Számos „Magyarország előre megy! Nem hátra.” plakátot ragasztott le az elmúlt hetekben Heindl Péter Pécs belvárosában. A 61 éves jogász nem tart attól, hogy ezért megbüntetik, mert úgy véli, tettével épp a törvényességet védi, mivel a plakát alkotmánysértő. Fel is jelentette az ügyészségen a hirdetményt kihelyeztető kormányszervet. Emellett felszólította az ügyészséget, hogy lépjen fel a törvénysértő plakátok eltávolítása érdekében.
Miközben a rendőrök országszerte fellépnek a plakátokat letépő, megcsonkító, átmázoló aktivisták ellen, és gyakran meg is bírságolják őket, Heindl Péter zavartalanul ragasztja rá saját üzenetét a kormányhoz köthető „Magyarország előre megy! Nem hátra.” plakátotokra a baranyai megyeszékhely legforgalmasabb utcáin és terein. Teszi ezt világos nappal, miközben munkálkodását az ellenzéki érzelmű pécsiek mobiltelefonjukkal megörökítik. A kormánybarát járókelők még egyszer se szóltak be neki, és nem hívtak rá rendőrt. A pécsi rendőrkapitányság egyenruhásai nem vegzálják.
Heindl Péter nem is fél ettől. A kisebbségi érdekvédelemmel foglalkozó jogász biztos abban, hogy a plakát sérti az Alaptörvényt, ezért leragasztásával nem követ el jogsértést, sőt inkább ő az, aki védi a jogszerűséget. Az említett politikai hirdetménnyel ugyanis a Kormányzati Tájékoztatási Központ szórta meg az országot, csakhogy ezt nem tehette volna, hiszen a kormány az állam operatív szerve, márpedig az állam nem kampányolhat – érvel Heindl Péter a saját büntethetetlenége mellett. A plakátra ragasztott papíron a Magyar Alkotmánybíróság egyik 2008-as határozatának – Heindl igazát erősítő - mondatait olvashatjuk:
„A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Ez viszont feltételezi a pártok tevékenységére vonatkozó jogi keret azonosságát. Az államnak ezért semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében és a politikai verseny feltételeit szabályozó jogszabályok megalkotása során.”
A citált szöveg egybevág az uniós elvárásokkal, ennek bizonyítására Heindl mindig ráragaszt egy másik idézetet is a kormányplakátra a német alkotmánybíróság egyik 2020-as határozatából, amely tartalmában maradéktalanul egyezik a Magyar Alkotmánybíróság állásfoglalásával.
Előre vagy hátra
Heindl Péter nem állt meg a kormányplakát „átszabásánál”. A jogász 2021 november 28-án levélben arra kérte a Pécsi Járási Ügyészséget, hogy indítson büntetőeljárást a Kormányzati Tájékoztatási Központ ellen, és sürgette, hogy a jogsértő plakátokat az ügyészség vetesse le. „A kormány reklámozhatja saját céljait és teljesítményét, felhívhatja a figyelmet arra, hogy milyen eredményeket ért el például gazdasági téren, családpolitikában, de azt nem teheti meg, hogy ennek kapcsán az ellenzéket lejáratja. Ez a plakát azt teszi” - indokolja Heindl Péter, miért tekinti jogszerűtlennek a falragaszt. Szerinte "az ország előre megy, nem hátra" kifejezés egyértelműen arra utal, hogy az ellenzék hátrafelé vinné az országot.
Kifogásolja, hogy a YouTube-on és számos, a kormányhoz közel álló médiumnál is megjelent ez a reklám klip formájában. Mint mondja, „...abban a filmben már látható, hogy a kormány szerint kik vinnék hátra az országot, hiszen az előválasztáson elindult öt ellenzéki politikus portréját láthatjuk, miközben a narrátor azt mondja és a klipen az a felirat fut, hogy »Mégis vannak, akik visszafordulnának.« Vagyis a hirdetés netes kiadásán megmondják, kiktől kell tartani, mert ők az ország kárát akarják”.
Hozzáteszi, a plakáton és a filmen semmilyen tény nem bizonyítja, hogy az ellenzék visszafelé vinné az országot, ez szerinte egy szubjektív pártüzenet. „Ilyet megtehetnek a pártok az egymás ellen folytatott harcban, ám a kormánynak ehhez nincs joga” - fogalmaz.
A pécsi jogász emlékeztet: a kormány 2017-ben megtiltotta, hogy a pártok a választást megelőző ötvennapos kampányidőszakon kívül óriásplakáton hirdessenek. Eközben szerinte a kormány már jóval a kampányidőszak előtt is belefog az ellenzék befeketítésébe óriásplakátokkal és videókkal. Tehát nemcsak semlegességének feladásával sért jogot a kormány, hanem azzal is, hogy meghosszabbítja az általa támogatott kormánypártok kampányát, ami tovább gyengíti az ellenzék esélyegyenlőségét, véli.
Az ügyészséghez fordult
Heindl Péter intézkedést váró novemberi levelére a járási ügyészség december 8-án azt válaszolta, hogy bejelentését továbbították a Fővárosi Főügyészségnek, ugyanis ők az illetékesek, hiszen a kormány tájékoztatási központja Budapesten működik. A bejelentő azóta nem kapott újabb tájékoztatást az ügyről, bár a válaszadás harmincnapos határideje immár lejárt. Megkerestük a Fővárosi Főügyészséget, és Bagoly Bettina szóvivőtől írásban azt a választ kaptuk, hogy: „a kérelem főügyészségünkre megérkezett, annak elbírálása a Fővárosi Főügyészség Közigazgatási Jogi Osztályán folyamatban van”.
Heindl Péter azt reméli, a főügyészség eljárást indít, és bíróság dönt majd az ügyben. Abban is bízik, hogy a feljelentés nyomán a kormány eláll a hasonló jogsértésektől.
Az Orbán-kormány eddig már számtalanszor kapott – hazai és nemzetközi szervezetektől – kemény bírálatot amiatt, hogy nem biztosítja az esélyegyenlőséget a választásokon. A 2018-as parlamenti választáson jelen volt megfigyelőként az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet missziója. Zárójelentésük fontos része volt az, amely elemezte, hogy az állam miképp avatkozik bele a kampányba a kormánypártok oldalán. A kormány által érdemileg sosem cáfolt dokumentumban a következőket olvashatjuk:
„A kampány egésze során mindenütt megfigyelhető átfedés volt a kormánykoalíció és a kormány bevándorlás-, Brüsszel-, ENSZ- és Soros-ellenes tájékoztató kampányüzenetei között, amely különösen a közterületi és online politikai hirdetések esetében volt nyilvánvaló. A kormány kiterjedt tájékoztatókampánya többnyire megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű versenyelőnyt jelentett a többi szereplővel szemben.”
Az EBESZ jelentése kitért arra is, hogy a 2018-as választás eredményét a kormány a közpénzekből juttatott támogatások osztogatásával is befolyásolta a kampány hajrájában:
„A miniszterelnök március 7-én bejelentette, hogy a kormány minden nyugdíjasnak tízezer forint értékű utalványt ad, és minden háztartás rezsiköltségét tizenkétezer forinttal csökkenti. A kormány hirdetésekben reklámozta ez utóbbi döntését. Az ilyen és ehhez hasonló esetek aláásták a kampányolás egyenlő feltételeit és kérdéseket vetettek fel a közigazgatási forrásokkal való visszaélés, valamint a kormányzást és a politikai kampányolást elválasztó határvonal elmosódásával kapcsolatban, amelyek ellentétesek az EBESZ-kötelezettségvállalásokkal.”
Az előbbi elemzés így zárul: „Az egyenlő esélyek biztosítása végett lépéseket kell tenni a kormányzati szervek és a pártok által folytatott kampánytevékenység szétválasztására, beleértve olyan törvények elfogadását is, amelyek definiálják és egyértelműen tiltják a közigazgatási források kampánycélra történő felhasználását.”
"Ez egy választási kampány..."
A misszió jelentése óta eltelt csaknem négy évben a kormány még csak kísérletet sem tett az EBESZ-ajánlások jogi adaptálására. Sőt, a 2019. május 26-án tartott uniós választás előtt már hónapokkal korábban megjelent a kormánynak egy olyan plakátja, amely Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét igyekezett lejáratni. A Junckert és Soros Györgyöt ábrázoló kormányplakátok az ellenzéki pártok uniós választási esélyeit akarták rontani. Szijjártó Péter külügyminiszter a BBC-nek 2019 februárjában adott interjúban azt mondta, hogy: „ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken”.
Akkor a DK jogi úton fellépett a kampányt kijátszó húzás ellen, ám végül a Kúria elutasította keresetét. Részben ezért sem reménykednek Heindl szimpatizánsai abban, hogy a mostani beadvány sikeres lesz. A jogász szerint az ellenzéki összefogás hatástalanítására vet be a kormány vitatható eszközöket. "Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor belenyugszunk az igazságtalanságba, az esélyegyenlőtlenségbe. Most ezt nem szabad megtennünk”- fogalmazott Heindl Péter.
A Fővárosi Főügyészség január 13-án elutasította Heindl Péter közérdekű bejelentését, mivel indoklásuk szerint „az ügyészi törvényességi ellenőrzés kizárólag a törvényen alapuló hatósági jogalkalmazó tevékenységre terjedhet ki”, a plakátokat kirakó Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont „nem minősül közigazgatási hatóságnak, és hatósági jogkört nem gyakorol”. Az ügyészség elutasító leveléről Heindl tájékoztatta lapunkat.
A pécsi jogász – kérdésünkre válaszolva – elmondta, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be az ügyben. Heindl Péter nehezményezi, hogy a pécsi ügyészség miért nem ahhoz a szervhez küldte panaszát, aki el tud járni az ügyben, és nem érti, hogy ha nem az ügyészség jogosult beadványa kivizsgálására, akkor azt miért nem a törvény által előírt 8 napon belül közölték vele. Ugyanakkor abból, hogy az ügyészség nem nevezte meg, hogy ki jogosult a bejelentésről dönteni, a jogász arra is következtet, hogy az általa vélelmezett jogsértés Magyarországon nem orvosolható. Ezért beadványát továbbítani akarja a Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Mindehhez kéri az ilyen beadványok jogi képviseletében jártas Magyar Helsinki Bizottság segítségét. A civil szervezet – várhatóan – pár napon belül dönt arról, hogy odaáll-e Heindl Péter beadványa mögé Strasbourgban.
