Amikor Roja Mábúb közel tíz évvel ezelőtt elkezdte bitcoinban fizetni afganisztáni alkalmazottait és a szabadúszókat, nem sejtette, hogy néhány nő számára a digitális valuta lesz az a lehetőség, amellyel elhagyhatja az országot Kabul augusztusi eleste után.
Mábúb, aki nővérével együtt a Digital Citizen Fund nevű nonprofit szervezet alapítója, lányok és nők ezreit tanította meg alapvető számítógépes ismeretekre Herátban és Kabulban. A nők blogot is írtak és videókat készítettek, amiért készpénzben fizettek nekik.
A legtöbb lánynak és nőnek nem volt bankszámlája, mert nem volt rá engedélyük vagy nem voltak meg az ehhez szükséges papírjaik, ezért Mábúb az informális hawala brókerrendszert használta a pénzküldésre – egészen addig, amíg fel nem fedezte a bitcoint.
„Nem volt működőképes – vagy biztonságos – készpénzt adni, de a mobilpénzt sem használták széles körben, és nem léteztek olyan lehetőségek, mint a PayPal. Aztán megismertük a bitcoint” – mondta a 34 éves Mábúb a Thomson Reuters Alapítványnak.
„Könnyen használható, olcsóbb és biztonságosabb volt, mint más megoldások. Ezért megtanítottuk a lányokat a használatát, és elkezdtük vele fizetni a munkatársainkat és a szabadúszókat – azt mondtuk nekik, hogy ez befektetés a jövőbe” – mondta.
A Mábúb központjaiban alapvető számítástechnikai ismereteket elsajátító közel tizenhatezer lány és nő körülbelül egyharmada azt is megtanulta, hogy kell kriptopénztárcát létrehozni és pénzt fogadni – és ha volt kedvük hozzá, hogyan kell kereskedni és befektetni bitcoinba és a másik nagy kriptovalutába, ethereumba.
Több ilyen nő az augusztus 15-i kabuli tálib bevonulás után elhagyta az országot. Néhányan arra használták kriptopénztárcájukat, hogy kivigyék a pénzüket, segítsék a családjuk evakuálását és új országban telepedjenek le – mondta Mábúb.
Világszerte egyre több helyen fogadják el a kriptovalutákat. Múlt hónapban El Salvador lett az első ország, amely törvényes fizetőeszközzé tette a bitcoint, annak ellenére, hogy félő, hogy a lehetőségből kizárják a szegényebbeket.
A masszívan ingadozó bitcoinárfolyamot idén rekordmagasságba lökték az intézményi befektetők. A kiszámíthatatlanság ellenére egyre inkább elfogadják a kriptovalutát azok is, akik nem férnek hozzá a hivatalos bankrendszerhez, konfliktusövezetben vagy gyenge kormánnyal rendelkező országban élnek – mondják a technológiai és pénzügyi szakértők.
„A bukott vagy kihívásokkal küzdő országokban az emberek így tudják támogatni a családtagjaikat” – mondta Keith Carter, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Számítástechnikai Iskolájának docense. Carter Venezuelát említette, ahol az emberek úgynevezett dogecoinnal vásároltak alapvető dolgokat, miután a nemzeti valuta mélyrepülésbe kezdett.
„A kriptopénz oda megy, ahol hiányzik a digitális infrastruktúra. A digitális szolgáltatások iránti kereslet növelésével ösztönzi az infrastruktúra fejlesztését” – mondta.
Jó alternatíva
A kriptovaluták az elmúlt években kezdenek a pénzvilág pereméről a főáramba kerülni. A nagybefektetők, a vállalatok, sőt az egyes államok is igyekeznek elfogadni egyrészt befektetési, másrészt bejáratott fizetési eszközként.
Ennek ellenére furcsán nézhet ki, hogy leglelkesebb rajongói ott jelennek meg, ahol a többségnek nincs bankszámlája, ahol a bankok hosszú ideig zárva tartanak és ahol a valuta lejtmenetbe került – mint például Afganisztánban.
Az egyik példa a 22 éves Fárhán Hoták esete, aki segített családjának elmenekülni a déli Zabul tartományból Pakisztánba. Fárhán visszatért, hogy vigyázzon az otthonára. Az afganisztáni helyzetről szóló videonaplókat posztol Instagramon több mint húszezer követőjének.
Hoták elmondása szerint 2019 körül kezdett el foglalkozni a kriptovalutával, amikor hallott a bitcoinnal elérhető hatalmas (de rizikós) profitról. A tavalyi, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében elrendelt zárlatok miatt legtöbb idejét online töltötte, és elkezdett kriptovalutába befektetni.
Eleinte gyors profitot termelt, majd elkezdte más valuták felhasználóit követni, és újabb érmékbe, például a maticba, az XRP-be és az xHunterbe fektetett be.
„Ez jó lehetőség nekem és a hozzám hasonlóknak” – mondta Hoták, aki Instagramon posztolt a kriptóról, és felkeltette barátai érdeklődését is.
„Szeretnék kriptotanfolyamot indítani az afgánok számára – segíteni nekik, hogy megértsék, hogy fel tudják használni a saját boldogulásukra. Minden tartományban, ahová ellátogatok, a kriptóról fogok beszélni” – tette hozzá.
Miközben a kriptopénzek támogatói a politikai bizonytalanság, a hiperinfláció elleni védekezés és a jutalékok és közvetítők nélküli pénzküldés előnyeire hivatkoznak, a kormányok továbbra is óvatosak. Kína például szeptemberben betiltott minden kriptovaluta-alapú tevékenységet.
A Sydney Technológiai Egyetem kutatói megállapították, hogy 2009 és 2017 között a bitcointranzakciók közel fele illegális áruk és szolgáltatások vásárlásához és eladásához kapcsolódott; körülbelül minden harmadik felhasználó részt vett ilyen tevékenységben.
A Chainalysis nevű kutatócég jelentése szerint a bűnözés aránya az összes kriptotranzakcióban tavaly a teljes volumen 0,34 százalékára csökkent a 2019-es 2,1 százalékról.
Mábúb és egykori tanítványai, valamint a főként fiatal afganisztáni férfiakból álló egyre növekvő felhasználói bázis számára a kriptopénz a nehézségek ellenére is mentőöv.
„Azon gondolkodom, miért nem tanítottuk az embereket még intenzívebben a kripto használatára. Akkor most több afgánnak legyen kriptopénztárcája és jobban hozzá tudna férni a pénzéhez” – mondta Mábúb, akit a Time magazin 2013-ban a száz legbefolyásosabb ember közé sorolt.
„Az emberkereskedők és emberrablók mindig megtalálják a módját, hogy visszaéljenek egy rendszerrel. De a kripto ereje nagyobb – különösen a nők és azok számára, akiknek nincs bankszámlájuk. Ez nagyon hasznos; a kezükbe adja a hatalmat, hogy alakítsák az életüket” – mondta.
