nem definiált – magyar szuverenitást befolyásolja, így azt továbbra sem szabályozzák.
Az SZvH a bírói kontroll teljes hiánya mellett bárkit bármilyen ürüggyel vizsgálhat. A TASZ szerint „a most elfogadott jogszabály nem felel meg a demokratikus jogállam kritériumainak, a felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal nem jogállami hatóság, önkényes eljárása ellen nem lehet bírósághoz fordulni. Az önkényvédelmi törvény nem más, mint titkosszolgálati eszközökre épülő politikai propagandaprojekt.”
Az értékelések szerint a törvénynek és a hivatalnak lesz egy, a civil szférát, illetve bármilyen, közélettel foglalkozó szervezetet elbizonytalanító, megfélemlítő hatása, úgynevezett chilling effectje, és közbeiktatásával legitimebb lesz a titkosszolgálatok hatalompolitikai és nem nemzetbiztonsági célú felhasználása is.
Ami persze eddig is történt – ahogy a Pegasus lehallgatószoftver nemzetközi botrányának magyarországi szála igazolta. Úgy törhették fel magyar állampolgárok telefonjait, hogy semmilyen nemzetbiztonsági oka nem vélelmezhető.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy 2022. októberi ítéletében kimondta, hogy Magyarországon nincs független, külső kontroll a megfigyelések ellenőrzése felett, és erre az adatvédelmi biztos hivatala is alkalmatlan.
Májusban az Európai Parlament Pegasus-bizottsága elmarasztalta Magyarországot azért, mert a hazai titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek. A bizottság egy évig vizsgálta a kémprogramokkal való visszaéléseket és az illegális megfigyeléseket az EU országaiban. A képviselők a jelentésben megállapították, hogy a Pegasus használata Magyarországon „a kormány által a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsemmisítésére irányuló, kiszámított és stratégiai kampány része volt”. A bizottság 2023 februárjában Budapesten is tartott meghallgatást. Az érintett – akkor még – igazságügy-miniszter, Varga Judit nem volt hajlandó találkozni velük.
A lehallgatások a sajtószabadságot is veszélyeztetik. „Újságíróknál nemcsak őt, hanem a forrásait is érintheti a lehallgatás, sőt sok esetben minden bizonnyal ez a kifejezett cél” – mondta lapunknak nyáron a TASZ munkatársa.
Véleménynyilvánítási és gyülekezési jog
Büntetőeljárások indultak a Miniszterelnökséget és környékét lezáró kordon megbontása miatt, és a rendőrség már hetedik alkalommal tiltotta meg olyan tüntetés megtartását, amelyen a szervezők a gázai konfliktusban elhunyt civil áldozatokról szerettek volna megemlékezni.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ októberben közös beadvánnyal fordult a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottsághoz, hogy rámutassanak: a gyülekezési törvény továbbra sem tartalmaz kellő garanciákat a tüntetések önkényes korlátozásával szemben.
A gyülekezési jog 2018-ban bevezetett új szabályozása lehetetlenné tette a közszereplők és politikusok lakóhelye környékére szervezett tüntetéseket. A civil jogvédők emlékeztettek arra is, hogy a koronavírus-járvány idején Európában példa nélkül és hosszú időn át a tüntetések minden formája tilos volt Magyarországon. A gyülekezési jog indokolatlan sérelmének lehetősége a járvány elmúltával is fennmaradt, hiszen az Alkotmánybíróság döntése nyomán a 2020 óta állandósult veszélyhelyzetben a kormány lényegében korlátlanul rendelkezhet a gyülekezési szabadság szűkítéséről vagy akár felfüggesztéséről.
Két Fidesz-képviselő javaslatára a parlament elfogadta a Büntető törvénykönyv módosítását, így a jövőben a közügyeket érintő közlések nyomán nem állapítható meg büntetőjogi felelősség rágalmazás vagy becsületsértés miatt, ha a médiában hangzanak el, és nem irányulnak a sértett emberi méltóságának „nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására”. A TASZ üdvözölte a módosítást.
Választási jogszabályok
Immár sokadszor és ismét egyeztetés nélkül változtatta meg a választási jogszabályokat a kormánytöbbség. A legfontosabb módosítás az európai parlamenti és az önkormányzati választás egy időpontra tétele, ami arra kényszeríti az ellenzéket, hogy egyszerre fogjon össze és induljon külön is egy választáson.
Az önkormányzati választáson a tízezer főnél nagyobb településeken kiegyenlítő hatású kompenzációs lista állításának szabályait is átírták. A lista állításához szükséges egyéni kerületi/körzeti jelöltek számát ötven százalékról kétharmadra emelték.
A módosítás értelmében elmaradt több, már kitűzött időközi önkormányzati választás, és a TASZ szerint „elmosódik a határ az egyéni és a listás mandátumok között azokban az esetekben, amikor időközi választás helyett listáról lehet pótolni a kiesett egyéni képviselőt”. A módosítás a 2024-es választásig megtiltja a települési önkormányzati testületek feloszlását is.
Szintén a választási folyamat megváltoztatását célozza a településkép védelméről szóló törvénynek egy salátatörvénybe tett módosítása. E szerint országos reklámkatasztert kell létrehozni, és „nem helyezhető el reklám olyan reklámeszközön, amely az országos reklámkataszterben nem szerepel”.
A választásijogszabály-módosítások pozitívuma, hogy a választási eljárás több része digitalizáltabb lett, ami láthatóbbá teszi, ha ellopnák a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat. A digitális azonosítás bevezetése visszaéléseket szüntet meg a nemzetiségi szavazóként való nyilvántartásba vételnél is.
A javaslatot a Nemzeti Választási Iroda készítette, a honlapjukon lehetett véleményezni. „Csakhogy amikor a kormány beterjesztette, bevittek olyan módosítókat is, amelyek azt eredményezik, hogy az ellenzéki pártoknak megint nehezebb lesz a következő választáson érvényesülniük” – mondja a TASZ szakértője.
Év végén a Fővárosi Közgyűlés választásának – korábban általuk elfogadott – szabályait is megváltoztatta a kormánytöbbség, megnehezítve az ellenzéki fölény létrejöttét.
Korrupcióellenes fellépés
Bár az Európai Bizottság elsősorban a magyarországi korrupció súlyossága miatt fagyasztott be több ezer milliárd forintnyi felzárkózási támogatást, a közérdekű bejelentők védelmének erősítése mégsem szerepel a magyar kormánnyal szemben támasztott követelményeket tartalmazó mérföldkövek egyikében sem – írta a TASZ. A vonatkozó európai uniós irányelvet 2021 decemberéig kellett volna átültetni a hazai jogba, de elmaradt. Emiatt a bizottság pert is indított Magyarország ellen a luxemburgi bíróságon.
Az Országgyűlés végül elfogadta a törvényt, amely biztosítaná az uniós irányelvnek való megfelelést, de még a 2022 decemberében felállt Korrupcióellenes Munkacsoporttal sem egyeztetett róla, sőt először beletett a törvénybe egy részt a „magyar életmód” megvédése érdekében fellépő bejelentők védelméről is.
Ez – az uniós kifogások és az államfői vétó után – végül nem került be a 2023 májusában elfogadott, úgynevezett Panasztörvénybe, amely azokra vonatkozik, akik akár a magán-, akár a közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni.
Vincze Orsolya, a K-Monitor Egyesületnek a Korrupcióellenes Munkacsoportba delegált tagja az egyszereplős közbeszerzések visszaszorítását – ami valóban zsugorodik (a kormány azt ígérte, 15 százalékra csökkenti) – nem tartja a korrupcióellenes intézkedések legfontosabbjának. „Vannak olyan szabályok, amelyekre eddig is odafigyeltek, például hogy uniós forrásból megvalósított beszerzés esetén ne egy ajánlat legyen, mert akkor nem eredményes. Komolyabb volt az ellenőrzés is” – mondta nyáron lapunknak.
A szakértő nagyobb gondnak tartja az olyan, előre lezsírozott közbeszerzéseket, ahol ugyan több jelentkező van, de néhányan nem reális, úgynevezett támogató ajánlatot adnak.
A vagyonnyilatkozatokról két új szabályozás is született. Először elfogadtak a korábbi, teljesen hatástalan rendszer helyett egy rosszabbat (például megszüntették az évenkénti kötelezettséget, bizonyos hozzátartozókat kiemeltek volna a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség köréből), majd idén januárban az Európai Bizottság nyomására visszaléptek. De az alapvető gondokat nem javították, és azóta például nem kell közzétenni a képviselő által elsődlegesen használt ingatlant sem. Érdeme egyedül az, hogy már digitálisan kell kitölteni. „De továbbra sincs egy olyan adatbázis, amelyben bárki lekérdezheti, hogy melyik politikusnak mennyi jövedelme van. Összességében ez visszalépés, csak a trollkodásból hozott, még rosszabb szabályozáshoz képest előrelépés” – mondja Vincze Orsolya.
Ennél fontosabb lenne, hogy bevezessenek egy hatékony szankciórendszert is mellé. Erre a kormány ígéretet tett, de nem lépett semmit.
Arra sem reagált, hogy az Integritás Hatóság kezdeményezi a vagyonnyilatkozati rendszer reformját. A hatóságot még 2022 novemberében hozta létre a kormány az Európai Bizottsággal történt átfogó megállapodás részeként.
Menekültjog
Három és fél éve nem léteznek már tranzitzónák, de a strasbourgi bíróságon sorra nyerik a pereket azok a Helsinki Bizottság által képviselt menedékkérők, akik elszenvedői voltak.
A tranzitzónákat csak akkor zárta be a kormány, és az ott – akár egy éven túl is – fogva tartott menedékkérőket, családokat és gyerekeket csak azután engedték szabadon, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 májusában kimondta a tranzitzónás fogva tartás jogellenességét.
Előtte öt éven át gyakorlatilag csak a tranzitzónában lehetett menedékjogot kérni Magyarországon. Ezek konténerbörtönök voltak, ahova 2016-tól leginkább családokat és kísérő nélkül érkező gyerekeket zártak be. Gyakran előfordult az is, hogy a férfi szülőknek napokon át nem adtak enni.
A magyar állam 2016 óta tömeges jogsértést követ el az úgynevezett visszakényszerítésekkel is. Ezek száma a rendőrség szerint már hatszázezer felett lehet – írta a Helsinki. Szerbiába átkényszerített menedékkérő családok is nyertek a jogsértő állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A jemeni és afganisztáni családok – köztük egy Down-szindrómás gyerek – 2019-ben a Ferihegyi reptéren menedékjogot kértek, mégis átküldték őket a szerbiai határkerítésen.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint az állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. 2020-ban az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy a válogatás és jogorvoslat lehetősége nélküli visszakényszerítés ellentétes az uniós joggal.
Ennek ellenére a magyar állam máig nem módosította a törvényt, és a rendőrök jelenleg is kivétel nélkül így járnak el az országba szabálytalanul belépő menedékkérőkkel.
Ez halált is okozott már – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága: egy szír férfi 2016-ban a Tiszába fulladt, miután a magyar hatóságok visszakényszerítették a folyóba.
A Belügyminisztérium 2023. szeptember 22-én hozta nyilvánosságra annak a salátatörvénynek a tervezetét, amely egyebek mellett lehetővé tenné a polgárőrök bevonását a határvédelmi feladatokba, továbbá meghosszabbítaná az idén nyáron az uniós jogba ütközőnek talált, úgynevezett követségi rendszert.
Az Európai Unió Bírósága júniusban jogszabályellenesnek ítélte, hogy 2020 májusa óta Magyarország területén gyakorlatilag nem lehet beadni menedékkérelmet, csak a belgrádi és kijevi nagykövetségünkön indítható menedékeljárás. A luxembourgi ítélet értelmében biztosítani kell a tisztességes elbánást a menedékkérő embereknek.
Igazságszolgáltatás
Vezető fideszes politikusok nyílt üzenetekkel is kifejezték már, hogy a hatalom nem támogatja a bírói függetlenséget. A bírói hatalmi ág feletti kontroll megszerzésének fő eszköze lojális bírósági vezetők kinevezése volt. Az uniós kritikák középpontjában a bírók maguk közül választott testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT) ellenőrző jogosítványainak, hatásköreinek megerősítése volt az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szemben.
Ezenkívül az ügyek elosztására vonatkozó szabályok automatizálását kérték, hogy az ügyelosztó, politikai kinevezett bírósági vezetők ne szelektálhassanak politikai alapon ügyek és bírók között, továbbá hogy közhatalommal bíró szervek ne támadhassanak meg jogerős bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróságon. (A kormány erre hivatkozva támadta meg az Alkotmánybíróságon a homofób/gyerekvédelmi népszavazásnak a Kúria által elmeszelt egyik kérdését, és nyert.) A hazai kritikusok (kormányértelmezésben a magyar szuverenitás veszélyeztetői) és az EU szervei azt is követelték, hogy a magyar bírák szabadon fordulhassanak kérdéssel az Európai Unió Bíróságához.
Az EB által kikényszerített és 2023. június 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás (illetve a még decemberben megszavazott módosítások) ezeket orvosolták, megszüntették a pályázaton kívüli bírói kinevezések lehetőségét, és vétójogot adtak az OBT-nek. (Ettől még Varga Zs. András Kúria-elnök próbálkozik azzal, hogy befolyásolja az OBT megválasztásának a bírák között ezekben a hetekben zajló demokratikus és titkos folyamatát.)
A kormány tehát végül megszüntette a saját, illetve kinevezettjei – elsősorban az Országos Bírósági Hivatal első, előző elnökének intézkedései, valamint a levélíró Kúria-elnök – működése révén előállított alkotmánysértő helyzetet, teljesítve az EU négy világosan megfogalmazott elvárását, úgynevezett szupermérföldkövét.
Az elmúlt 14 évben a kormány néhányszor már meghátrált az intézkedéseit érő uniós kritikák nyomán, de ezek általában csak a jogállamot aláásó legvadabb lépései/javaslatai voltak. 2023-ban a nehezen megtalált egyetlen eszközével, a pénzelvonással érte el az unió a Fidesz első érdemi visszalépését. De még ez is csak annyit jelent, hogy kényszerből módosított néhány, általa korábban meghozott szabályon.
