Közösen fogalmaztak meg követeléseket a Magyarországon működő akkumulátoripari létesítményekkel kapcsolatban civil szervezetek és magánszemélyek. Véleményük szerint az ilyen nagy volumenű ipari beruházások társadalmi és környezeti hatásai olyan súlyúak, hogy a tervezett üzemek környezeti és társadalmi hatásait nem egyenként, hanem egy Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében kell megvizsgálni és újratervezni.
Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 23-án Tusványoson beszélt arról, hogy akkumulátor-nagyhatalommá tenné a kormány az országot. Úgy fogalmazott: Magyarország „a világ harmadik legnagyobb, nem százalékban, hanem abszolút értékben harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója, és az ötödik legnagyobb exportőre” lesz pillanatokon belül.
A Szabad Európa – elsősorban a gödi Samsung vagy a debreceni CATL gyár kapcsán – számos cikkben, podcastban, videóriportban foglalkozott a hazai akkumulátorgyártással, annak környezeti hatásaival, a helyiek illetve a környezetvédők aggodalmaival, tiltakozásaival. Beszámoltunk a köz nélküli közmeghallgatásokról, a mikepércsi anyák erőfeszítéseiről, a civilek elkeseredett küzdelméről a bíróságokon és a nyilvánosság előtt. Ütköztettük energetikai szakértők, kutatók és környezetvédők véleményét, megnéztük a beruházások politikai hatásait, így például azt, belebuktak-e a polgármesterek az akkugyárépítésekbe.
Most negyven civil és környezetvédő szervezet követeli a kormánytól közös állásfoglalásban egyebek között a hazai akkumulátoripar:
- azt, hogy jogszerű működését, szigorúan tartassák be a magyar és EU-s jogszabályokat.
- Átláthatóságot, a lakosság érdemi bevonását és folyamatos tájékoztatását.
- Független ellenőrzést, szigorú és független monitoring rendszerek kiépítését, melyek felügyeletében az önkormányzat és a helyi lakosság is részt vehet.
- Fizessen a szennyező. Szabálytalan működés, szennyezés, baleset esetén a gyárak árbevételének százalékában szabjanak ki valós, elrettentő mértékű büntetést.
- Korlátozzák a veszélyes anyagokat és technológiákat.
- Védjék az egészséget és a környezetet. Zavaró hatású, tűz- és robbanásveszélyes, és/vagy súlyosan mérgező anyagokat használó gyárakat, üzemeket csak a lakott területektől kellő távolságra, lehetőleg barnamezős beruházásként létesíthessenek. Írják elő a felszín alatti vizekre gyakorolt hatások folyamatos nyomon követését. (Az Átlátszó tavasszal írt arról, hogy már egy félmilliós város vízigényével vetekszik a hazai akkugyárak vízfogyasztása.)
- Vizsgálják felül a stratégiát, mert az ilyen nagy volumenű ipari beruházások társadalmi és környezeti hatásai olyan súlyúak, hogy a tervezett üzemek környezeti és társadalmi hatásait nem egyenként, hanem egy Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében kell megvizsgálni és újratervezni. Amíg az a felülvizsgálat nem történik meg, ne indítsanak több hasonló beruházást Magyarországon.
A közös petíciót, amelyet már mintegy huszonötezren aláírtak, átadták az Energiaügyi Minisztérium képviselőinek.
