Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a tavaly „már jelzett folyamatok fennállásának vizsgálatára irányul” a mostani, amely a fővárosi önkormányzat mellett a cégeire is kiterjed.
A Népszava kérdezett rá az ÁSZ-nél, miért van szükség újabb vizsgálatra, ha hosszas és többirányú vizsgálódás után tavaly februárban készült egy jelentés a főváros gazdálkodásáról.
A számvevőszék szerint „a fővárosi önkormányzat nemzetgazdasági jelentőségére, illetve a főváros pénzügyi helyzetének és gazdálkodásának összetettségére, nagyságrendjére, valamint az önkormányzati szolgáltatásokkal érintett személyek jelentős számára figyelemmel szinte folyamatosan indokolt a számvevőszéki ellenőrzés a fővárosi önkormányzatnál”. Arra is emlékeztetnek, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata minden évben törvényi kötelezettség.
A lap emlékeztet arra, hogy Fővárosi Törvényszék szolidaritási adóval kapcsolatos januári ítéletében erősen támaszkodott az ÁSZ tavaly februári jelentésére, amelyben azt kérte az Alkotmánybíróságtól: állapítsa meg, hogy „a fővárosi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, és így nemzetközi szerződésbe ütközik, azt meg kell semmisíteni, illetve rendeljen el egyedi alkalmazási tilalmat a főváros esetében”.
Mint beszámoltunk róla, a fővárosi önkormányzat február 24-én kapta meg a Fővárosi Törvényszék jogerős írásbeli ítéletét, amely szerint 2023-ban a kormány jogellenesen vett el Budapesttől mintegy 28 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás címén. „A kamatokat már most vissza kell kapnunk, a többiért indul a per” – írta akkor közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanakkor a befizetett szolidaritási adó nem jár vissza, és a kamat megfizetésével sem értenek egyet, ezért fellebbeznek az ítélet ellen.
