Jogvédők, oknyomozó újságírók és egy médiajogász is pozitív fejleményként értékelte a Szabad Európa kérdésére azt a fideszes törvénymódosítást, amely dekriminalizálná a rágalmazást és becsületsértést újságírók esetében. Ellenzéki képviselők szerint a javaslat alkotmányellenes, aljas, és csak a kormánypropagandát védené. Egy rágalmazási büntetőügyben érintett jogász szerint a módosítás nem zárja ki a jövőben sem a büntetőpert, ha a hamis állítások nem a közügyek szabad megvitatásának körébe tartoznak.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté és párttársa, Halász János által április 25-én benyújtott törvényjavaslat úgy módosítaná a Büntető törvénykönyvet, hogy ne legyen büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt az, aki a közügyek szabad megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.
Az indoklás szerint a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartják, amely esetén elegendő a polgári jogi és egyéb közigazgatási szankció fenntartása.
Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Bizottság új értékelést ad a magyar vállalások teljesüléséről, ez a kifizetésekre is hatással lesz
A múlt héten a parlamentben megtartott általános vitában Halász János azt mondta: fontos, a sajtó- és szólásszabadságot tovább erősítő, az újságírók munkáját segíteni hivatott törvényjavaslatról van szó. Szerinte ma természetes a polgári sajtószabadság, a magyar médiapiac pedig sokszínű és plurális, de szükségesnek tartja a javasolt Btk.-módosítást, amely a szólás- és sajtószabadság védelméről szól, az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja és az újságírókat védi.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány támogatja a javaslatot. Azt mondta, a rágalmazás és becsületsértés szankcionálása nem szűnik meg, a törvényjavaslat benyújtói azonban a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartják, amely esetén elegendő a polgári jogi és egyéb közigazgatási szankcionálás fenntartása.
A fideszes Vécsey László szerint a sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg Magyarországon, a most hatályos szabályozás viszont visszaélésekre, bosszúhadjáratokra ad módot szerinte. Ez a javaslat újabb példája annak, hogy a demokrácia és a sajtószabadság a legjobb helyzetben van hazánkban – fogalmazott a kormánypárti képviselő. Szerinte Magyarország ma lényegesen szabadabb, mint a nyugat-európai országok, és erre a médiaviszonyok bizonyítékot jelentenek.
Ehhez kapcsolódóan: „Kérjük az Európai Bizottságot…” – újabb jelentés a magyar médiapiac kormányzati dominálásáról
A DK-s Arató Gergely szerint független mérések alapján probléma van a magyarországi sajtószabadsággal, a módosítással pedig a megtámadottak minimális védelmét is elvennék a gátlástalan, hazudozó, megalázó támadásokkal szemben.
„Mindig is tudtuk, hogy a baloldal a sajtószabadság ellensége” – így reagált a bírálatra a KDNP-s Nacsa Lőrinc, aki emlékeztetett, hogy 2013-ban a kormánypártisággal nem vádolható Átlátszó munkatársai kérték a dekriminalizációt, és az Európa Tanács korábbi főtitkára is támogatta.
Az MSZP-s Vajda Zoltán szerint a javaslattal a kormányoldal azt akarja elérni, hogy a médiában szabadon lehessen közszereplőkről tudatosan hazugságokat terjeszteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a „fideszes sajtó” öt év alatt csaknem négyszáz sajtópert vesztett, míg a független média ennek tizedét.
A jobbikos Lukács László György azt mondta: a polgári eljárási rendszer nem tud megbirkózni ezzel a problémával, a kiszabott sérelemdíjak, bírságok nem akadályozzák meg az ilyen cselekmények elkövetését.
Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője úgy vélte: a javaslattal a kormányoldal azt mondaná ki, hogy „hazudni ezután szabad, nincs büntetőjogi következménye”.
Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa úgy látja, hogy az előterjesztés nemcsak aljas, de Alaptörvénybe is ütközik, ezért pártja annak elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul. Szerinte a módosítással a korlátlan hazugságnak ágyaznak meg. Cinikusnak és aljasnak nevezte azt a fideszes kijelentést, hogy a baloldal a sajtószabadság ellensége. Azért készült a módosítás, hogy megvédje az „önök szennypropagandáját”, amely eddig négyszáz helyreigazítási pert vesztett – jelentette ki.
A fideszes Kósa Lajos érvelésében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményét hozta fel, amelyben a civil szervezet üdvözli a módosító javaslatot. „A törvényjavaslat beszédes példája annak, hogy vannak pillanatok, amikor a kormánypárt önös érdekei véletlenül a közjót is szolgálják, ezeknek a szerencsés együttállásoknak pedig mindannyian örülhetünk” – idézett a közleményből Kósa Lajos.
Ehhez kapcsolódóan: A Kúria szerint belefért a pedofilozás a Meseország mindenkié kiadójával szemben, az egyesület az Alkotmánybírósághoz fordul
TASZ: Örülünk a módosításnak, de ez önmagában kevés
Mi is megkérdeztük a TASZ jogi szakértőjét. Döbrentey Dániel elégedetten nyilatkozott a Szabad Európának azzal kapcsolatban, hogy Kósa Lajos a saját kormányát is kritizálva idézett a közleményükből, amely szerint a kormány önös érdekei most kivételesen a közjót is szolgálják.
Szerinte alapvetően jó a törvénymódosítás, de biztos benne, hogy van mögötte politikai motiváció. A javaslat valóban szolgálhatja a propagandamédia védelmét, ugyanakkor a TASZ régóta szorgalmazza, hogy a rágalmazás és a becsületsértés kerüljön ki a büntetőjogból, vagy legalább radikálisan szűkítsék azokat a kereteket, amikor alkalmazni lehet, mert a büntetőjogi fenyegetettség útjában állhat a szabad közbeszédnek, miközben nem nyújt valódi védelmet a sértetteknek, akiket rágalomhadjárattal támadnak meg – mondta.
Sértő vagy valótlan állítások esetén eddig sem alkalmazták eredményesen a büntetőpert, inkább helyreigazítási perek vagy személyiségi jogi perek indultak, ezek a jövőben is megmaradnak – tette hozzá.
„Örülünk annak, hogy ezt kiveszik a büntetőjogból, de ez önmagában még nem elég, a megmaradó többi eszközt jelentősen meg kellene erősíteni. Jelenleg sok esetben nem hajtják végre a jogerős ítéleteket a polgári perekben, például nem közlik a helyreigazítást. Ez nem egyedi jelenség, elég, ha Juhász Péter vagy Donáth Anna esetére gondolunk a TV2-vel. A végrehajthatóságot kikényszeríthetővé kellene tenni, mert jelenleg ez nem igazán történik meg” – fogalmazott.
Szerinte a sérelemdíjaknak valódi visszatartó erőt kellene jelenteniük. A közmédia működésénél is hiába mondja ki számtalan jogszabály, hogyan kellene ellátni a közszolgálati feladatot, jelenleg egyáltalán nem valósul meg, és nagyon nehéz kikényszeríteni – sorolta, mit tart hiányosságnak. Sok intézkedésre lenne még szükség, hogy ennek a módosításnak az előnyei érezhetők legyenek – tette hozzá Döbrentey Dániel.
Szerinte sokszor előfordult, hogy a szakma szabályai szerint eljáró újságírókat is minden alap nélkül vegzáltak büntetőeljárással, feljelentették őket becsületsértés vagy rágalmazás miatt. Általában indult nyomozás, néha vádemelés és per is lett belőle. Ezek többségében alaptalan eljárások, mégis teherrel járnak az érintett újságíró számára – magyarázta. Egy büntetőeljárás hatálya alatt lenni önmagában megpróbáltatás, stigma, és olyan lelki állapotot alakít ki, hogy az újságíró öncenzúrát gyakorolhat még akkor is, ha tudja, hogy végül fel fogják menteni – tette hozzá.
Egyetlen olyan hazai esetről tud, amikor letöltendő szabadságvesztést szabtak ki ilyen ügyben, egy blogger esetében, aki rendőri vezetőkről írt rágalmazó és becsületsértő állításokat, viszont a propagandasajtó számára eddig sem volt visszatartó ereje egy esetleges büntetőper megindulásának.
Ehhez kapcsolódóan: Így titkolják, kik felelősek a közmédia tartalmáért
Szerinte nem a büntetőjog volt az, amely bármiféle visszatartó erővel bírt, sokkal hatékonyabb volt eddig is a polgári jogi per, mert ott megfogható következmény volt, kimondták, hogy megsértették az adott személy jóhírét, becsületét, ezért bocsánatot kell tőle kérni, és sérelemdíjat fizetni. Ehhez képest a büntetőügyekben már ott problémába ütköztek sokszor, hogy ki írta az adott cikket, mi volt a szándéka, ki a felelős a megjelenésért.
Látható, hogy volt a jogrendszerben erre lehetőség, hogy a rágalomhadjáratok felelőseit elítéljék, de jellemzően nem ítélték el, ha mégis, akkor az visszatartó erő nélküli szankcióval járt, például megrovással vagy kisebb pénzbüntetéssel, de senkinek sem kellett félnie szabadságvesztéstől, ezt azok is tudták, akik részt vettek benne – mondta a TASZ jogi szakértője.
Átlátszó: Továbbra is támogatjuk a dekriminalizációt
Már 2013-ban javasolták, hogy vegyék ki a Btk.-ból a rágalmazást és a becsületsértést, mert a polgári jogi szankciókkal párhuzamosan teljesen fölösleges, hogy valaki egyszerre többféle eljárásban kérjen elégtételt – mondta a Szabad Európának Bodoky Tamás főszerkesztő, aki szerint minden ilyen korlátozás csökkenti a demokratikus vita szabadságát. Többször is előfordult, hogy rendőrök bilincsben vittek el újságírókat, mert figyelmetlenségből nem mentek el egy rágalmazás vagy becsületsértés miatt ellenük indult perre, és ezt aránytalannak tartják.
Nemrég azt írta róla a Magyar Nemzet, hogy hazaáruló pribék, mégsem tett feljelentést becsületsértés miatt, éppen azért, mert nem ért egyet ezzel a szabályozással, mert ez nem büntetőügy, elég polgári peres eljárásban rendezni – mondta Bodoky Tamás.
„Lehet olyan hatása a módosításnak, hogy Huth Gergely és Bayer Zsolt még durvábbakat ír majd emberekről, közben viszont nő a sajtószabadság, és újságírót nem fenyeget büntetőeljárás” – fogalmazott.
Sajtóügyeket polgári peres úton kell kezelni, a véleménynyilvánítás szabadsága fontosabb, mint hogy valakinek a jó hírnevét büntetőjogi eszközökkel is megvédjék – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A kódex, amelynek etikus keretek közé kellene terelnie a magyar közmédiát
László Imre kontra Tények és Origo
A fideszes törvénymódosítás nem lesz menlevél a rágalmazó, becsületsértő újságírók számára, mert a módosítás nem veszi ki az újságírókat az elkövetői körből, ugyanúgy lesznek büntetőeljárások, és majd a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az adott ügy a közügyek megvitatásába tartozik-e, vagy sem – mondta a Szabad Európának Czeglédy Csaba, akinek ügyvédi irodája büntetőügyben képviseli László Imre DK-s újbudai polgármestert, akiről a TV2 Tények és az Origo azt állította 2019-ben, hogy szexuális visszaélést követett el egy volt beosztottjával szemben 2013-ban.
László Imrét hamisan vádolták meg bűncselekmény elkövetésével, álláspontja szerint ez nem tartozik a közügyek szabad megvitatásába. A bíróságnak is ezt kell majd mérlegelnie, és ha ugyanerre az álláspontra jut, akkor a vádlottakat ugyanúgy el fogják ítélni. Czeglédy szerint a tények meghamisítása nem tartozik a közügyek szabad megvitatásába, arra nem terjed ki a véleménynyilvánítás szabadsága. Amennyiben egy újságíró szándékosan meghamisít híreket, és másokat rágalmaz, az továbbra is bűncselekmény lesz – tette hozzá.
Azzal egyetért, hogy az újságírókat védeni kell, de a propagandistákat semmi esetre sem. Szerinte a helyreigazítás nem éri el a célját és nincs visszatartó ereje, mert lassú folyamat, és valójában nem kikényszeríthető, a pár százezres sérelemdíj és perköltség pedig meg se kottyan a propagandistáknak, gyakorlatilag már betervezik a költségvetésükbe – mondta Czeglédy Csaba.
Ehhez kapcsolódóan: Jogsértő és félelemkeltő volt a Figyelő listázása a bíróság szerint
Polyák Gábor: Újságírói szempontból kedvező fejlemény a törvényjavaslat
A sajtószabadság szempontjából az, hogy egy büntetőjogi fenyegetettség eltűnik az újságírók feje fölül, nem nevezhető negatív fejleménynek, de a képet árnyalja a kontextus – mondta a Szabad Európának Polyák Gábor médiajogász, az ELTE médiatanszékének vezetője.
Szerinte eddig is korlátozott volt az a lehetőség, hogy rágalmazás bűncselekményére hivatkozva politikusok újságírók ellen indítsanak hadjáratot, mert 1994 óta a magyar Alkotmánybíróság nagyon szűkre szabta a közszereplőknek ezt a lehetőségét, és csak a szándékos hazugság esetében volt arra lehetőség, hogy büntetőjogi következményekkel kelljen számolnia az újságírónak.
Úgy vélte, nem hoz forradalmi változást a javaslat, amelynek szövege sokféleképpen értelmezhető, nem világos megfogalmazás, de szerinte „nem oszt, nem szoroz” a módosítás.
Mint mondta, eddig az egyetlen jogi fenyegetést a büntetőjog jelentette a kormánypárti média számára, mert a polgári perek pénzügyi következményeit könnyedén kifizették közpénzből.
„Ami minden más országban egyértelműen pozitív fejlemény lenne, nálunk az sem tud az lenni, mert ennek valóban van egy másik olvasata is. A hazugság szabadságának is egyfajta diadala ez itthon” – fogalmazott.
Ez a módosítás a tisztességes média működésén nem nagyon fog változtatni, a hazugságok mennyisége ugyanakkor eddig is az egekben volt, nem fogta vissza a karaktergyilkosságokat a büntetőjogi fenyegetettség, ezért nem áll elő új helyzet a magyar nyilvánosságban, leginkább semmi sem fog változni – mondta Polyák Gábor.
