Az Egyesült Államok Szenátusa várhatóan már április 23-án szavaz a régóta halogatott katonai segélycsomagról, amely több mint hatvanmilliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának. A képviselőház hónapokig tartó vita után, április 20-án fogadta el az erről szóló jogszabályt.
A megtépázott ukrán hadseregnek szánt és égetően szükséges segélyt tartalmazó csomagot a tervek szerint már április 23-án elfogadhatja a szenátus, és hét végéig megküldi Joe Biden amerikai elnöknek aláírásra.
Biden április 22-én telefonon azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Egyesült Államok „rövid időn belül jelentős új biztonsági segélycsomagokat fog küldeni Ukrajna halaszthatatlan harctéri és légvédelmi szükségleteinek kielégítésére” – áll a Fehér Ház közleményében.
Ukrajnán az elmúlt hónapokban egyre erősödött az orosz nyomás, miközben fokozatosan fogytak lőszerkészletei és légvédelmi rendszerei.
Az ukrán városok elleni heves orosz rakéta- és dróncsapások sok emberéletet követeltek és hatalmas károkat okoztak az ország amúgy is megtépázott energetikai infrastruktúrájában. Zelenszkij X-en, a korábbi Twitteren azt írta: Biden azt mondta neki, hogy „azonnal aláírja a törvényjavaslatot, amint a szenátus jóváhagyja”.
A demokrata többségű szenátus akár már április 23-án délután elfogadhatja azt a hatalmas, 95 milliárd dolláros csomagot, amely katonai segélyeket tartalmaz Izraelnek és Tajvannak is, ha gyorsan meg tudnak egyezni a szavazás időpontjáról. Ha a törvényjavaslatot ellenző republikánusok megpróbálják elodázni a folyamatot, április 24-én tarthatják meg a voksolást.
A törvénytervezet várhatóan könnyen megkapja a jóváhagyáshoz szükséges hatvan szavazatot.
Ehhez kapcsolódóan: A képviselőház jóváhagyta a sokáig késleltetett, 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagot Ukrajnának
Kettélőtt tévétorony
Zelenszkij arról is beszélt Bidennek, hogy közvetlenül a beszélgetésük előtt Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban találat érte a tévétornyot.
„Arról is tájékoztattam Biden elnököt, hogy Oroszország légi terrorja során több ezer rakétát, drónt és bombát vet be, többek között ezt tette a harkivi tévétorony ellen alig néhány perccel a beszélgetésünk előtt” – írta Zelenszkij.
A rakétacsapás kettétörte a 240 méteres tévétornyot, ahogy az interneten keringő felvételeken is látható.
A városközponttól hat kilométerre található, 1981-ben üzembe helyezett torony biztosítja a rádió- és televízióadások vételét a térségben. A digitális televízióadás megszakadt – közölte Oleh Szinyehubov kormányzó.
Az ukrán légvédelmi eszközök hiánya miatt az orosz határtól mindössze 35 kilométerre fekvő, több mint egymillió lakosú Harkiv sebezhetőbbé vált a légi- és rakétatámadásokkal szemben. Az áramszolgáltatásban már zavarok vannak, már csak órákra lehet áramhoz jutni.
„Oroszország egyértelműen jelezte: arra törekszik, hogy lakhatatlanná tegye a várost” – közölte Zelenszkij az X-en írt bejegyzésében.
A legutóbbi légicsapások során, április 23-án orosz drónok vették célba Ukrajna fekete-tengeri kikötővárosát, Odesszát. Kilenc ember megsebesült, köztük négy gyermek, akikből kettő egy év alatti – mondta Oleh Kiper, a területi adminisztráció vezetője, hozzátéve, hogy több épület kigyulladt.
Az ukrán légvédelmi rendszerek tizenhat orosz drónból tizenötöt lelőttek Odessza, Kijev, Mikolajiv és Cserkaszi térségében – áll a légierő Telegramon kiadott közleményében.
A Kijevre kilőtt összes drónt megsemmisítették – közölte Szerhij Popko, az ukrán főváros katonai adminisztrációjának vezetője Telegram-üzenetében, hozzátéve, hogy a városban nem voltak áldozatok és nem keletkezett kár.
