A kijevi kormány szerint Ramzan Kadirov csecsen vezető több mint százötven ukrán hadifoglyot őriz Groznij börtöneiben, egyszerre élő pajzsként és tárgyalási alkualapként használva őket.
Ija Raszevszkaja 2023 áprilisában értesült arról, hogy az ukrán hadseregnél szolgáló férje eltűnt a keleti Donyeck régióban.
Szerhij Szkotarenko eltűnésének híre mindössze egy hónappal azután érkezett, hogy a férfi csatlakozott a fegyveres erőkhöz, miután feladta külföldi munkáját.
A nő hamarosan megtudta, hogy a férfi életben van, több más bajtársával együtt Csecsenföldön tartják fogva őket.
Egy fogolycsere keretében 2023 júniusában kiszabadult ukrán katona elmondta Raszevszkajának, hogy őt Szkotarenkót ugyanabban a csecsenföldi börtönben őrizték.
Nem sokkal később, 2023 augusztusában váratlan videohívás jött a férjétől. „Rólam és a gyerekeinkről érdeklődött. Arra kért, hogy segítsek neki hazatérni, mondván, hogy mi vagyunk az egyetlen reményei. Szörnyen nézett ki, sokat fogyott” – emlékezett vissza.
A nő szerint a csecsen hatóságok a foglyokat „egy pincében tartották fogva, s instant tésztán, kenyéren és vízen éltek”.
Az illetékes ukrán szervek számításai szerint jelenleg több mint százötven hadifoglyot őriznek a Ramzan Kadirov által vaskézzel irányított oroszországi régió börtöneiben.
Kadirov azt állította, hogy az érintetteket az Ukrajnában harcoló csecsen alakulatok ejtették foglyul, de az ukrán hatóságok szerint sokakat „megvásároltak” az orosz egységektől, hogy tárgyalási alkualapként használhassák őket.
A Szabad Európa ezt nem tudta független forrásból megerősíteni.
Az ukrán hadifoglyok egy részét elfogott csecsen harcosokra cserélték ki, miután Kadirov katonák ezreit vezényelte a frontra a háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta.
A csecsen elnök tavaly decemberben azzal fenyegetett, hogy hadifoglyokat fog élő pajzsként használni arra, hogy megóvja a stratégiai fontosságú létesítményeket Groznijban az ukrán dróntámadásoktól. Az épületek tetején helyezné el őket akkori nyilatkozata szerint.
A tavalyi év januárjában pedig felajánlotta húsz ukrán hadifogoly szabadon bocsátását, amenyiben az Egyesült Államok feloldja a szankciókat a rokonai és a lovai ellen.
A 48 éves Kadirovot és több családtagját, köztük az anyját, Ajmani Kadirovát is szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok és az Európai Unió.
A 71 éves nő a Kadirov Alapítvány vezetője, amely átnevelési programokat folytat az orosz megszállás alatt lévő ukrán területekről elrabolt gyerekek számára.
A csecsen elnököt 2017-ben és 2020-ban is szankciókkal sújtotta Washington az emberi jogok megsértése miatt.
PR-kampány Kadirov számára
Abubakar Jangulbajev emberi jogi ügyvéd szerint Kadirov közvetlenül ellenőrzi a fogolycseréket. „Míg az Ukrajnában harcoló csecsenek az orosz csapatok részei, Csecsenföldnek megvannak a saját érdekei. Kadirov számára fontos, hogy biztosítsa az Ukrajnában fogságba esett csecsenek szabadon bocsátását, hogy megvédje saját hírnevét a népe előtt, akiket folyamatosan arra szólít fel, hogy menjenek harcolni Ukrajnába” – mondta.
„Ez egy PR-kampány Kadirov számára” – tette hozzá.
Csecsenföld soha nem közölte az ukrán hadifoglyok pontos számát.
Maria Klimik újságíró rámutatott, hogy egyes esetekben az ukrán és a csecsen fél „informálisan”, vagyis harmadik fél bevonása nélkül cserélt ki foglyul ejtett katonákat.
Kifejtette, hogy az ukrán hadifoglyokat Csecsenföldön általában épületek – feltehetően rendőrőrsök – sötét, ablaktalan pincéiben tartják fogva, ahol ágyak sincsenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újévi beszédében arról tájékoztatott, hogy az invázió kezdete óta 3956 ukrán katonát szabadítottak ki a Kijev és Moszkva közötti fogolycserék során. Az Ukrajna és Csecsenföld közötti közvetlen fogolycserékről nem esett szó nyilvánosan.
