A tálibok rátámadtak az egyetemi tilalom ellen tüntető nőkre
Afgán lányok és nők tüntetnek az ellen, hogy kizárták őket a felsőoktatásból. Kabul, 2022. december 22.
A tálib biztonsági erők erőszakot vetettek be és több embert letartóztattak, amikor feloszlatták az afgán nők tiltakozását a határozat ellen, amely kitiltja őket az egyetemekről.
Az afganisztáni tálibok december 20-án az oktatási minisztérium felsőoktatási intézményeknek küldött levelében jelentették be, hogy kitiltják a nőket az egyetemekről. A lépést a nemzetközi közösség és az Egyesült Nemzetek Szervezete azonnal elítélte.
Egy mintegy ötven – hidzsábba öltözött és esetenként maszkot viselő – nőből álló csoport gyűlt össze december 22-én a fővárosban, Kabulban békés tiltakozó felvonulásra. A tilalom elleni jelszavakat kiabáltak, de a tálib biztonsági erők megtámadták és feloszlatták őket – közölték résztvevők és szemtanúk a Szabad Európa/Szabadság Rádióval.
A résztvevők a Kabuli Egyetemnél, Afganisztán legnagyobb és legrangosabb felsőoktatási intézményénél szándékoztak gyülekezni, de más helyszínre váltottak, amikor a hatóságok nagyszámú biztonsági erőt telepítettek oda.
Az egyik nő, Basira, aki ott volt a felvonuláson, azt mondta a Szabad Európának, hogy a biztonsági erők a résztvevők egy részét megverték és elvitték, míg másoknak sikerült megszökniük. A jelentések szerint a tüntetésről tudósító újságírókat is őrizetbe vették.
Egy másik résztvevő, Sahla Arefi arról számolt be, hogy a biztonsági erők civil ruhás női tagjai beszivárogtak a tüntetők közé, és mozgásképtelenné tettek közülük néhányat, akik megpróbáltak elfutni, amikor meglátták a fegyveres tálib férfiakat.
December 22-én más muszlim többségű országokat követően Törökország és Szaúd-Arábia is támadta a tálib hatóságok lépését.
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter a jemeni kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a tilalom „sem nem iszlám, sem nem humánus”, és felszólította a tálibokat, hogy vonják vissza.
Szaúd-Arábia külügyminisztériuma – amely ország a közelmúltig szintén szigorúan korlátozta a nők jogait, de mostanra nagyobb szabadságot biztosított nekik – „megdöbbenésének és sajnálatának” adott hangot a tálibok döntése miatt.
A minisztérium szerint a lépés „elképesztett minden iszlám országot”.
December 21-én az ENSZ afganisztáni segélymissziója felszólította a tálib hatóságokat, hogy azonnal vonják vissza a határozatot.
A tálib hatóságokkal kapcsolatba lépő Katar szintén elítélte a döntést.
Afganisztánban, ahol a krikett rendkívül népszerű, több játékos is elítélte a lépést, míg a kelet-afganisztáni Nangarhar Egyetem orvosi karának néhány férfi hallgatója megtagadta a vizsgát december 21-én, hogy kifejezze szolidaritását az eltiltott kolléganőkkel.
Afganisztán lepusztult étkezőhelyei az egyre növekvő szegénységről és éhínségről árulkodnak
1/8Egy kandahári család kenyeret eszik teával reggelire. A nők és a gyermekek a legveszélyeztetettebbek az éhezés szempontjából. Az év elején az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) arra figyelmeztetett, hogy mintegy 1,1 millió 5 év alatti afgán gyermeket fenyeget a súlyos alultápláltság miatti halálozás veszélye, és több mint 3,2 millió gyermek szenved alultápláltságtól.
A tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Afganisztánt, ami az ország segélyektől függő gazdaságának összeomlásához vezetett, majd az élelmiszerárak emelkedését és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. A gazdasági válság végül éhínséget hozott a mintegy 40 millió lakosú országban.
2/8Hasibullah Firozkohban, Ghor tartomány fővárosában él. "A tálib hatalomátvétel előtt volt munkám és megéltem. Megengedhettem magamnak, hogy jól tápláljam a családomat. Sajnos azok az idők elmúltak. Az élelmiszer nagyon drága. Szégyellem magam, hogy nem tudom megadni a gyerekeimnek azt az ételt, amire szükségük van, vagy amire vágynak. Ez nagyon fáj nekem."
A tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Afganisztánt, ami az ország segélyektől függő gazdaságának összeomlásához vezetett, majd az élelmiszerárak emelkedését és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. A gazdasági válság végül éhínséget hozott a mintegy 40 millió lakosú országban.
3/8Az özvegy Pashtana szintén Kandahar városában él. Ő és három gyermeke krumplit eszik ebédre. Pashtana koldult, amíg a tálibok be nem tiltották annak lehetőségét a városban. A militáns csoport havonta egy zsák lisztet, rizst és étolajat ad neki, de azt mondja, ez nem elégíti ki a család szükségleteit.
A tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Afganisztánt, ami az ország segélyektől függő gazdaságának összeomlásához vezetett, majd az élelmiszerárak emelkedését és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. A gazdasági válság végül éhínséget hozott a mintegy 40 millió lakosú országban.
4/8"Korábban rendszeresen tudtunk húst, rizst és zöldséget vásárolni" - mondja Ahmad Zia, a nyugati Farah tartomány lakója. "Most munkanélküli vagyok, és sok élelmiszert nem engedhetünk meg magunknak. Ma már szerencsések vagyunk, ha havonta egyszer van elég pénzünk húst venni."
A tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Afganisztánt, ami az ország segélyektől függő gazdaságának összeomlásához vezetett, majd az élelmiszerárak emelkedését és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. A gazdasági válság végül éhínséget hozott a mintegy 40 millió lakosú országban.
5/8Ez a pár ugyancsak Kandahar városában lakik. Reggelire száraz kenyérdarabkákat esznek vízzel. A férfi munkanélküli, és a házaspár alamizsnára szorul a túlélés érdekében.
A tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Afganisztánt, ami az ország segélyektől függő gazdaságának összeomlásához vezetett, majd az élelmiszerárak emelkedését és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. A gazdasági válság végül éhínséget hozott a mintegy 40 millió lakosú országban.
6/8Hasibullah szerint a tálibok hatalomátvétele előtt családja rendszeresen vásárolt húst, friss zöldséget és gyümölcsöt. Ezen a fotón mutatta meg, hogyan nézett ki az étkezőszőnyege egy évvel ezelőtt.
A tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Afganisztánt, ami az ország segélyektől függő gazdaságának összeomlásához vezetett, majd az élelmiszerárak emelkedését és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. A gazdasági válság végül éhínséget hozott a mintegy 40 millió lakosú országban.
7/8A Tarinkot városában élő Mohammad Khannak kilenc gyermeke van. Itt otthonában ebédel a gyermekeivel. Azt mondja, vacsorára nem esznek semmit.
A tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Afganisztánt, ami az ország segélyektől függő gazdaságának összeomlásához vezetett, majd az élelmiszerárak emelkedését és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. A gazdasági válság végül éhínséget hozott a mintegy 40 millió lakosú országban.
8/8Zarmina özvegy, két gyermeke van. A déli Lashkar Gah városában él. Ő és gyermekei kenyeret esznek és vizet isznak ebédre. Márciusban a Világélelmezési Program szerint a nők által vezetett háztartások csaknem 100 százaléka "elégtelen élelmiszerfogyasztással" küzd. A közel 9 millió afgán közül a nők által vezetett háztartásokban élők a legkiszolgáltatottabbak, és a WFP figyelmeztet, hogy őket az "éhínségközeli" állapot veszélye fenyegeti.
A tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Afganisztánt, ami az ország segélyektől függő gazdaságának összeomlásához vezetett, majd az élelmiszerárak emelkedését és a munkanélküliség robbanásszerű növekedését eredményezte. A gazdasági válság végül éhínséget hozott a mintegy 40 millió lakosú országban.
Previous slide
Next slide
Készült az AP és az AFP beszámolóinak felhasználásával.