Évtizedekkel Nicolae Ceauşescu véres megbuktatása után virágzó iparággá vált a romániai kommunista korszak nevezetességeire épülő turizmus.
Cristian Scutariu nevet, amikor megkérdezik tőle, miért áll sorba naponta négyszáz turista, hogy meglátogassa a Ceauşescu-kúriát, ahol idegenvezetőként dolgozik.
„Mert a legtöbb külföldinek nem volt lehetősége megtapasztalni a kommunizmust – mondta. – Nem éltek át ilyen dolgokat, ezért nehéz megérteniük, de nagyon kíváncsiak rá.”
A bukaresti villában Nicolae Ceauşescu és családja aranycsapból engedte a fürdővizet és pávák és titkosrendőrök által benépesített kertekben sétált, miközben kint a nép a hiánygazdaság és a korlátozások terhét nyögte és az elnyomás sötét korszakával küzdött. A múzeummá átalakított rezidencia 2016-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és azonnal felkerült Románia top 10-es turisztikai listájára.
Scutariu a Szabad Európának elmondta, hogy a látogatók mintegy kétharmada külföldi, és amíg a pandémia be nem fagyasztotta a turizmust, a múzeum látogatóinak száma évente mintegy 25 százalékkal nőtt.
A bukaresti Parlamenti palotában – Ceauşescu leghírhedtebb megaprojektjében – hasonló trend bontakozott ki az elmúlt évtizedben.
2013-ban valamivel kevesebb mint 150.000 turista – több mint nyolcvan százalékuk külföldi – sétált végig az épület impozáns folyosóin. Ez a szám 2018-ra több mint 260.000-re emelkedett, ami közel nyolcvanszázalékos növekedést jelent. A növekmény jelentősen meghaladta Románia összes külföldi turistájának számát, ami ugyanebben az időszakban mintegy 65 százalékkal nőtt.
Vlad Chiciudean, aki kommunista témájú túrákat szervez Bukarestben, a Szabad Európának elmondta: „Az 1989-es romániai forradalom után nem akartunk semmit kezdeni a kommunizmus eme emlékeivel. Ki akartuk űzni őket az életünkből.”
Idővel azonban, különösen miután Románia 2007-es európai uniós csatlakozásával egyszerűsödött a beutazás az országba, sokan meglátták a lehetőséget a dologban.
„Azt láttuk, hogy hmm, oké, ez a cucc eladható” – mondta az idegenvezető.
Chiciudean szerint az elmúlt öt évben számos kommunista témájú múzeum és egyéb látnivaló nyílt szerte az országban.
„A legtöbb román nem érti, hogy a külföldiek miért akarnak annyira megtudni dolgokat a kommunizmusról. De ha van érdeklődés, ki tudjuk használni” – mondja.
A kommunista relikviák iránti külföldi vonzalomból való profitszerzés Romániának sokkal jobban sikerült, mint több volt európai szocialista országnak. Albániában például a hírhedt sztálinista diktátor, Enver Hoxha rezidenciája továbbra is zárva van a nyilvánosság elől.
Míg a bukaresti parlament barlangszerű termei és a Ceauşescu-rezidencia hivalkodó fényűzése nyilvánvaló esztétikai vonzerővel bír, még néhány sivár és félreeső helyre is ezrével látogatnak el a román kommunista múlt nevezetességei iránt érdeklődő turisták.
A Bukaresttől hetven kilométerre északnyugatra fekvő Târgoviște nevű (magyarul Tirgovics) kisvárosban 2022-ben mintegy 4500, többnyire külföldi turista fizetett azért, hogy beléphessen az udvarra, ahol 1989. december 25-én agyonlőtte a kivégzőosztag Ceauşescut és feleségét, Elenát.
Egy meglepően őszinte médiainterjúban – 2013-ban, amikor megnyitották a nagyközönség előtt a târgoviștei laktanyát – Adrian Țuțuianu, a helyi tanács vezetője az AFP-nek azt mondta, hogy a kivégzés helyszíne „egy újabb érték, amely több turistát vonz”, és hogy ez szerinte „nagyon jó hatással lesz a régió gazdaságára”.
Egy 2018-ban a târgoviștei helyszínt felkereső turista elmesélte, mit élt át a romániai kommunista korszak helyszíneinek látogatása közben:
„Összeszorult a torkom az egyszerű, büdös szobák, a piros telefon és a fal láttán, ahol lelőtték őket – írta online értékelésében. – Ezt látva úgy éreztem, mintha a kivégzések, amelyek véget vetettek a kommunista uralomnak Romániában néhány évvel ezelőtt történtek volna, nem 29 éve.”
