Az Európai Bizottság árgus szemekkel figyeli a pedagógusok jogállásáról szóló törvény tervezetéről folyó egyeztetéseket a kormány és a szakszervezetek között. A párbeszéd, a konszenzuskeresés és a pedagógusi pálya vonzerejének javítása az a három fő szempont, amely alapján Brüsszel mérlegre teszi majd a törvényt.
Az Európai Bizottság látszólag a háttérből figyeli a kormány és a pedagógusok képviselői között folyó egyeztetéseket a tervezett státusztörvényről, de úgy tudjuk, hogy a Magyarország által tett kötelezettségvállalásokkal összhangban egyértelművé tette, milyen kívánalmaknak kell megfelelnie a majdani jogszabálynak.
Brüsszelben a törvénytervezet módosítására számítanak
A bizottság rendelkezésére álló információk szerint az illetékes minisztérium és a szakma képviselői, köztük a legnagyobb szakszervezetek részvételével az elmúlt két hónapban egyeztetések folytak a törvényről, és a törvénytervezet ennek eredményeként módosulni fog.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője május elején a Szabad Európának azt mondta, hogy miközben a kormány a státusztörvény több vitatott pontjánál is visszalépett korábbi pozíciójából, a tervezet továbbra is elfogadhatatlan, mert megítélése szerint jelenlegi helyzetükhöz képest hátrányos a pedagógusok számára.
Ehhez kapcsolódóan: PDSZ: Az engedmények ellenére is elfogadhatatlan a kormány tervezete
Nagy Erzsébet szerint továbbra is nagyon megemelhető marad a pedagógusok munkaideje, több lesz a ki nem fizetett túlmunka, több lesz a napi és a heti munkaidő, valamint a tanév is tarthat akár július közepéig, valamint az iskolák tanév alatt is átszervezhetők maradnak.
Ez az érvelés azért is fontos, mert a pedagógusi pálya vonzerejének javítása az egyik, ha nem egyenesen a legfőbb célja annak a reformnak, amelyet a magyar kormány vállalt be a köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok bérszínvonalának rendezéséhez nyújtandó uniós pénzügyi támogatás fejében. A pedagógusok bérrendezése a magyar helyreállítási tervben és a kohéziós politikai forrásokból fizetett Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP+) is megjelenik, az utóbbiból 2025-ig nagyjából 1,8 milliárd eurót elkülönítve a tanárok és tanítók bérének fokozatos emelésére.
A köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok átlagbére
- 2025. január 1-jéig el kell hogy érje a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát,
- és legalább 2030. december 31-ig a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékán kell hogy maradjon.
- a pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok éves béremelése 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig legalább a köznevelési rendszerben dolgozó összes pedagógus átlagos éves béremelésével megegyező mértékű kell hogy legyen.
Mint az EFOP+ leszögezi, a fenti célok elérése érdekében „már 2023-ban béremelési intézkedésre kerül sor, amellyel a pedagógusok átlagbérének a felsőfokú végzettségűek átlagbéréhez viszonyított aránya eléri 2023. január 1-jével legalább a 64,7 százalékot, 2024. január 1-jével legalább a 71,8 százalékot”.
Az uniós támogatások lehívásához először is az Országgyűlésnek meg kell szavaznia, majd pedig hatályba kell léptetnie a béremelés fenti elveit a jogba átültető törvényt. A kormány márciusban közzétette a vonatkozó törvény tervezetét, de ugyancsak márciusban egy másikat is, amely megváltoztatná a köznevelési rendszerben dolgozó pedagógusok jogállását. Ez utóbbinak az elfogadása nem volt elvárás az EU részéről a béremelést lehetővé tévő támogatások lehívásához, igaz, ezt nem is zárta ki az unióval kötött megállapodás.
Ehhez kapcsolódóan: Hirtelen felindulásból elkövetett törvényhozás: a pedagógus-státusztörvény adatvédelmi problémái
A pedagógusi pálya vonzereje és a párbeszéd a kulcs
Úgy tudjuk, hogy a bizottságnál árgus szemekkel figyelik, hogy a státusztörvény semmilyen módon ne ássa alá a pedagógusi szakma vonzerejének javítására vonatkozó célt, és a kormány teljes mértékben tartsa tiszteletben azt az operatív programban saját maga által tett kötelezettségvállalást, miszerint érdemi szociális párbeszédet folytat a legnagyobb szakszervezetekkel, és konszenzusra fog törekedni velük, különös tekintettel a már megszerzett jogokat illetően.
Megfigyelők szerint ezért is figyelemre méltók a PDSZ ügyvivőjének szavai, amelyek a már meglévő jogok gyengítéséről szólnak.
Az EFOP+ nyilvánosságra hozott szövegének értelmében „a kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor”.
A támogatás lehívásának feltételei
A kormány a helyreállítási tervnél is kötelezettséget vállalt ugyanezen elvek tiszteletben tartására, így forrásaink szerint ennek ellenkezője a megígért támogatás lehívását kockáztatná.
Az EFOP+ is bizonyos következményeket helyez kilátásba, ha például a béremeléssel érintett pedagógusok éves száma nem éri el a 140 ezer főt a 2023–2025 közötti időszakban, vagy a fent említett bérszinteket nem tartják fenn 2030. december 31-ig, „az intézkedésre allokált teljes összeg az ESZA+ forrás (Európai Szociális Alap+) terhére nem számolható el, és arányosan csökkentésre kerül”.
„A könnygáz nem tanít” – képeken a szerdai tüntetés
