Ukrajna vasúthálózata és annak működtetése a négy éve tartó háború ellenére az ország egyik legjelentősebb hajtóereje volt a logisztika és az export miatt. Most Oroszország célkeresztjébe került.
Üvegszilánkok ropognak a Szabad Európa operatőrének talpa alatt, ahogy végighalad a szénné égett vasútkocsin.
Október 4-én érte legutóbb találat az ukrán vasúti infrastruktúrát az északkelet-ukrajnai Sosztkában. A személyvonat elleni dróncsapásnak halálos áldozata is volt.
„Oroszország célja nyilvánvaló: megbénítani az ukrán logisztikát, mivel a rakományok jelentős részét, beleértve a katonai ellátmányt is, vasúton szállítják” – mondta Volodimir Omeljan volt ukrán infrastrukturáért felelős miniszter a Szabad Európa ukrán szolgálatának.
„Vasúti raktárak, szállítmányok, állomások a folyamatos támadások célpontjai” – tette hozzá.
Ukrajna vasúthálózata nélkülözhetetlennek számít ahhoz, hogy a közel négy éve tartó háború ellenére működésben maradjon az ország; amellett, hogy a nemzeti büszkeséghez is hozzájárul, a gazdaság életbentartásának kikerülhetetlen feltétele, a humanitárius szállítmányok legjelentősebb logisztikai forrása.
Az országot naponta érő orosz drón- és rakétacsapások ellenére a katonai felszerelést és csapatokat szállító vonatok, a háború sújtotta régiók számára élelmiszert biztosító humanitárius missziók, valamint az államkassza bevételeinek szempontjából fontos, gabonával és más exportcikkekkel megrakott tehervagonok folyamatosan közlekednek.
Becslések szerint az országban előállított termékek 60-65 százalékát még mindig vasúton szállítják a háború okozta veszélyek ellenére. Még a világ vezetői is vonatra szállnak, ha ukrán tisztviselőkkel szeretnének tárgyalni ott, ahol nem működik a légi közlekedés.
Az ukrán vasút stratégiai jelentősége nem maradt titokban Moszkva katonai vezetése előtt sem.
Oroszország új célpontjai: az ukrán vonatok
Szisztematikus támadássorozat
A háború elején Ukrajna vasútjait Oroszország érintetlenül hagyta. Elemzők szerint valószínűleg arra számítottak, hogy a háború gyorsan véget ér, ezért szükségtelen a kulcsfontosságú infrastruktúrát támadni.
Bár Oroszország időnként korábban is célba vette az ukrán vasutakat – gondoljunk csak a kramatorszki állomás elleni légicsapásra 2022-ben – , de idén ez szisztematikus hadjárattá vált ukrán tisztviselők szerint.
Órákkal a Sosztka elleni támadás után Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök a közösségi médiában azt írta, hogy „az oroszok a barbárság új szakaszába léptek” a nyár óta ismétlődő támadásokkal.
„Csak az elmúlt két hónapban 220 orosz támadást regisztráltak a vasúti infrastruktúra – köztük vonatok, állomások és elektromos alállomások – ellen” - tette hozzá.
A vasúti csomópontok kiemelt célpontokká váltak.
„A vasúti csomópontokon halad át a legtöbb szállítmány, ott bonyolultabb a logisztika – így ezek vonzó célpontok az orosz csapatok számára” – mondta Omeljan volt ukrán infrastruktúráért felelős miniszter.
A károk pontos mértéke nem ismert. Az ukrán kormányfő úgy nyilatkozott, hogy az ukrán állami vasúttársaság módosítja az útvonalakat a frontrégiókban, máshol pedig pótlóbuszokat használ.
Valójában már egy ideje ezt teszi.
'Egy tipikus éjszaka'
Szeptember 17-én a Visit Ukraine turisztikai honlapon azt írták, hogy „az éjszakai légitámadások károkat okoztak a vasútban”, és változásokra kell számítani hat fő vonalon, amelyek regionális központokat, köztük Dnyiprót és Herszont szolgálják ki.
Olekszandr Percsovszkij, az ukrán vasút vezetője a Facebookon csak úgy kommentálta az esetet, hogy „egy tipikus nap – vagy inkább éjszaka – az ukrán vasút számára. A dnyiprói vasútvonalat orosz dróntámadás érte és áramtalanította”.
„A tartalék mozdonyok készenlétben állnak, a személyzet segít minimalizálni a késéseket és mindenkit eljuttatnak a célállomásra”– tette hozzá Percsovszkij.
Ukrajna vasúthálózatának közel fele villamosított, ami az ukrán vasút vezetője szerint lehetővé teszi a kormány számára, hogy „mihamarabb finanszírozza az elengedhetetlen javításokat és a vasúti működés szükségleteit”.
Oroszország légicsapásai katonai és gazdasági célpontokat is érintenek.
Ukrajnába katonai felszereléseket importálnak és szállítanak a vasúton. Ez vonatkozik a katonai járművekre is. Kelet-Ukrajna azon részein, ahol a legintenzívebbek a harcok, az utak olyan rossz állapotban vannak, hogy a vasúti összeköttetés még fontosabb a szállítmányozáshoz.
A vasutat fémek és vasérc szállítására is használják a nyugati határra és a déli kikötőkbe. A tehervonatok gabonát is szállítanak. Mindezek stratégiai fontosságú termékek, amelyek exportjából származó bevételek hozzájárulnak Ukrajna háborús kiadásaihoz.
A támadások miatt azonban a vasúti közlekedés kockázatossá vált mind az ukrán polgárok, mind a nyugati politikusok számára.
„(A vasutat érő támadások) megfélemlítik az embereket. Folyamatos fennakadásokat okoznak az utasforgalomban. És a városok elleni támadások mellett mindez még inkább növeli az instabilitást” - mondta Szerhij Vovk, egy kijevi székhelyű tanácsadó cég, a Közlekedés-stratégiák Központjának (Center for Transport Strategies) vezetője.
„Amikor egy vonat kiesik a menetrendből, mert egy légicsapás kárt okoz benne, az dominóhatást gyakorol a többi vasútvonalra is, mert a menetrendet úgy tervezték meg, hogy a vonatok ne álljanak sokáig üresen” – magyarázta a Szabad Európának.
Október 8-án újra támadás érte az ukrán vasúti infrastruktúrát.
Emiatt számos vonat késett, járatokat kellett törölni, útvonalakon kellett változtatni. A poltavai regionális katonai közigazgatás szerint a közvetlen találatok és a lehulló törmelékek károkat és tüzeket okoztak az épületekben és a vasúti rakományban.
