Centrista hárompárti kormány megalakításáról született megállapodás Ausztriában öt hónappal azután, hogy a szélsőjobb megnyerte a választást, azonban nem tudott koalíciót kötni más pártokkal.
Hosszas tárgyalás után megegyezésre jutott az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), illetve Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS). A leendő koalíciós partnerek délelőtt mutatják be kormányprogramjukat a parlamentben. A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén. Várhatóan az ÖVP vezetője, Christian Stocker lesz a kancellár.
Ez volt a három fősodorbeli párt második kísérlete a kormányalakításra. Az első próbálkozás januárban kudarcba fulladt, ami Karl Nehammer akkori kancellár lemondásához vezetett, továbbá ahhoz, hogy az államfő a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) bízta meg kormányalakítással. A szeptember 29-i választást 28,8 százalékkal megnyerő FPÖ vezetője, Herbert Kickl végül azonban nem járt sikerrel, a második helyezett ÖVP-vel folytatott tárgyalások kölcsönös vádaskodásba fulladtak.
A második világháború óta most telt el a leghosszabb idő a választások és a kormányalakítás között az országban, megdőlt az 1962-es 129 napos rekord. A választások óta az ÖVP és a zöldek koalíciója vezeti ügyvivői minőségben az országot.
Ehhez kapcsolódóan: Történelmi győzelmet ünnepelnek az osztrák szélsőjobboldal támogatói
Az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt többször koalícióban kormányzott a múltban Ausztriában, most viszont a lehető legszűkebb többséggel rendelkeznek az új parlamentben: a 183 fős törvényhozásban együtt 92 helyet birtokolnak. Ezt sokan igen gyenge pozíciónak tartották, ezért a 18 mandátummal bíró Az Új Ausztria és Liberális Fórum bevonására törekedtek.
Az Osztrák Szabadságpárt bár szűken, de tavaly először megnyerte az európai parlamenti választást. 2019-ben 16,2 százalékra esett vissza a támogatottsága, miután egy botrány megbuktatta az addigi koalíciós kormányt, amelynek tagja volt. Ennek közvetlen előzménye, hogy napvilágra került a párt akkori vezetőjéről, Heinz-Christian Strachéról egy rejtett kamerás felvétel, amelyen zsíros állami megbízásokat ígért a médiatámogatásért cserébe egy magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nőnek. Azóta az FPÖ ismét megerősödött, kihasználva a migrációval, a magas inflációval és az ukrajnai háborúval kapcsolatos aggodalmakat.
