A parlament 133 igen, 48 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett elfogadta szerdán azt a törvényjavaslatot, amely alapján a jövőben felfüggeszthetik azoknak a kettős állampolgároknak a magyar állampolgárságát, akik veszélyt jelentenek Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.
Mint arról a Szabad Európa korábban beszámolt, A magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat volt az egyik olyan jogszabály-módosítás, amelyre Orbán Viktor március 15-i, poloskázós beszédében utalt, amikor azt mondta: „tavaszi nagytakarítás” jön a kormány és a Fidesz részéről mindazokkal szemben, akik „a magyar szuverenitás ellen dolgoznak”.
A törvényjavaslat szerint – végső eszközként – az állam felfüggeszthetné azon személyek magyar állampolgárságát, akik az Európai Gazdasági Térség országain (az EU-n kívül Svájc, Liechtenstein és Norvégia) kívüli ország állampolgárságával rendelkeznek, és „magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”.
A felfüggesztés határozott időre, de legfeljebb tíz évre szól. A felfüggesztés oka lehet, ha az illető:
- külföldi hadseregben vagy külföldi állam közszolgálatában teljesít szolgálatot;
- a magyar állampolgársággal nem összeegyeztethető módon idegen hatalom vagy idegen szervezet érdekében tevékenykedik, idegen hatalom vagy idegen szervezet céljait valósítja meg – alapvetően erre utalt Orbán Viktor említett beszédében;
- abból a célból hagyta el Magyarország területét, hogy terrorszervezethez vagy terroristacsoporthoz csatlakozzon;
- egy magyar bíróság jogerősen elítélte népirtás, emberiség elleni bűncselekmény, apartheid, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, terrorcselekmény vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény elkövetése miatt;
- a felfüggesztéssel kapcsolatos okról bárki bejelentést tehet a hatóságoknak, azt sem kell közölni az illetővel, hogy vizsgálat folyik ellene. A felfüggesztő határozattal szemben az érintett harminc napon belül ellenkeresettel élhet, amit az illetékes miniszternek tizenöt napon belül a Kúriához kell továbbítania. A harmadfokú bírói testületnek 45 napja van rá, hogy helybenhagyja vagy megsemmisítse a miniszter döntését.
Ehhez kapcsolódóan: Helsinki Bizottság: Az Alaptörvény újabb módosítása a félelemkeltést és a társadalom megosztását szolgálja
