A brüsszeli effektusnak nevezett jelenség a határain messze túlnyúló befolyást biztosít a szabályozás terén az Európai Uniónak. Az új Trump-érában azonban annyit érhet a szabályozói hatalom Elon Muskkal és a nagy amerikai high-tech cégekkel szemben, mintha sörétes puskával mennének elefántvadászatra.
Nem tudni pontosan, hányan nézték élőben Európában a világ leggazdagabb embere, Elon Musk és a német szélsőjobb aktuális vezére, csütörtök esti kedélyes beszélgetését az X nevű platformon. Az viszont biztosan kijelenthető, hogy Brüsszelben, az Európai Bizottság egyik mostanában különösen elfoglalt, százötven főt foglalkoztató ügyosztályán árgus szemekkel követték a diskurzust, amellyel a kezdeményező amerikai multimilliárdos üzletembernek az volt a leplezetlen szándéka, hogy a február 23-i németországi választások előtt platformot biztosítson a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért pártnak (AfD), és a támogatására buzdítsa a németeket.
Ehhez kacsolódóan: Orbán Viktor Floridába utazott, Donald Trumppal és Elon Muskkal tárgyalt
Mire figyeltek a brüsszeli bürokraták?
A Musk–Weidel-vitát figyelő bizottsági tisztviselők egészen másra fókuszáltak, mint a német választásokba való nyílt külső beavatkozást bíráló politikai pártok vagy a legtöbb hallgató. Az uniós bürokratákat hidegen hagyták a beszélgetés során elhangzó, időnként meredek politikai eszmefuttatások, sokkal inkább az érdekelte őket, hogy a sugárzás – amely önmagában semmilyen problémát nem vet fel – nem ütközik-e a nagy közösségi platformok által megosztott tartalmakra vonatkozó uniós szabályokba. A műsorban a laikusok aligha találtak kivetnivalót, eltekintve attól, hogy nem értettek egyet vagy nem értettek mindenben egyet az elhangzottakkal, a szakértőket azonban a tartalomnál is jobban érdekelhette a forma, az, hogy a mogul és cége nem próbálta-e növelni a nézettséget a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal (DSA) nem összeegyeztethető, manipulatív eszközökkel.
Ha az uniós tisztviselők találnának is valamilyen rendellenességet, az szabályozói szempontból nem sokat változtat a helyzeten, az Európai Bizottság ugyanis tavaly júliusban előzetes vizsgálata alapján már megállapította, hogy a Musk által 2022-ben felvásárolt, átnevezett és jelentős mértékben átalakított közösségi platform három rendben is megsértette a DSA szabályait. Először: az online platform felhasználói számára eredetileg a félretájékoztató információk jelzésére szolgáló kék pipák Brüsszel szerint szándékolt hatásukkal ellentétben a dezinformációt és a gyűlöletbeszédet szolgálták. Másodszor: a cég tudatosan akadályozta a külsős kutatók hozzáférését a működésével kapcsolatos adatokhoz és információkhoz. Harmadszor pedig olyan hirdetési gyakorlatot folytatott, amely a németül Doppelgängernek nevezett jelenséget eredményezte, amikor egy álhíreket közzétevő szolgáltatás megtévesztően hiteles tartalomszolgáltatónak álcázza magát.
Ha a vizsgálat az X elmarasztalásával zárul, akkor globális piaci forgalmának akár hat százalékát is elérő pénzbírság befizetésére kötelezhetik. A cég szeptemberben hatezer oldalnyi dokumentációt nyújtott be a bizottsághoz, tételesen cáfolva az állításait. A vizsgálat folyamatban van, időközben három új területre is kiterjesztették, miután felmerült a gyanú, hogy az amerikai technológiai óriás más szabályok ellen is vétett.
A szabályozói mellett politikai választ is adjon-e az EU Elon Musk provokációira?
Az utóbbi hetekben és napokban erős politikai gellert kapott a hivatalosan 2023 decembere óta folyó vizsgálat a Dél-Afrikából az USA-ba kivándorló Elon Musk egyre aktívabb és Európára is fokozatosan kiterjedő politikai szerepvállalása miatt, különösen az előrehozott választásokra készülő Németországban, ahol a Tesla, a Starlink, a SpaceX és az X tulajdonosa – Donald Trump hatalomra segítésének sikerén felbátorodva – a fejébe vette, hogy megtolja az aktuális közvélemény-kutatások szerint a kereszténydemokraták (CDU) és a keresztényszocialisták (CSU) mögött közel húsz százalékkal a második helyen álló szélsőjobboldali Alternatíva Németországért nevű párt szekerét is. Musk a párt társelnökével, Alice Weidellel csütörtök este folytatott, meglehetősen színpadias beszélgetésben többször megismételte, hogy „az AfD az egyetlen politikai erő, amely megmentheti Németországot”.
Az EU első számú hatalma minden kétséget kizáróan mély politikai és gazdasági válsággal küzd, amiért Weidel az elmúlt 25 év kormányait – lényegében a szélsőbal- és a szélsőjobboldal kivételével mindenkit – teszi felelőssé. Uwe Jun, a Trieri Egyetem politikatudomány-professzora ugyanakkor az Euractivnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a szélsőjobboldal támogatottsága maximum 25 százalék lehet, és az európai politikában tájékozatlan Musk akciója jó, ha egy százalékot lesz képes ehhez hozzáadni. A kampány arra ugyanakkor jó lehet, hogy nagyobb legitimációt szerezzen a pártnak, elősegítve kitörését a politikai karanténból.
A technológiai mogul nemcsak Németországra vetette ki a hálóját, de Franciaországra, Dániára és Nagy-Britanniára is, ahol a Financial Times információi szerint a háttérben Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök megbuktatásáról egyeztetett. Alice Weidellel folytatott beszélgetésének is az volt az egyik vezérfonala, hogy a világ minden bajáért a semmirekellő baloldal a felelős. (Az AfD vezére egyenesen azt állította, hogy Hitler nem jobboldali és konzervatív, hanem szocialista, sőt kommunista volt.)
Ehhez kapcsolódóan: Elon Musk és Donald Trump együtt migránsozott az X-en
Már nem csak Keletről fenyegeti az EU-t a dezinformáció és a választási manipuláció
Elon Musk színre lépése váratlanul és felkészületlenül érintette az Európai Uniót és tagjait, akik jóformán még fel sem ocsúdtak az év végi román elnökválasztás valószínűleg orosz meghekkelése keltette döbbenetből. Az Európai Bizottság a már említett digitális szolgáltatási irányelv (DSA) alkalmazásával rekordidőn belül vigyázzba állította a kínai TikTokot, amelynek a rendszerében meglévő biztonsági réseket kihasználva az elkövetőknek kis híján sikerült hatalomra juttatniuk egy jószerével ismeretlen, oroszpárti, Nyugat-ellenes, szélsőjobboldali politikust.
Az új politikai és választási kihívás 2025 elején nem Kelet, hanem Nyugat felől érkezik, ami politikailag nagyon kényes és nehezen kezelhető helyzetet teremt az EU számára. Elon Musk ugyanis nem egyszerűen a világ leggazdagabb embere és az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb közösségi platform tulajdonosa; néhány napon belül az amerikai kormánynak is a tagja lesz, ahol az adminisztratív terhek csökkentése és az államapparátus áramvonalasítása lesz a feladata. Aki tehát ujjat akar húzni vele, az könnyen az utolsó napokban Grönland és a Panama-csatorna megvásárlásáról, illetve megszállásáról és Kanada USA-hoz való csatlakozásáról tett elképesztő nyilatkozatai miatt az elszabadult hajóágyú jelzőre rászolgáló Donald Trumppal találhatja szemben magát.
Ehhez kapcsolódóan: Titkos tárgyalás, provokáció vagy privát ok? Találgatások övezik Donald Trump fiának grönlandi útját
Sörétes puskával elefántot lőni
A baj nem jár egyedül. Nyilvánvalóan a még hivatalba sem lépett Trump-tábor nyomása előtt meghajolva Mark Zuckerberg, a Meta alapítója bejelentette, hogy a közösségi platform az Egyesült Államokban felhagy az álhírek kiszűrését szolgáló tényellenőrzés gyakorlatával. A cég kedden erről a DSA által előírt kockázatelemzés benyújtásával hivatalosan is tájékoztatta Brüsszelt. Bizottsági tisztviselők szerint a tényellenőrzés tengerentúli megszüntetése első pillantásra nem érinti az FB európai politikáját, a gyűlöletbeszéd moderálását érintően bejelentett változtatások ugyanakkor részben igen. Brüsszel a Metával szemben is folytat vizsgálatot többek között a kiskorúakat érintő tartalmak nem megfelelő moderálása miatt.
Az EU által megzabolázott amerikai óriás közösségi platformok behódolása és behúzódása az amerikai kormányzat mögé nem sok jót ígér Európának, amely hadat üzent a liberális demokráciára épülő modelljét aláásó dezinformációnak és külső beavatkozási kísérleteknek. Az már csak hab a tortán, hogy Weidellel kórusban éppen az a Musk vádolta cenzúrával az EU-t és tagállamait, aki a napokban durván ráförmedt a közeli távozását bejelentő Justin Trudeau kanadai miniszterelnökre, hogy jobb, ha befogja a száját, mert már senki sem kíváncsi a véleményére.
Az X és más amerikai techóriások esetleges megbírságolása politikailag komoly akadályba ütközhet, amikor az EU mintegy megelőző csapásként éppen a kiszámíthatatlan Trump kegyeit keresi, hogy elkerülje a megválasztott elnök által előre belengetett büntetővámokat és az orosz érdekeket szolgáló ukrajnai békekezdeményezést. Brüsszelben eddig többnyire néma csend volt a válasz Elon Musk provokációira, amiben közrejátszhatott az is, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelenleg súlyos tüdőgyulladásból lábadozik. Politikai erő és eszközök híján az EU elhitetni látszik magával, hogy szabályozói jogköreivel féken tudja majd tartani a Tech Trumpot. A nemzetközi színtéren valóban létezik egy fogalom, amelyet brüsszeli effektusnak neveznek, és azt jelenti, hogy az EU szabályozói hatalma nem áll meg a határainál, gyakran az unión kívül is igazodásra kényszerít vagy ösztönöz országokat és cégeket.
Donald Trump ugyanakkor egyesek félelme szerint olyan hátteret biztosít Musknak, ami hatástalanná tenné a szabályozói választ, olyanná, mintha valaki sörétes puskával menne elefántvadászatra. Megfigyelők szerint az EU-nak előbb vagy utóbb valamilyen politikai választ kell adnia Musk mozgolódására, ami valószínűleg több egy megalomániás üzletember partizánakciójánál. Kérdés, hogy ez honnan jön, és jönni fog-e egyáltalán.
