Négy évvel azután, hogy a tálibok visszakerültek a hatalomba Afganisztánban, az ultrakonzervatív csoport „minden eddiginél közelebb jutott ahhoz, hogy valóra váltsa ábrándképét egy olyan társadalomról, amely teljesen kitörli a nőket a közéletből”– állítja az ENSZ.
Mióta 2021. augusztus 15-én visszatértek a hatalomba, a tálibok olyan drákói szabályok sokaságát vezették be, amelyek az afgán nőket és lányokat megfosztják a jogaiktól és méltóságuktól – közölte augusztus 11-én az UN Women, az ENSZ nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó ügynöksége.
A tálib kormány a hatodik osztály elvégzése után kizárta a lányokat az iskolából, a nőket pedig eltiltotta az állások többségétől és a politikai élettől. A nőknek az otthonuk falain kívül szigorú iszlám öltözködési kódexet kell követniük.
Az ENSZ afganisztáni segítő missziójának (UNAMA) új jelentése összecseng az UN Women figyelmeztetésével, és számos olyan esetet dokumentál, amikor az erények előmozdításával és a bujaság megelőzésével foglalkozó minisztérium – a tálib erkölcsrendőrség – nyomozói nőket vettek őrizetbe az öltözködési szabályok állítólagos megsértése miatt.
„A nők és a lányok jogait korlátok közé szorító tálib rendeletek egymással kölcsönhatásba lépve olyan ördögi kört hoznak létre, amely a nőket visszaszorítja a magánszférába és növeli a sebezhetőségüket” – közölte az UN Women.
Az ENSZ szerint az afgán nők több mint 78 százaléka nem fér hozzá az oktatáshoz, a munkához vagy a képzéshez, mióta a tálibok visszatértek a hatalomba.
A nyugat-afganisztáni Herat városában májusban például több tucat nőt kitiltottak a piacokról és a tömegközlekedési eszközökről, mert úgy ítélték meg, hogy nem tartják be a hidzsábviselés szabályait – közölte az UNAMA. A jelentés szerint több nőt őrizetben tartottak mindaddig, amíg a hozzátartozóik nem hoztak nekik olyan ruhákat, amelyekkel teljesen el tudták fedni magukat.
A tálibok megtiltották a nőknek, hogy férfi gyám nélkül utazzanak, ami bizonyos esetekben lehetetlenné teszi a hozzáférésüket az egészségügyi ellátáshoz és más létfontosságú szolgáltatásokhoz.
Az UNAMA szerint a tálibok erkölcsrendőrsége országszerte arra utasította a klinikákat, a kormányhivatalokat, az üzleteket, a piacokat és a taxisokat, hogy tagadják meg a kiszolgálást a férfi rokon, úgynevezett mahram nélkül érkező nőktől.
A dél-afganisztáni Kandahár tartományban lévő Maiwandban például tálib ellenőrök emlékeztették a sofőröket, az utazási irodákat és a helyi buszpályaudvar utasait arra, hogy a nőknek és a lányoknak tilos mahram nélkül utazniuk.
A kandahári erkölcsrendőrség azt is megköveteli, hogy a női egészségügyi dolgozókat férfi gyám kísérje munkába, „mahram-igazolvánnyal”. Az ilyen kártyákat a tálib közegészségügyi minisztérium adja ki, miután megállapította, hogy az igazolvány birtokosa rokoni kapcsolatban áll az egészségügyben dolgozó nővel.
Gyakoribbá váltak a gyermekházasságok is, és „a nők egyre többször szembesülnek családon belüli és kívüli erőszakkal”– közölte az ENSZ.
Az UN Women előrejelzése szerint a nők egészségügyi ellátása elé gördített akadályok 2026-ra 50 százalékkal növelik a szülő nők halálozási arányát Afganisztánban.
Sok halálesetről egyébként megelőzhető terhességi szövődmények tehetnek, a helyzetet pedig tovább rontja a szakképzett szülészek hiánya és a forráshiányos egészségügyi rendszer.
A szakemberhiány várhatóan még súlyosabb lesz az elkövetkező években, a tálibok ugyanis eltiltották a nőket az egyetemi tanulmányoktól, és bezárták azokat a magániskolákat, amelyek szülésznői, ápolói és laboratóriumi asszisztensi képzéseket kínáltak.
Az UN Women arra figyelmeztetett, hogy „pusztítóak” a tálibok nőkkel szemben tanúsított elnyomó politikájának eredményei Afganisztánban.
„A nők rövidebb és kevésbé egészséges életet élnek” – közölte az ENSZ-ügynökség.
Az afganisztáni nők és lányok helyzete „egyre tarthatatlanabbá” vált a tálibok uralma alatt – állapította meg az ügynökség, és arra figyelmeztetett, hogy „sürgős intézkedések nélkül ez a tarthatatlan valóság lesz a norma, a nőket és a lányokat pedig teljesen kizárják” a közéletből.
