Jogászok szerint semmilyen alapja nincs a háborús veszélyhelyzet kihirdetésének, az csak a Fidesz kényelempolitizálását szolgálja. A Magyar Helsinki Bizottság jogásza alaptalannak tartja a háborús félelmeket, amit szerinte igazán félteni kell, azok a demokratikus jogállami hatalomgyakorlás és a fékek és ellensúlyok rendszere. Bár elvileg az Alkotmánybíróság kontrollt gyakorolhatna a rendeletek felett, mégsem dolgozik hatékonyan – állítja a TASZ jogásza. Szerinte éppen emiatt az is elképzelhető, hogy hosszasan alkotmányellenes rendeletek maradnak a rendszerben.
Arra, hogy a kétharmados parlamenti többség közepette miért nem törvénymódosítókkal ír felül törvényeket a magyar kormány, nincs észszerű magyarázata az általunk megkérdezett jogászoknak. Egy olyan parlamentáris berendezkedésben, ahol az ellenzék meg tudna hiúsítani egy törvénymódosítást, lenne értelme a rendeleti kormányzásnak. Miután azonban abszolút többsége van a Fidesz–KDNP-nek a parlamentben, az ellenzék még akkor sem tudna megvétózni semmit, ha fogcsikorgatva akarná.
Interjúalanyaink állítják: az elmúlt két évben a Fidesz egyszerűen rákapott a kétharmadon felüli extra teljhatalom ízére. A bónuszok: kényelempolitizálás, zéró diszkomfortos helyzet, nem létező parlamenti viták, gyors döntések. Azt csinálnak, amit akarnak, és úgy, ahogy csak akarják. A Holdról is látszó áprilisi Fidesz-győzelem hozadéka pedig, hogy akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja.
Trollokkal megspékelt tévhitek
„A háborús veszélyhelyzet alatt a férfiak elhagyhatják az országot?” – teszi fel a kérdést egy nő a Quansweren, amely egy olyan kérdezz-felelek közösségi oldal, amelyet a gyakori kérdések vetélytársaként hoztak létre.
„Gyorstalpaló viszont valószínűleg lesz minden 18–50 év közötti férfinak, aki nem volt katona” – írja egy másik fórumozó.
A Quanswert néhány évvel ezelőtt azzal az elképzeléssel hozta létre két erdélyi IT-s szakember, hogy hasznos válaszokat adjanak a kérdezőknek szakértők bevonásával. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a szakértők messze elkerülték a háborús veszélyhelyzet kérdéskörét, így a kérdezők inkább egymást próbálják okosítani.
A szerda éjféltől életbe lépett veszélyhelyzetben azonban szó sincs semmiféle sorozásról.
„Az Alaptörvény kimondja, hogy csak akkor lehet besorozni 18 éven felüli, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokat, ha rendkívüli állapotot vagy megelőző védelmi helyzetet hirdetnek ki”
– mondta a Szabad Európának Pásztor Emese, a TASZ jogásza.
Rendkívüli állapotban hirdethet az Országgyűlés hadiállapotot. De csak akkor, ha valós az idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye, vagyis háború fenyeget.
„Ilyen esetekben megalakítják a Honvédelmi Tanácsot. A köztársasági elnök és a kormány jogait is gyakorolják a tanács tagjai, és különféle hatásköröket, melyeket a parlament rájuk ruház. Ez egy csúcsszerv ilyenkor. Ennek tagjai a köztársasági elnök, a frakcióvezetők, a miniszterelnök és a miniszterek is. Hozzáteszem, hogy kétharmados többséggel simán lehetne hadiállapotot is kihirdetni, de ilyen nincs, az ugyanis azt jelentené, hogy háborúban állunk valakivel”
– magyarázta Pásztor Emese, aki azt is elmondta: megelőző védelmi helyzetet szintén az Országgyűlés hirdethet ki, de ez akkor történhet, ha külső fegyveres támadás veszélye áll fenn, vagy valamilyen szövetségi - például NATO - kötelezettséget kell teljesítenünk. Ilyen esetben a kormányt hatalmazza fel az Országgyűlés a joggyakorlásra.
Politikai kényelem
Az általunk megkérdezett jogászok szerint az Orbán-kormány által kreált háborús veszélyhelyzet valójában a pandémia alatti – de most már kifutóban lévő – jogrend újracímkézése. Viszont praktikus, mert a kormány dönti el, hogy mikor lép életbe, és addig tart, amíg az arra okot adó körülmények fennállnak.
„Ezeknek a különleges jogrendeknek van egy feltételrendszerük, amit el kell érni ahhoz, hogy ki lehessen hirdetni őket. Az, hogy a szomszédban háború van, de ez semmiféle kézzelfogható veszélyt nem jelent ránk, ez az alkotmányozó korábbi mércéje szerint nem volt elég ahhoz, hogy különleges jogrendet hirdessenek ki. Viszont most kitaláltak egy olyan különleges jogrendet, ami egy alacsonyabb küszöbű eset, és lehet rá hivatkozni, hogy legyen, és kész”
– magyarázta Pásztor Emese.
Korábban is kétharmados többséggel kormányzott a Fidesz, és most is, ami azt jelenti, hogy csak azt nem szavaznak meg, amit nem akarnak. Az ellenzék parlamenti szerepe korábban is látszólagos volt, de legalább a parlamenti vita lehetőséget adott a nem kormánypárti képviselőknek arra, hogy megjelenítsék a véleményüket, kifejtsék az álláspontjukat, és módosító javaslatokkal éljenek – holott tudták, hogy sokra nem mennek vele, de valamiféle szimbolikus kontroll látszatát keltette – mondta a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
„A háborús félelmek alaptalanok. Amit itt igazán félteni kell, azok a demokratikus jogállami hatalomgyakorlás és a fékek és ellensúlyok rendszere. Ez nem arra szolgál, hogy a külföldi magyar állampolgárokat hazarendeljék katonának, hanem arra, hogy mindenfajta kötöttség – még az Országgyűlés jelentette minimális vita kötöttsége – nélkül tulajdonképpen bármilyen tárgykörben szabályokat hozhasson a kormány aszerint, ahogy a politikai érdeke kívánja”
– mondta Kádár András, aki szerint emlékezetes példa erre a gödi Samsung-gyár esete, valamint a Kartonpack államosítása is.
Bár elvileg az Alkotmánybíróság kontrollt gyakorolhatna a rendeletek felett, mégsem dolgozik hatékonyan. Ha egyáltalán dolgozik – mondta a TASZ jogásza, aki szerint ezért az is elképzelhető, hogy hosszasan alkotmányellenes rendeletek maradnak a rendszerben.
„Ez egy lehetőség a visszaélésre. Ilyenkor azt mondja az Alaptörvény, hogy el lehet térni a törvények szabályaitólráadásul az alapvető jogok gyakorlását fel lehet függeszteni vagy a szokásos mértéken túl is lehet korlátozni. Láttuk ezt a gyülekezési tilalomnál is, amely elvileg összefüggött a járványkezeléssel, de ettől még nem kellett volna teljes gyülekezési tilalmat bevezetni, és voltak olyan rendeletek is, amelyek nem függtek össze a járványkezeléssel”
– fejtette ki Pásztor Emese, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.
A koronavírus alatti veszélyhelyzetben a minimális kontroll is kikerült a rendszerből, gyakorlatilag bármilyen – egyébként a parlamentre tartozó – tárgykörben a kormány egy óra alatt rendeletet tudott hozni, ha úgy hozta a politikai szükségszerűség.
A lábon kihordott szomszédos háborúk
Az Országgyűlés kétharmados többséggel megszavazta Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát, amely kibővíti a veszélyhelyzet kihirdethetőségének lehetőségét a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetkörével. Karsai Dániel alkotmányjogász szerint az Alaptörvény fércmunka.
„Milyen üzenete van a magyar alkotmányosság szempontjából és milyen üzenete van az Alaptörvény valódi funkciójának betöltése szempontjából annak a ténynek, hogy tíz év alatt tízszer módosították? Miközben ennek nem nagyon változó dolognak kellene lennie, amely a legfontosabb együttélési szabályokat rendezi. Amit évente megváltoztatnak, abból azt a következtetést lehet levonni, hogy nem több, mint fércmunka, ami nem szolgál közös ügyeink intézéséhez közös alapul”
– fejtette ki véleményét az alkotmányjogász.
Az Alaptörvény tizedik módosításának indoklása homályosan és elnagyoltan fogalmaz, hogy miért ad a kormánynak lehetőséget arra, hogy bevezesse a háborús veszélyhelyzetet.
– írja az indoklás. Az alkotmányjogász szerint ez egy gumicsont.
„Az Alaptörvény idevonatkozó módosítása fals, tényszerűen nem igaz, és a kormánynak meg kellene indokolnia, miért van szükség egy ilyen rendkívüli jogrend bevezetésére. Hiszen ezt csak nagyon speciális, különleges, egyedi esetben lehet bevezetni. A balkáni háború példája mutatja, hogy korábban Magyarország lábon kihordott egy szomszédos állam területén zajló háborút, és nem kellett rendkívüli jogrendet bevezetni ahhoz, hogy menedéket adjunk az idemenekülőknek, és gondoskodjunk az ellátásukról. A gazdasági hatásokat is lehet kezelni e nélkül”
– fejtette ki véleményét Karsai Dániel.
Még 24 óra sem telt el a háborús veszélyhelyzet hatályba lépésétől, de arra hivatkozva Orbán Viktor már be is jelentette, hogy kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét fizessék be az újonnan létrehozandó rezsivédelmi és honvédelmi alapba.
Orbán Viktor szerint az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert. Ezért a kormány úgy döntött, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, amelyből tovább finanszírozzák a rezsicsökkentést és a honvédség megerősítését.
