A mérsékelt reformista Maszúd Peszeskján nyerte az iráni elnökválasztás második fordulóját, legyőzve az ultrakonzervatív, keményvonalas Szaíd Dzsalilit – jelentette be az iráni választási hatóság július 6-án az állami tévében.
Az egykori szívsebész Peszeskján 16.384.403 vokssal a szavazatok 53,7 százalékát kapta, míg Dzsalilira 13.538.179-en szavaztak, ez 44,3 százalékot jelent – közölte Mohszen Eszlámi, az iráni választási központ szóvivője.
A részvételi arány 49,8 százalékos volt, jóval magasabb az első fordulóban mért, rekordalacsony negyven százaléknál.
„Mindenkinek baráti kezet nyújtunk. Mindannyian ennek az országnak a polgárai vagyunk. Mindenkit be kell vonnunk az ország fejlesztésébe” – fogalmazott Peszeskján győzelme után az állami televízióban.
A tervek szerint 18 órakor zártak volna be a szavazóhelyiségek pénteken, de háromszor meghosszabbították a határidőt – egyszer este 8-ig, aztán 10 óráig, majd éjfélig –, a hatóságok ugyanis minél több embert igyekeztek rávenni arra, hogy elmenjen választani.
Az első fordulóban annak ellenére sem sikerült magas részvételt elérni, hogy a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah személyesen szólított fel voksolásra: egy erős Irán képét kívánta mutatni a világnak, amelynek népe támogatja a politikai berendezkedést.
Hiába volt a felszólítás, rekord kevesen mentek el szavazni Iránban
Az Ebrahim Raiszi elnök májusi végzetes helikopter-balesete miatt kiírt választás második fordulójában a sokak által reformernek tartott veterán törvényhozó, Peszeskján és Dzsalili volt nukleáris tárgyaló között dönthettek az irániak.
Peszeskján 2008 óta tagja a parlamentnek, 2016 és 2020 között a házelnök helyetteseként tevékenykedett, amikor a mérsékeltek és a reformisták voltak többségben a törvényhozásban.
Amikor 2022-ben a 22 éves Mahsza Amini meghalt a rettegett iráni erkölcsrendőrség őrizetében, ahova azért került, mert állítólag helytelenül viselte a hidzsábot, Peszeskján megkérdőjelezte az állam módszereit a nők iszlám fejkendőviseletének kikényszerítésére.
Amini halála és az azt követő, hónapokig tartó országos nyugtalanság után Peszeskján az eset tisztázását követelte a hatóságoktól.
Miután a múlt heti első fordulóban leadta szavazatát, azt mondta: „Tiszteletben fogjuk tartani a hidzsábtörvényt, de soha nem szabad tolakodó vagy embertelen magatartást tanúsítani a nőkkel szemben.”
Peszeskján szót emelt a tárgyalások mellett a Nyugattal, ám támogatja az iszlám köztársaság elveit. Közölte, hogy megválasztása esetén Hámenei politikáját fogja követni.
Noha Peszeskján győzelme jelentős politikai változásokat aligha hoz, hatással lehet a 85 éves Hámenei utódlásra, aki 1989 óta Irán legfelsőbb vezetője.
Hámenei elismerte, hogy az első fordulóban a részvétel „nem felelt meg a várakozásoknak”, de tagadta, hogy a választói érdeklődés hiánya az iráni vezetés népszerűtlenségét tükrözné.
Nagyon fontosnak nevezte a szavazást, és hozzátette: „Aki szereti az iszlámot és az iszlám köztársaságot, szívén viseli az ország fejlődését, annak meg is kell mutatnia ezt azzal, hogy részt vesz a választáson.”
Hámenei, aki Irán minden hivatalos ügyében kimondja a végsőt szót, a teheráni Homenei imám kórház mobil szavazókörében adta le a voksát rögtön a július 5-i szavazás kezdete után.
„Úgy hallom, hogy az emberek lelkesedése és érdeklődése nagyobb, mint az első körben volt – mondta. – Adja is az Isten, ez örömteli hír lesz.”
Egy neve elhallgatását kérő férfi arról beszélt a Szabad Európának, hogy nem vett részt az elnökválasztás első fordulójában, de a mostaniban Peszeskjánra szavazott.
Egy 19 éves teheráni egyetemista, Szepideh azt mondta a Reutersnek: „Nem fogok szavazni. Ez egy nagy nemet jelent az iszlám köztársaságra Mahsza Amini miatt. Szabad országot akarok. Szabad életet akarok.”
Az AFP a 48 éves Fatimét kérdezte az egyik teheráni szavazókörben, aki azt mondta: Peszeskjánra szavazott, mert „a prioritásai között a nők és a fiatalok jogai is szerepelnek”.
Az iszlám köztársaság régóta kitart amellett, hogy az erős választói részvétel biztosítja a legitimitását, a legutóbbi választások gyenge adatai és a véres rendszerellenes tüntetések azonban megkérdőjelezték ezt.