Öt napot adtak Orbán Viktor miniszterelnöknek a pedagógus-szakszervezetek, hogy jelölje ki a tárgyalópartnert a sztrájktárgyalások folytatásához. Ha őszig nem sikerül megállapodni a kormánnyal a béremelésről és az óraszámokról, akár egyből sztrájkkal is indulhat az új tanév szeptemberben. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint legalább négyszázezer forintos bruttó bér lenne ideális kezdőfizetés a tanároknak.
A pedagógus-szakszervezetek már akkor az Alkotmánybírósághoz fordultak, amikor a kormány februárban lényegében elvette az érdemi sztrájk lehetőségét a tanároktól. Egy veszélyhelyzeti rendeletben írták elő, hogy köznevelési intézményben sztrájk esetén a gyerekfelügyelet mellett a tanórák ötven százalékát, bizonyos esetekben az összeset meg kell tartani.
„Ezt néhány óra alatt barkácsolta össze a kormány annak érdekében, hogy kivonja a bíróság hatásköréből az elégséges szolgáltatás kérdését” – mondta a Szabad Európának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnöke.
Komjáthy Anna szerint a március 16-án meghirdetett sztrájk előtt megpróbáltak megállapodni az elégséges szolgáltatásról, de nem sikerült, ezért bírósághoz akartak fordulni. Ezt előzte meg a kormány a rendelettel. A sztrájktörvény szerint ugyanis az elégséges szolgáltatás mértékét megállapodás, bíróság vagy törvény szabja meg. A kormány attól félt, hogy a bíróság elfogadja a szakszervezetek ajánlatát, ezért előzték meg a döntést a rendelettel, amelyet most beleírtak a köznevelési törvénybe.
Az ugyanakkor érdekes, hogy a márciusban indult sztrájk alatt hivatalosan betartották a rendeletet: a kormány azt nyilatkozta, hogy jogszerűnek tartja a sztrájkot, ez pedig csak úgy lehetséges, ha megvalósul az elégséges szolgáltatás – mondta a PDSZ országos választmányának elnöke. A valóságban azonban nem tudni, mi történt, mert ahol volt sztrájk, ott utólag kiderült, hogy a fizetési jegyzékeken egy csomó helyen nem vonták le a sztrájkkal töltött órák egy bizonyos részét, mintha akkor nem is sztrájkoltak volna a tanárok, vagyis papíron megvalósulhatott az új szabály – tette hozzá Komjáthy Anna.
A veszélyhelyzeti rendelet ellen a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) közösen benyújtott alkotmányjogi panaszukra eddig nem válaszolt az Alkotmánybíróság. Arra számítanak, hogy június elején érkezik meg a válasz, hogy érdemben nem tárgyalják az ügyet, mert okafogyottá vált, miután lejárt a veszélyhelyzet.
Éppen ezért már készül az új alkotmányjogi panasz a köznevelési törvény módosítása miatt – mondta Komjáthy Anna. Szerinte ez hamar összejöhet, mert a korábbi rendelethez készített indoklást ehhez is fel lehet használni. Most úgy néz ki, a két pedagógus-szakszervezet külön-külön nyújt be alkotmányjogi panaszt.
Szeptembertől jöhet a sztrájk
A két szakszervezet nyílt levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben arra kérik, öt napon belül jelölje ki azt a személyt, akivel az új kormány megalakulása után folytathatják a tavaly októberben megkezdett sztrájkbizottsági egyeztetéseket a követeléseikről. Eddig Kisfaludy László helyettes államtitkárral tárgyaltak, akinek semmire sem volt felhatalmazása. Nem biztosak benne, hogy ő marad a kormány képviselője, hivatalosan még nem lehet tudni – mondta a PDSZ országos választmányának elnöke.
A korábbi tárgyalások sikertelensége miatt március 16-án hirdettek sztrájkot határozatlan időre, amelyet április elsején felfüggesztettek, hogy megvárják az új kormány megalakulását az egyeztetések folytatásához.
Komjáthy Anna szerint még a tanév vége előtt, akár heteken belül folytathatják az egyeztetéseket a tanárok fizetéséről és az óraszámokról. Amennyiben a nyári tanítási szünet alatt nincs megállapodás, akkor az új, szeptemberi tanév indulhat sztrájkkal, ha úgy dönt a tagság. Nagy a felháborodás tagjaik körében, nem számítanak arra, hogy teljesítik a bérkövetelésüket – tette hozzá a választmányi elnök. A PDSZ egyébként tisztújító kongresszust tart május 27–28-án.
Arra nem kaptak választ a kormánytól, hogy mi a következménye annak, ha nem tartják be az új törvényi előírást az elégséges szolgáltatásról. Ez ugyanis nem szerepel a törvényben. Viszont akkora a tanárhiány az országban, hogy pedagógusok kirúgása szinte kizárható Komjáthy Anna szerint.
Az államfőtől is segítséget várnak
Novák Katalin köztársasági elnökhöz fordultak a szakszervezetek. A pedagógusok sztrájkbizottságát alkotó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra kéri Novák Katalin államfőt, hogy ne írja alá az Országgyűlés által kedden elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, hanem küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra – közölte a PSZ és a PDSZ.
Bruttó négyszázezer?
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Szabad Európának is megerősítette, amit az ATV-ben mondott, hogy szerinte négyszázezer forint lenne egy ideális kezdőfizetés a tanároknak, ami hatvanszázalékos emelést jelentene. Horváth Péter természetesen bruttó összegről beszél, a hatvan százalék pedig úgy jön ki nagyjából, ha a 260 ezer forintos alapbérből számoljuk. A kezdő tanárok ugyanakkor a kétszer tíz százalékos ágazati szakmai pótlékkal együtt bruttó 312 ezer forintot kapnak jelenleg. A szakszervezetek ezenfelül követelnek 45 százalékos illetményemelést.
Abban egyetért az érdekképviseletekkel a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, hogy ne újabb bérkiegészítést kapjanak a pedagógusok, hanem az alapilletményt emeljék, valamint az óraszámok kérdését is rendezzék.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint kétségtelen, hogy az elégséges szolgáltatásról szóló új törvényi előírás betartásával a sztrájk elveszti erejét, értelmetlenné válik ez a végső eszköz.
Horváth Péter szerint vannak olyan intézmények kisebb falvakban, de akár városokban is, ahol nagyon alacsony az osztálylétszám, tízfős vagy az alatti. Ezt át kellene gondolni, mert szerinte ez nem ideális sem szakmailag, sem gazdaságilag. Meg kellene nézni, hogy mi az az optimális iskolaméret, ahol a szakmai és gazdasági feltételek is ideálisak, ez segíthetne a tanárhiány kezelésében is, és az oktatás minősége is javulna, ha minden órát szaktanár tartana.
Tanárhiány miatt megszűnik két szakképzés Balatonfüreden
Az országszerte jellemző oktatóhiánnyal indokolta a Balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola, hogy miért szűnik meg két szakképzés a turizmus-vendéglátás szakirányon – írja a Telex.hu.
Egy veszprémi intézmény veszi át a szakács- és cukrászképzés tanulóit. A füredi iskola közölte, hogy öt éve próbálják pótolni nyugdíjba ment szakvezetőjüket, idén azonban a helyére kijelölt szaktanár is felmondott, majd egy másik oktató is.
További két tanár is jelezte távozási szándékát, ezért döntött az iskola a képzések leállításáról.
