Vita a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről Éltető Andreával és Kaderják Péterrel a Címlapban, a Szabad Európa podcastsorozatában. A második részben szóba kerül a gyárak környezeti terhelése és vízhasználata, a munkavédelem és a balesetek kérdése, az, hogy mit tehetnek és tesznek a hatóságok a szabályok betartatása érdekében, de vendégeink kitérnek arra is, megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.
Folytatódik a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről szóló vita Éltető Andreával, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával és Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével, aki 2018 és 2021 között államtitkárként felelt az energiaügyekért.
A podcast első részében szóba került, hogy milyen haszna lesz a magyar gazdaságnak az akkumulátorgyárakból, és hogy miként hat a munkaerőpiacra az, hogy tízezres nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások ezekbe. Vendégeink átbeszélték a gyárak energiaellátásának és fenntarthatóságának kérdéseit, valamint arra is kitértünk, miként lehet növelni a magyar vállalkozások részvételét az akkumulátoriparban, és hogy a most betelepülő akkugyárak milyen együttműködéseket alakítottak ki a magyar egyetemekkel.
A második részben beszélik át azt, hogy mennyire terhelik meg a gyárak a közvetlen környezetüket, és hogy a vízigényes akkumulátorgyártás milyen hatással lesz az ország vízkészleteire. Témánk még, hogy miként tudják a hatóságok betartatni az előírásokat, és hogy valóban súlyosabbak-e az akkugyári balesetek más munkahelyi balesetnél. Kitérünk arra is, megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.
Éltető Andrea: Ha egy akkumulátor kigyullad, az speciális tűz, speciális gázok szabadulnak föl, hidrogén, cianid, hidrogén-klorid, amik erősen mérgezők.
Amikor Dél-Koreában megvizsgálták, hogy miért volt olyan sok akkumulátor-baleset egy bizonyos periódusban, arra jutottak, hogy az emberi tényezők miatt, tehát azért, mert nem volt kellő információ. Az embereknek túlzott biztonságérzetük volt, nem volt megfelelő munkavédelmi oktatás, illetve a cégek profithajszája is kikényszerített olyan körülményeket, amelyek fokozták a balesetveszélyt. Ez sajnos nálunk is megáll, hiszen a Samsung esetében és a minél gyorsabban építsünk minél többet hozzáállás miatt sok munkavédelmi beruházás nem valósult meg.
Három évig képtelenek voltak kiépíteni mondjuk a tűzbiztonsági rendszerüket, és csak amikor kigyulladt 36 akkumulátormodul, akkor voltak hajlandók arra, hogy egyáltalán legyen működő oltóberendezés az épületben. Hiába figyelmeztették őket a katasztrófavédelmisek többször, egyszerűen nem történt meg, mert pénzt kellett volna áldozni rá.
Rengeteg olyan eset volt, hogy nem megfelelően tároltak veszélyes anyagokat, hogy mérgező iszaptócsa volt a szennyvízkezelőben, hogy nem voltak megfelelő védőberendezések.
Ez azért történhet, mert egyrészt nincs kikényszerítve, hiszen például van egy olyan munkavédelmi törvényünk – 1993-as –, ami tízmillió forintban maximálja a munkavédelmi bírság mértékét.
Tavaly hoztak egy olyan rendeletet is, hogy nem kötelező megtartani a munkavédelmi oktatást, elég csak e-mailben elküldeni a dolgozónak a tematikát. Amikor a bátonyterenyei SungEelnél kigyulladt egy darálógép, az történt, hogy nem volt olyan nyelvű karbantartási dokumentációja a gépnek, amit az adott munkás értett volna. Megpróbált flexszel lukat vágni a gépbe, ami ettől berobbant. A munkavédelmi oktatások a jelenlegi koreai gyárakban nem működnek megfelelően.
Kaderják Péter: Nagyon sok anekdota meg történet kering az akkugyári balesetekről, én próbáltam megnézni a számokat. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumban van egy Munkavédelmi Irányítási Főosztály, ami publikálja a magyarországi munkabalesetek statisztikáit. 2022-ben 21.273 munkahelyi balesetről tudnak, ebből 471, azaz 2,2 százalék esett a villamosberendezés-gyártásba. 68 halálos balesetből nulla esett bele ebben a szektorban. 2023 első fél évben a 9192 balesetből 2,1 százalék történt a villamosberendezés-gyártásban. 24 halálos balesetből egy történt ebben a szektorban. Azt nem tudom, hogy ez az akku-e, vagy pedig a villamosberendezés-gyártásnak egy másik ágazatában történt-e. De más súlyos baleset nem történt. Ezt csak azért mondom, mert a mai közbeszédből úgy tűnik ki, mintha Magyarországon a legbalesetveszélyesebb ágazat az akkumulátorgyártás lenne. Ez teljes tévedés. Ami öl Magyarországon, az az építőipar egyébként, meg lehet nézni ezeket a statisztikákat. Vannak tehát olyan ágazatok, ahol ezek az arányok sokkal nagyobbak, és arról valahogy nem esik szó. Az akkuiparra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a vegyipar más ágazataira, mondjuk a BorsodChemre, ahol elég sok veszélyes anyaggal dolgoznak, elég sok minden tud felgyulladni, elég sok furcsa gáz tud a levegőbe kerülni, hasonló dolgok előfordulhatnak, mint az akkumulátoriparban. A gyógyszergyárakban is ez a helyzet, a Mol finomítójában is ez a helyzet.
Azt lehet mondani, hogy általában Magyarországon a munkavédelem szabályozási környezete ócska, ki kéne javítani, de az egész mondandódból az jön le, hogy ez csak az akkumulátoriparban van így, vagy hogy ez egy speciális probléma. Nem az. Érdekes módon az elmúlt egy évben sohasem hallottam beszélgetést arról, hogy egyébként az építőiparban milyen munkavédelmi problémák vannak.
