Az, hogy melyik ország COVID-19 vakcinája lesz sikeres és elérhető, jelentősen befolyásolhatja majd a nemzetközi erőegyensúlyt és az adott ország presztízsét - írja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora, az Amerikai Vállalkozási Intézet kutatója a Bloomberg hírügynökség véleményoldalán.
Brands szerint az újévben az Egyesült Államokban hatalomra lépő Biden-elnökség számára remek lehetőség az ország jóhírének helyreállítására, ha a globális vakcinakutatás- és terjesztés élére áll.
A professzor úgy véli: a hidegháborús űrversenyt idéző, nagyhatalmi vetélkedésre épülő vakcinaversenynek két főszereplője van: az Egyesült Államok és Kína.
A vakcina mint a nagyhatalmi státusz bizonyítéka
Mostanra több kínai oltóanyag kilnikai tesztelése jutott el az fázis III. vizsgálatnak nevezett, utolsó előtti lépcsőig. Ezzel párhuzamosan az amerikai Pfizer és a német BioNTech RNS-vakcinája 95%-os, míg a szintén amerikai Moderna oltóanyaga 94,5 %-os hatékonyságúnak bizonyult a héten kiadott jelentések szerint.
Emellett 92%-os hatékonyságúnak találták az orosz Szputnyik V vakcinát. Ezt azonban a Brands nem említi, valószínűleg azért sem - ahogy a Financial Times megjegyzi -, mert bár egy hatékony Ebola-oltóanyagra épül, a Kreml negatív megítélése miatt a nyugati világ mélységes gyanakvással tekint az orosz kezdeményezésekre.
Kirill Dmitrijev, a Szputnyik V fejlesztését pénzelő orosz szuverén alap vezetője ezt úgy fogalmazta meg a brit lapnak, hogy “összehangolt nyugati lépéseket” látnak “bármilyen olyan dolog megállítására, ami orosz”. Viszont valamelyest ellentmondott magának, mert állítása szerint 20 ország 1 milliárd dózist rendelt a Szputynyik V-ből.
Két részre szakadhat a világ
Brand professzor szerint az igazi verseny ugyanakkor az amerikaiak és Kína között folyik. A Pfizer és a Moderna bejelentései azt jelentik az USA és a fejlett világ számára, hogy valamikor az újévben meg tudják fékezni a járványt.
A fejlődő országoknak viszont hatalmas kihívás lesz megvásárolni a vakcinákat és megkezdeni az oltóprogramokat - teszi hozzá.
Mint Brands megjegyzi, olyan helyzet alakulhat ki, hogy kihúzzák a Covid-19 méregfogát a fejlett államokban - amelyek gazdasági hatalmukkal élve magukhoz ragadják az első legyártott vakcinákat. Mindeközben viszont a járvány tovább pusztíthat a “globális délként” is emlegetett fejlődő világban.
Emiatt humanitárius és egyben gazdasági feladat, hogy az oltóanyagok a világ minden részére eljussanak. Enélkül ugyanis a világ jelentős része nem tud gazdaságilag talpraállni.
Így kovácsolhat Kína diplomáciai előnyt a vakcina-programmal
Geopolitikai szempontból az az ország, amely előretör a vakcinagyártásban, hatalmas diplomáciai sikerekre és befolyása növekedésére is számíthat - fejtegeti a professzor.
Szerinte ezért próbálták meg kínai hekkerek ellopni a nyugati gyógyszercégek Covid-19 kutatási eredményeit. Bár azzal nem foglalkozik, mit kezdhetne Kína az információval, ha az amerikai és kínai vakcinák annyira különbözőek. Az előbbiek ugyanis a forradalmi, szintetikus RNS-technológiára, utóbbiak a hagyományos gyengített vírus-módszerre épülnek.
Amiben Kína nagyobb sikerre számíhat, az az, hogy a vakcina-diplomácia révén megerősíti befolyását a fejlődő világban. Hszi Csinping kínai elnök szerint hazája “globális jószolgálatként” tekint saját oltóanyagaira, és ezért 2 milliárd dollár kölcsönt ad a fejlődő államoknak, hogy ebből vásároljanak kínai vakcinát. A kínai cégek a Közel-Keleten és Dél-Amerikában tesztelik az oltóanyagaikat, Indonézia és a Fülöp-szigetek már le is kötötték az első szállítmányokat.
Peking mindezzel megpróbál új színben feltűnni: nem felelőtlen autokráciaként, ahol elindult a járvány, hanem technológiai szuperhatalomként, amely véget vetett neki.
A vakcina-versenyben a kínaiak bizonyos előnyökkel rendelkeznek: lehet, hogy oltóanyagaik elég egyszerűek, viszont könnyen gyárthatók, tárolhatók és szállíthatók. Valószínűleg nem mennének át a nyugati világ engedélyeztetési procedúráján, de a fejlődő világban ezzel nem lenne gondjuk.
Viszont Peking nehézségekre is számíthat. Korábban többször előfordult, hogy túlígérte magát, és nem tartotta be bőkezűnek tűnő segélyprogramjai keretében tett vállalásait. Előfordulhat, hogy a gyengébb és sietve gyártani kezdett vakcinák kevésbé lesznek hatékonyak, sőt veszélyesek is lehetnek.
Trump vakcina-nacionalizmusa miatt Amerika hátrányban van
Úgy tűnik, a bíztató klinikai teszteket produkáló vakcinákkal Washington megmenekült a legrosszabb forgatókönyvtől: hogy hosszú ideig csak kínai (vagy orosz) oltóanyag legyen a piacon.
És bár Trump elnök vakcina-nacionalizmusa miatt Amerika jobbára távoltartotta magát a közös beszerzést és globális terjesztést célzó erőfeszítésektől, mindez még nem jelenti, hogy Amerika ne venne részt a nemzetközi erőfeszítésekben.
Az amerikai cégek belementek, hogy más államoknak juttassanak néhány millárd dózist. Az ötletet karitatív szervezetek, például a Gates Alapítvány anyagi támogatásával valósítják meg.
Ennek ellenére, diplomáciai szempontból az Egyesült Államok kellemetlen helyzetet teremtett magának. Nem sok geopolitikai hasznot húz majd jótékonykodó milliomosai és gyógyszercégei lépéseiből, mivel a Trump-kormányzat annyira nyíltan magáévá tette a saját előnyre és mások hátrányára épülő vakcina-nacionalizmust.
Hogyan fordíthat a helyzeten Biden (miközben jót is tesz a világgal)?
Talán igaz, hogy az Egyesült Államok csak azután segíthet a világnak, miután leszorította saját járványát. Ugyanakkor Washington geopolitikai értelemben veszíthet, ha nem tud a bolygó legnagyobb problémája elleni kollektív erőfeszítés élére állni.
A következő, Biden-kormányzat ezt a legkönnyebben úgy tehetné meg, ha visszatérne az Egészségügyi Világszervezetbe, és csatlakozna a Covax nevű, állami és magáncégeket tömörítő kezdeményezéshez. Ez utóbbi célja, hogy fellépjen az egyes országokban a vakcinafelhalmozás ellen, és hogy 2021. végére világszerte 2 milliárd adagnyi oltóanyag elosztását biztosítsa.
Biden lehet még ambíciózusabb is: létrehozhatja a fejlett demokráciák koalícióját, azzal a céllal, hogy elősegítsék a vakcinák fejlesztését, igazságos elosztását, és a kutatás bőkezű finanszírozását.
Ez magába foglalná a vezető vakcinafejlesztő és feltörekvő államal, Indiával való szoros együttműködést. Kínát is meghívhatná, és ha Peking igent mondana, akkor ezen a területen nagyhatalmi együttműködés jönne létre. Ha viszont Kína elutasítaná a lehetőséget, akkor elszigetelődne.
A multilaterális megközelítés gazdaságilag is kifizetődne Amerikának. A RAND Corporation becslése szerint az alacsonyabb jövedelmű országok vakcinával való ellátása 25 milliárd dollárba kerülne, miközben az USA és a fejlett országok évi 119 milliárd dollárt veszítenének, ha a fejlődő világban elhúzódó járvány visszahúzná a világgazdaságot.
Vakcina-diplomácia
És ez csak a gazdasági nézőpont. Ebben az évszázadban az amerikai történelem legsikeresebb humanitárius kezdeményezése - George W. Bush elnöksége alatt - az az AIDS-segélyprogram volt, amely többmillió életet mentett meg Afrikában, és nagyban javította az Egyesült Államok nemzetközi presztízsét. Napjainkban egy nagyratörő globális védőoltási program élére állva erősíthetné meg befolyását az Egyesült Államok.
Lehet, hogy sekélyes a nagyhatalmi politika szemszögéből közelíteni a Covid-19 elleni harchoz, de ez a versengő világ rideg valósága - jegyzi meg Brands professzor.
Ha a Biden-kormányzat helyre akarja állítani Amerika jóhírét, és közben életeket is akar menteni, akkor a vakcina-diplomácia lehet a jó kiindulópont - összegzi véleményét a geopolitikai szakértő.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
