Az egykor nagy hatalmú orosz oligarcha, Vlagyimir Guszinszkij jogi vitákba, növekvő adósságokba és egy keserű válásba keveredett. Az FBI is vizsgálja egy volt FBI-ügynökkel és egy volt orosz diplomatával való kapcsolata miatt, akiket egy másik oligarchával kapcsolatos bűncselekményekkel vádolnak.
2022. december 12-én valamivel reggel nyolc óra után két FBI-ügynök hajtott be egy kovácsoltvas kapun a Connecticut állambeli Greenwichben, New York City ultragazdag külvárosában, ahol a Wall Street mágnásai és a külföldi elit él. Miután leparkoltak a körkörös kocsifelhajtón, egy hétmillió dolláros, 1300 négyzetméteres kúriába vezették be őket, amely egykor Oroszország egyik legbefolyásosabb személyének, Vlagyimir Guszinszkijnak volt a tulajdona. A most hetvenkét éves Guszinszkij nem volt otthon, csak a felesége, Elena Konsztantinu, aki visszaemlékezése szerint zavartan és meglepődve fogadta az ügynököket.
A látogatás során – amely egy volt a három közül – az ügynökök Konsztantinut és a ház alkalmazottait kérdezték ki Guszinszkij és Charles McGonigal, egy nyugalmazott FBI-ügynök kapcsolatáról, aki legalább két alkalommal vacsorázott nála. Kérdéseket tettek fel Szergej Sesztakov egykori diplomatáról és McGonigal üzlettársáról is, aki korábban Guszinszkijnak dolgozott. Érdeklődtek az orosz milliárdos, Oleg Deripaszka iránt, valamint kérdeztek Mihail Leszinről is, aki korábban orosz sajtóminiszter volt, és akire 2015 novemberében kitört nyakkal, holtan találtak rá egy washingtoni szállodában.
Az ügynökök később lefoglalták Guszinszkij számítógépeit és elektronikus eszközeit. Arról is beszéltek, hogy előző évben hirtelen visszavonták Guszinszkij amerikai vízumát, pontosabban a vízummentességét.
Körülbelül öt héttel az FBI látogatása után, 2023. január 21-én McGonigalt letartóztatták a New York-i John F. Kennedy Nemzetközi Repülőtéren. A vád szerint az amerikai szankciók kijátszásában próbált segíteni Deripaszkának. Sesztakovot ugyane vádak alapján connecticuti otthonában tartóztatták le.
A következő napon Konsztantinu és más ismerősök szerint Guszinszkij elhagyta az Egyesült Államokat, és Izraelbe utazott. Azóta egy másik útlevéllel néhányszor visszatért az Egyesült Államokba, főként azért, hogy részt vegyen a Connecticutban zajló bírósági tárgyalásokon, amelyek a feleségével, Konsztantinuval való, három évtizedes házasságukat lezáró heves válásához kapcsolódnak.
Az FBI-látogatásokról szóló hírek, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra, az amerikai–orosz kapcsolatok szempontjából feszült időszakban érkeztek. Az amerikai hatóságok már a 2016-os elnökválasztás előtt figyelmeztettek a fokozódó külföldi befolyásolási műveletekre, az FBI pedig néhány éve láthatóan fokozta a kémelhárítást és a megfigyelést, különösen az oroszok esetében.
Az FBI felfedezései egybeesnek a Guszinszkij körül zajló eseményekkel. Egykor milliárdos üzletember volt, akinek médiabirodalma a kilencvenes években meghatározta Oroszország politikai világát – egészen addig, amíg le nem tartóztatták, és arra nem kényszerítették, hogy eladja a cégét, és ki nem utasították az országból.
Az elmúlt években Guszinszkij peres és egyéb jogi eljárások tömkelegébe keveredett, amelyekben legalább három országban tucatnyi személy vagy vállalat érintett.
A Szabad Európa által átnézett több száz oldalnyi pénzügyi nyilatkozat, bírósági jegyzőkönyv és e-mailes levelezés, valamint a munkatársakkal és egykori barátokkal készített interjúk egy olyan üzletember történetét tárják fel, aki adósságokkal és perekkel küzd, közben igyekszik fizetőképesen tartani vállalkozásait, és sorra szakítja meg a kapcsolatot régi ismerőseivel és volt partnereivel.
Jelenleg semmi nem utal arra, hogy Guszinszkij ellen bűnügyi eljárás folyna. Az FBI-ügynök McGonigal beismerte a szankciók kijátszását és a pénzmosást, ezért négy év börtönbüntetésre ítélték. Sesztakov hasonló vádakkal áll bíróság elé a jövő hónapban.
Az azonban egyértelmű, hogy Guszinszkij magára vonta az amerikai bűnüldöző szervek figyelmét, régi üzlettársai haragjáról nem is beszélve. Mihail Borscsevszkij, aki két évtizeden keresztül vezette a Guszinszkij tulajdonában álló Inter TV műholdas televíziós vállalatot, a bírósági iratok alapján azzal vádolta őt, hogy nem teljesítette az ígéretét, hogy ötszázezer dollárt fizet neki, valamint más alkalmazottaknak is tartozott egy londoni luxuslakás eladásából származó bevételből. „Szélhámos. Hazug. Rendkívül tisztességtelen – mondta, miközben felidézte Guszinszkij rövid, korai szovjet színházi karrierjét. – Színházi rendező, ezért meg tudja változtatni az arcát, a nyelvezetét, a viselkedését, és tudja, hogyan vonzza magához az embereket, de nem szabad megbízni benne.”
Egy oligarcha felemelkedése és bukása
A Szovjetunió 1990-es összeomlását követő kaotikus években Guszinszkij médiabirodalommá, a Media-Moszt nevű vállalattá alakított egy tanácsadó és banki csoportot, amely magában foglalta Oroszország első magántelevízióját. Az NTV különösen ismertté vált az első csecsen háborúról szóló kritikus tudósításai révén. Leleplező riportokat közöltek az orosz hadseregről, jogsértésekről, és kínos helyzetbe hozták Borisz Jelcin elnököt. 1996-ban csatlakozott más gazdag üzletemberekhez, azaz oligarchákhoz, és teljes mellszélességgel támogatta Jelcin nehézkes újraválasztási kampányát. Az NTV elnöke a kampány egyik vezető tanácsadója lett. Jelcin győzelme végül új befolyást biztosított Guszinszkijnak az elnökség utolsó éveiben, ugyanakkor összeütközéshez vezetett azzal az emberrel, aki követte: Vlagyimir Putyinnal.
2000 júniusában, alig két hónappal azután, hogy Putyin megnyerte a választást, Guszinszkijt csalás vádjával börtönbe zárták; amiről ő és támogatói azt állították, hogy politikai jellegű volt. Két hónappal később beleegyezett, hogy háromszázmillió dollárért, valamint a vállalat adósságainak átvételéért eladja az állami gázóriásnak, a Gazpromnak az NTV-t és Media-Moszt-csoportot. Beleegyezett abba is, hogy végleg elhagyja Oroszországot. Az ember, aki a Kreml nevében bemutatta neki az ajánlatot, Leszin volt.
Az ezt követő években spanyolországi, tel-avivi és londoni otthonából, valamint Greenwichből újabb üzleti tervet dolgozott ki: tévéműsorokat készített az orosz közönség számára. Ez rendkívül sikeres volt, a New Media Distribution nevű cég több száz órányi műsort adott el orosz csatornáknak, később pedig egy ukrán szórakoztató csatornának, amelynek Guszinszkij volt a társalapítója. A cég portfóliója több ezer tévéműsorra és filmre rúgott.
2014-ben az üzlet rosszabbra fordult. Oroszország annektálta a Krímet, ami nyugati szankciók egész sorát vonta maga után az orosz vállalkozások, politikusok és oligarchák ellen. Az ukrán csatornák leállították a tévésorozatok vásárlását. Magát Guszinszkijt nem szankcionálták, de a szankciók megnehezítették a pénzmozgást. Ugyanebben az évben más is történt: Leszin, aki már nem volt a Kreml sajtóminisztere, de megtartotta vezető pozícióját a Gazprom Mediánál, újratárgyalta Guszinszkij szerződéseit a tévésorozatokra vonatkozóan, és a megbeszéléseket ismerő személyek szerint arra panaszkodott, hogy a műsorok túl drágák.
2014 végére Leszint tisztázatlan körülmények között kiszorították a Gazpromnál betöltött állásából. 2015. november 5-én holtan találták egy washingtoni hotelszobában. A hivatalos amerikai vizsgálat szerint a fején és más testrészein tompa tárgy okozta sérüléseket szenvedett, amelyeket „esés okozhatott”, valamint „akut alkoholmérgezés”. A hivatalos boncolás, amelynek anyagát csak a Szabad Európa szerezte meg, megállapította, hogy eltört a nyakában lévő nyelvcsont, ami megkérdőjelezi a hivatalos magyarázatot.
2018 végére Guszinszkij pénzügyei szörnyű állapotba kerültek, amire egy bírósági vallomásban utalt is, amelyet egy második greenwichi házzal kapcsolatos jogi harc részeként tett – a ház jelenleg is az övé.
A szövevényes, jelenleg is zajló küzdelem középpontjában Guszinszkij azon törekvése áll, hogy kilakoltassa régi barátját és korábbi üzlettársát, Vlagyimir Lenszkijt. Egy ügyvéd kérdésére, hogy mikor váltak problémássá a pénzügyei, Guszinszkij tört angolsággal válaszolt: „’18 végén; már akkor nagyon boldogtalan voltam, és leginkább ’19-ben.”
A szankciók megkerülése
Egy másik látogatás Guszinszkij otthonában – több mint négy évvel az FBI érkezése előtt – magyarázatot adhat az amerikai bűnüldöző szervek érdeklődésére. 2018 áprilisának végén egy másik autó állt be ugyanarra a felhajtóra: Tatyana Djacsenko, Jelcin fiatalabbik lánya és férje, Valentin Jumasev érkezett. Guszinszkij a kilencvenes évekből ismerte őket, amikor az NTV-t használta Jelcin választási kampányának fellendítésére.
Az orosz előételeket és vörösbort kínáló háromórás ebéd során (Guszinszkij steaket, Djacsenko halat evett) a beszélgetés számos témát érintett – emlékezett vissza Konsztantinu –, köztük a Deripaszka ellen néhány héttel korábban bevezetett amerikai szankciókat, amelyek súlyosan korlátozták, hogy hozzáférjen nyugati vagyonához. Abban az időben Deripaszka, a milliárdos fémipari mágnás, akinek gondjai voltak az amerikai bűnüldöző szervekkel és mély kapcsolatai a republikánus ügynökökkel, épp Jumasev lányától, Polinától vált.
Jumasev és Djacsenko – aki félt a kutyáktól, és kérte, hogy a bullterriert, Freyát zárják ki a szobából, emlékezett vissza Konsztantinu – érdeklődött, hogy Guszinszkij tud-e segíteni abban, hogy a szankciók egy részét feloldják, hogy Polina megkaphassa leendő exférjétől a vagyonmegosztásból származó pénzt. A Szabad Európa a Jelcin Központon, az egykori elnöknek szentelt könyvtáron keresztül megkereste Djacsenkót és Jumasevet, de nem kívántak nyilatkozni.
Nem világos, hogy Guszinszkij tett-e valamit Djacsenkóért és Jumasevért, de az FBI látogatásának időzítése, valamint McGonigal és Sesztakov későbbi letartóztatása a Deripaszka segítésére irányuló összeesküvés miatt kérdéseket vet fel a kapcsolatról. De az is lehet, hogy az FBI egyszerűen csak Guszinszkijtől kért információt McGonigalról és Sesztakovról.
A Szabad Európa háromtucatnyi kérdésére adott írásbeli válaszában Guszinszkij megerősítette az ebédmegbeszélést, de tagadta, hogy szóba kerültek volna a Deripaszka elleni szankciók. „Felidéztük a múltat és megbeszéltük a jövőre vonatkozó terveket” – írta a Szabad Európának.
Guszinszkij ellen a mai napig nem emeltek vádat, a bűnüldöző szervek hivatalosan nem nevezték meg gyanúsítottként, de régóta fennálló személyes és szakmai kapcsolata volt mind McGonigallal, mind Sesztakovval.
Konsztantinu szerint Guszinszkij gyakran dicsekedett azzal, hogy kiváló kapcsolatai vannak Washingtonban, különösen az FBI-jal. Ez részben abból eredt, hogy a kilencvenes években felbérelte a neves washingtoni kommunikációs céget, az APCO-t, hogy bejusson az amerikai politikai körökbe. Rendszeres résztvevője volt a National Prayer Breakfastnek, a törvényhozók, lobbisták és az amerikai fővárosban gazdasági-politikai kapcsolatokat ápoló emberek nagyszabású éves rendezvényének.
Valamikor jóval később találkozott McGonigallal, aki az FBI New York-i irodájában a kémelhárítás vezető ügynökeként szolgált, és orosz kémek, valamint oligarchák után nyomozott, mielőtt 2018-ban nyugdíjba vonult. Guszinszkij gyakran elejtette McGonigal nevét a beszélgetések során, és McGonigal legalább kétszer a házában vacsorázott. Sesztakov mutatta be McGonigalnak, aki a kilencvenes évek végén a Media-Mosztnak, később pedig Guszinszkij amerikai székhelyű, orosz nyelvű csatornájának, az RTVI-nek dolgozott.
A honosított amerikai állampolgár, aki korábban a szovjet és az orosz külügyminisztériumban dolgozott, 1993-ban vonult vissza New Yorkba. A 2010-es években az amerikai szövetségi bíróságok megbízott tolmácsaként dolgozott. Egyes orosz ajkú körökben úgy ismerték Sesztakovot mint informátort, problémamegoldót és sármőrt. A 2012-es Sandy hurrikán idején, amikor a New York-i terület nagy részét áramkimaradások sújtották, Sesztakov segített Guszinszkijnek találni egy céget, amely gázt szállított a greenwichi kúria külső generátorának működtetéséhez. Guszinszkij a Szabad Európának elmondta, hogy Sesztakov minden születésnapi ünnepségén részt vett a greenwichi házban.
A connecticuti perben benyújtott dokumentumok szerint Sesztakov 2017-ben kapott egy American Express vállalati hitelkártyát Guszinszkij cégétől, amire a következő két évben több tízezer dollárnyi terhelést halmozott fel, köztük több ezer dollárt a New Jersey Devils-jégkorongmeccsre szóló jegyekre.
2019. március 1-jén és március 5-én Sesztakov két alkalommal összesen több mint ötvennyolcezer dollár kifizetésére használta a kártyát egy Guszinszkij legidősebb fiának tulajdonában lévő cégnek. Nem világos, hogy a kifizetések mire vonatkoztak: Guszinszkij azt mondta, hogy nem emlékszik. Az amerikai bírósági beadványok szerint valamikor 2019-ben Sesztakov és McGonigal elkezdett dolgozni az amerikai szankciók enyhítésén Deripaszkával szemben, és ennek részeként bemutatott egy Jevgenyij Fokin nevű vezető tanácsadót egy amerikai ügyvédi irodának.
Konsztantinu elmondta, hogy 2022-es kihallgatásuk során az FBI ügynökei – akik az iroda newarki (New Jersey) területi irodájából érkeztek – megmutatták neki McGonigal fényképét. „Ez nem magáról szól” – mondták neki, de hogy pontosan miért érdeklődtek a férje iránt, az nem derült ki. Az ügynökök arról is beszéltek, hogy 2021 márciusában visszavonták Guszinszkij amerikai vízumát – ami technikailag az ESTA nevű program szerint vízummentesség volt –, és amit Guszinszkij csak akkor tudott meg, amikor megpróbált felszállni egy Izraelből az Egyesült Államokba tartó járatra. Azt mondta, hogy soha nem értesítették arról, miért vonták vissza.
Az amerikai ügyészek azzal vádolták McGonigalt és Sesztakovot, hogy megpróbált segíteni Deripaszkának kijátszani az amerikai szankciókat. Az amerikai hatóságok szerint arra is felbérelték McGonigalt , hogy negatív információkat szerezzen egy rivális oligarcháról. McGonigal 2023 szeptemberében bűnösnek vallotta magát abban, hogy eltitkolta az FBI elől a Deripaszkának végzett munkáját. Még decemberben négy év börtönbüntetésre ítélték.
Sesztakov, aki tagadta a vádakat, a tervek szerint februárban áll bíróság elé a manhattani szövetségi bíróságon, bár a védőügyvédek vitatkoznak az ügyészekkel a titkos dokumentumokhoz való hozzáférésről.
Fokin kihallgatása miatt is harcolnak, aki a kilencvenes években szintén Guszinszkijnek dolgozott, mielőtt Deripaszka En+ nevű holdingvállalatának vezető tanácsadója lett. Január 6-án egy amerikai bíró elrendelte, hogy folytassák le – az előzetes tervek szerint Dubajban –, bár nem világos, mikor kerül rá sor.
A bírósági feljegyzések szerint 2019 júliusától kezdve az FBI megfigyelés alá helyezte Fokint, elektronikus eszközeit pedig lefoglalták és átkutatták, amikor 2021 augusztusában belépett az Egyesült Államokba. Amerikai vízumát a következő évben visszavonták az FBI utasítására; azt állították, hogy orosz titkos ügynök. A bírósági papírokban az amerikai ügyészek azt nyilatkozták, hogy Fokin „nem vádolt bűnrészes” volt Sesztakov és McGonigal mellett.
E sorok írásakor az amerikai szankciók továbbra is érvényben vannak Deripaszkával szemben. 2019 januárjában oldották fel a szankciókat az En+ és a tulajdonában lévő Rusal alumíniumipari óriáscéggel szemben, miután Deripaszka lemondott az En+ feletti ellenőrzés egy részéről.
Az En+ többszöri e-mailes megkeresésre sem válaszolt. Guszinszkij azt mondta: nem emlékszik arra, hogy találkozott volna Fokinnal az Egyesült Államokban vagy máshol, de lehetséges. A Szabad Európa megkeresésére az FBI nemzeti sajtóosztálya nem kívánt nyilatkozni. Az iroda newarki irodájának sajtószóvivője nem válaszolt a kommentárt kérő hangüzenetre, Sesztakov védőügyvédje sem válaszolt a Szabad Európa kommentárt kérő e-mailjeire. McGonigal védőügyvédje, Seth DuCharme azt mondta, hogy ügyfele nem áll rendelkezésre.
Adósságok és jogviták
Nem világos Guszinszkij pénzügyi problémáinak teljes terjedelme, de az eskü alatt tett nyilatkozatok, a bírósági feljegyzések és a munkatársakkal készített interjúk arra utalnak, hogy adósságai jelentősek és bonyolultak. Nemrég egy tucatnyi per és kapcsolódó jogi eljárás volt folyamatban ellene, vagy nemrégiben zárult le.
Konsztantyin Kagalovszkij, az időközben megszűnt Jukosz olajvállalat egykori ügyvédje 2008-ban Guszinszkijjal közösen létrehozta az ukrán szórakoztató csatornát, a TVI-t. A két fél között hosszas jogi vita alakult ki a csatorna feletti ellenőrzésről és a Guszinszkij produkciós cége által gyártott sorozatok sugárzásáért fizetett díjakról. Egy New York állambeli bíróság úgy ítélte meg, hogy Kagalovszkij jogtalanul vette át a csatorna irányítását Guszinszkijtól. 2013-ban kormányzati bennfentesek vették át, majd három évvel később megfosztották műsorszórási engedélyétől.
Kagalovszkij szerint Guszinszkij pénzügyi helyzete azután kezdett romlani, hogy Leszin 2014-ben újratárgyalta a Guszinszkij sorozataira vonatkozó orosz televíziós szerződéseket. „Amikor együtt dolgoztunk, egyértelművé vált, hogy soha nem volt jó üzletember – mondta. – Megbízhatatlan partner volt.”
Guszinszkij jogi vitáinak hosszú a listája:
- Egy másik oligarcha, Vlagyimir Jevtusenkov tulajdonában lévő luxemburgi bank 2022-ben pert nyertegy brit bíróságon Guszinszkij és ügyvédei ellen egy tízmillió dolláros tartozás miatt. 2024 augusztusában egy londoni bíróság megállapította, hogy Guszinszkij „meglehetősen tisztességtelen vagy alattomos módszerrel” kerülte el a kifizetését.
- Egy orosz származású, Londonban élő ingatlanügynök beperelte Guszinszkijt amerikai és brit bíróságokon, azzal vádolva, hogy nem fizetett vissza több mint kétszázharmincezer dollár kölcsönt – beleértve a kamatokat –, és legalább két csekk, amelyet Guszinszkij állított ki neki, fedezet nélküli volt. Az ügyet eredetileg formasági okokból elutasították, de most fellebbezés alatt áll.
- Egy connecticuti bank beperelte Guszinszkijt, azzal vádolva, hogy nem teljesítette a Lenszkijtől vásárolt második greenwichi ház 4,3 millió dolláros jelzáloghitelét, miközben megengedte Lenszkijnek és feleségének, hogy továbbra is ott lakjanak. Guszinszkij később megpróbálta kilakoltatni Lenszkijt, aki viszont titokban megpróbálta kivásárolni a nem teljesített jelzáloghitelt. Az ügy folyamatban van.
- Alekszandr Zseleznyak orosz bankár, aki 2015-ben csalás vádja miatt az Egyesült Államokba menekült, azt állította, hogy Guszinszkij fia, Ilja több mint ötszázezer dollárral tartozik neki. A pénzt állítólag végül maga Guszinszkij utalta át. Az ügy folyamatban van.
- Egy korábbi vezető műsorszóró mérnök sikeresen beperelte Guszinszkijt több mint százhuszonötezer dollárnyi elmaradt bérre, majd bírósági végzést nyert, amelyben jelzálogot tettek egy connecticuti házra, amely Guszinszkij fiának tulajdonában van. A jelzáloggal kapcsolatos harc jelenleg is tart.
- Egy floridai hajókikötő több mint négyszázezer dollár kifizetetlen karbantartási és tárolási díj miatt perelte be Guszinszkijt. A negyvenkét méter hosszú, 8,4 millió dolláros luxusjachtnak „faburkolatú belső tere, öt márvány fürdőszobája (mindegyik tágas káddal), rozsdamentes acél készülékei, egy pazar étkezője (…) és egy pazar fő fedélzete” volt. A jacht kapitánya és legénysége később csatlakozott a perhez több százezer dollár kifizetetlen bért követelve. Az ügy folyamatban van.
- Egy connecticuti irodaház bérbeadója száznegyvenháromezer dollárnyi kifizetetlen bérleti díjra vonatkozó ítéletet nyert Guszinszkij ellen.
- Az American Express pénzügyi szolgáltatóóriás több százezer dollárnyi kifizetetlen hitelkártya-tartozás miatt perelte be Guszinszkijt, amelyet ő és társai vállaltak. Guszinszkij több csekket is fedezet nélkül hagyott a kifizetések során. A tartozást végül rendezték.